A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-13 / 28. szám

SARKVIDÉKI EXPEDÍCIÓ ÖTLETEK - TALÁLMÁNYOK Az anyag legkisebb építőköveinek kutatására szerkesztett genfi szuper pro­tongyorsító mellett állítják munkába a világ eddigi leghatalmasabb bubo­rékkamráját, amelyet 36 köbméter, az abszolút nulla fokot megközelítő hő­mérsékletű hidrogénnel töltenek majd fel. A nagy energiájú részecskék kölcsönhatásának nyomait négy hatalmas halszemoptikás fényképezőgéppel örökítik meg. (Bal oldali képünkön a buborékkamra középpontjában a négy fényképezőgép beépítési nyílása látható). Egy-egy halszemoptika három egy­máshoz kapcsolt félgömb alakú lencséből áll — a félgömbök tömítése a fog­lalatban valóságos mestermunkát kíván (kép jobbról). Az idei londoni csó­nakkiállításon nagy feltűnést keltett egy újfajta viharkabát, amelynek csuklyája radarhullámvissza­verő anyagból ké­szült. A fémezett fel­színű csuklya megnö­veli a valószínűséget, hogy a szerencsétle­nül járt, vízbe zu­hant vitorlázót észre­vegyék a hajók, par­ti állomások radarer­nyőjén. A fényes arany színű felület a fényt is kitűnően visszaveri, így éjsza­ka is, nappal is köny­­nyebben felfedezhe­tik csillogása révén. A fémes anyag kitű­nő hőszigetelő is, te­hát melegen tartja viselőjének fejét. A TITÁN LAKÓI Amerikai csillagfizikusok a leg­újabb megfigyelések alapján az élet alacsonyabb formáinak létezé­sére számítanak a Szaturnusz bolygó Titán nevű holdján, amely körülbelül a Merkur bolygóval azonos nagyságú. Már 1944-ben metánt fedeztek fel a Titán lég­körében. A későbbi infravörös megfigyelések kimutatták, hogy a Titán felszíne melegebb, mint ahogyan ezt a Nap sugárzása ebben a távolságban — körülbelül tízszer messzebbre a Naptól, mint a Föld — indokolná. Az egyetem kutatói a magasabb hőmérsékletet az üvegházhatással magyarázzák. Ezek szerint az atmoszféra össze­tétele a látható sugárzás számára átlátszó. A felszínt elérő sugárzás nagyrészt infravörös sugarakká alakul át, ezt viszont már nem engedi át a légkör. Ez a hatás úgy melegíti fel a Föld és a Vénusz légkörének alsó rétegeit, mint az üvegházak belsejét — innen a ne­ve is. A Földön és a Vénuszon a víz és széndioxid felelős az üveg­házhatásért. A Titán felszínének hőmérsékletmérései molekuláris hidrogén jelenléte mellett szólnak. Ám a megfigyelések szerint éppen ez a gáz nagyon ritka a Titán atmoszférájában. Az ellentmondás­nak minden valószínűség szerint az az oka, hogy a hidrogén vastag felhőrétegekben rejtőzik. E felhők létezését bizonyítja a Titánról visszavert napfény polarizációja. Sagan kutató szerint a hidrogén olyan vulkánokból származik, amelyek vizet, metánt és ammó­niát lövellnek ki magukból. Ezek az anyagok főként hidrogénre és vörösbarna színű szerves vegyüle­­tekre hasadnak szét. Valóban, a Titán felhőinek uralkodó színe a vörös. Az amerikai csillagászok szerint valószínű, hogy a Titánon az élet alacsonyabb formái létez­nek, vagy legalábbis számos olyan szerves molekula, amelyeket itt a Földön az élet közvetlen előhírnö­keinek gyanítunk. Ezzel a Titán Szaturnusz-hold az űrkutatás so­kat ígérő célpontjává lépett elő. Leningrádi tudósok negyventagú csoportja végez ezekben a hóna­pokban intenzív kutatásokat a sarkvidéki óceán hatalmas kiterje­désű területein. Támaszpontjukról kiindulva kilenