A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-13 / 28. szám
SARKVIDÉKI EXPEDÍCIÓ ÖTLETEK - TALÁLMÁNYOK Az anyag legkisebb építőköveinek kutatására szerkesztett genfi szuper protongyorsító mellett állítják munkába a világ eddigi leghatalmasabb buborékkamráját, amelyet 36 köbméter, az abszolút nulla fokot megközelítő hőmérsékletű hidrogénnel töltenek majd fel. A nagy energiájú részecskék kölcsönhatásának nyomait négy hatalmas halszemoptikás fényképezőgéppel örökítik meg. (Bal oldali képünkön a buborékkamra középpontjában a négy fényképezőgép beépítési nyílása látható). Egy-egy halszemoptika három egymáshoz kapcsolt félgömb alakú lencséből áll — a félgömbök tömítése a foglalatban valóságos mestermunkát kíván (kép jobbról). Az idei londoni csónakkiállításon nagy feltűnést keltett egy újfajta viharkabát, amelynek csuklyája radarhullámvisszaverő anyagból készült. A fémezett felszínű csuklya megnöveli a valószínűséget, hogy a szerencsétlenül járt, vízbe zuhant vitorlázót észrevegyék a hajók, parti állomások radarernyőjén. A fényes arany színű felület a fényt is kitűnően visszaveri, így éjszaka is, nappal is könynyebben felfedezhetik csillogása révén. A fémes anyag kitűnő hőszigetelő is, tehát melegen tartja viselőjének fejét. A TITÁN LAKÓI Amerikai csillagfizikusok a legújabb megfigyelések alapján az élet alacsonyabb formáinak létezésére számítanak a Szaturnusz bolygó Titán nevű holdján, amely körülbelül a Merkur bolygóval azonos nagyságú. Már 1944-ben metánt fedeztek fel a Titán légkörében. A későbbi infravörös megfigyelések kimutatták, hogy a Titán felszíne melegebb, mint ahogyan ezt a Nap sugárzása ebben a távolságban — körülbelül tízszer messzebbre a Naptól, mint a Föld — indokolná. Az egyetem kutatói a magasabb hőmérsékletet az üvegházhatással magyarázzák. Ezek szerint az atmoszféra összetétele a látható sugárzás számára átlátszó. A felszínt elérő sugárzás nagyrészt infravörös sugarakká alakul át, ezt viszont már nem engedi át a légkör. Ez a hatás úgy melegíti fel a Föld és a Vénusz légkörének alsó rétegeit, mint az üvegházak belsejét — innen a neve is. A Földön és a Vénuszon a víz és széndioxid felelős az üvegházhatásért. A Titán felszínének hőmérsékletmérései molekuláris hidrogén jelenléte mellett szólnak. Ám a megfigyelések szerint éppen ez a gáz nagyon ritka a Titán atmoszférájában. Az ellentmondásnak minden valószínűség szerint az az oka, hogy a hidrogén vastag felhőrétegekben rejtőzik. E felhők létezését bizonyítja a Titánról visszavert napfény polarizációja. Sagan kutató szerint a hidrogén olyan vulkánokból származik, amelyek vizet, metánt és ammóniát lövellnek ki magukból. Ezek az anyagok főként hidrogénre és vörösbarna színű szerves vegyületekre hasadnak szét. Valóban, a Titán felhőinek uralkodó színe a vörös. Az amerikai csillagászok szerint valószínű, hogy a Titánon az élet alacsonyabb formái léteznek, vagy legalábbis számos olyan szerves molekula, amelyeket itt a Földön az élet közvetlen előhírnökeinek gyanítunk. Ezzel a Titán Szaturnusz-hold az űrkutatás sokat ígérő célpontjává lépett elő. Leningrádi tudósok negyventagú csoportja végez ezekben a hónapokban intenzív kutatásokat a sarkvidéki óceán hatalmas kiterjedésű területein. Támaszpontjukról kiindulva kilenc repülőgépükkel leszállnak az úszó jéghegyre, hogy behatóan tanulmányozhassák a jegesedés és az időjárás viszonyait a Szibéria, Alaszka és Kanada partvidéke közötti 175 ponton. Vizsgálataikat a Szovjetunió kezdeményezte nemzetközi kutatás keretében végzik, s azt várják tőlük, hogy egyebek között igazolják a szovjet kutatók feltevését, miszerint az Északi-sarkvidék középponti területein az időjárás két „boszorkánykonyhája“ működik. A VILÁG leghosszabb ALAGÜTJA A Csugaru-szoros alatt egyre nagyobb erővel bontakoznak ki a japán Honshu és Hokkaido szigetet összekötő tenger alatti alagút 1971-ben megkezdett építésének munkálatai. Több mint negyedszázad óta készülnek geológiai és térképészeti, továbbá talajvizsgálatokkal az 53,85 kilométer hosszúságú alagút megépítésére, amelynek 23,3 kilométeres szakasza halad majd a tenger alatt. Ha a tervek szerint 1979 tavaszára elkészül, hat órára csökkenti a Tokió és Sapporo közötti utazási időt, amely jelenleg az 1200 kilométeres úton 17,5 óra. A kétpályás vasúti alagút legmélyebb szakasza 240 méterrel lesz a tengerszint és száz méterrel a tengerfenék alatt. A 9,7 átmérőjű fő alagutat 80 centiméter vastagságú betonfalakkal látják el, és a tervek szerint évente 92 millió köbméternyi vizet kell majd kiszivattyúzni az alagút térségéből. A teljes építési költséget 200 milliárd jenre tervezik. ELEKTROAKUSZTIKUS „VAKBOT“ A hajók használatára kifejlesztett új angol elektroakusztikai „vakbot“ letapogatja a hajótest előtti víztérséget, és a hajó kormányosát idejében figyelmezteti az akadályokra — zátonyokra, homokpadokra, jéghegyekre, hajóroncsokra. Az 1968—1970 közötti három évben 1500-nál több hajó szenvedett hajótörést a világon. A katasztrófáknak nemcsak számos emberélet és nagy értékű szállítmány esett áldozatul, hanem károkat szenvedett természeti környezetünk is, mert a hajók rakományából olaj, vegyszer szennyezte a környező tenger- és partszakaszokat. SÜTÉS-FŐZÉS ELEKTROMÁGNESSÉGGEL Mágneses főzőedényeket, a későbbiekben pedig vezeték nélküli vasalót és más háztartási eszközöket hoznak forgalomba Japánban. Közönséges váltóáramot vezetnek át egy vasmag köré tekercselt tekercsen. Így mágneses erővonalak jönnek létre, örvényáramok keletkeznek — hő fejlődik. A különleges aljú edényeket, serpenyőt így közvetlenül hevíti az elektromágnesség, ahelyett, hogy először hővé kellene átalakítani a villamos áramot. Az elektromágneses hevítés hatásfoka 27 százalékkal jobb, mint a hagyományos villamos hevítésé. KŐKORI TÁNCTEREM? Azokon a sziklaképeken, amelyeket nemrégiben fedeztek fel Kazahsztánban, a Jungar , Alatau hegység lábainál, táncoló férfiak csoportja látható, s körülöttük különös formájú hegedűkön muzsikáló nők. A hegedűk nagyon hasonlítanak az íjászok íjaira; így tudományos szakkörökben egyelőre heves a vita, hogy valóban a kőkori emberek tánctermére bukkantak-e, s ennek eseményeit örökítette-e meg a kőkori művész. HADÜZENET A KAZANKŐNEK Napjainkban már kevés hajó vesz fel tartályaiba ivóvizet indulás előtt a kikötőben, sokkal előnyösebb és kényelmesebb elgőzölögtető berendezéssel menet közben a tengervízből előállítani a szükséges vízmennyiséget. A tengervíz nagy sótartalma miatt azonban vastag kazánkőréteg képződik a berendezés falain, s ez csökkenti a teljesítményt. A Szovjetunió központi tengerészeti kutató intézetében most új adalékanyagot fejlesztettek ki a kazánkő leküzdésére. Egy tonna tengervízhez tíz grammnyi adalékanyagot adva, finom szemcséjű salakká alakíthatják át a tengervízben oldott sókat. Ez a salak nem rakódik le a falakra, sokkal ritkábban kell a lepárló berendezést tisztítani. ŐRlAS GŐZTURBINÁK A leningrádi fémművekben megkezdődött az első 1,2 millió kilowat teljesítményű erőművi gőzturbina építése. A kosztromai erőmű részére épülő óriás berendezés 15 százalékkal olcsóbban termel majd villamos energiát, mint a Szovjetunió eddigi legnagyobb 800 ezer kilowattos gőzturbinája. A szovjet mérnökök megkezdték az előkészületeket 1,6 millió kilowattos turbinák építésére is.
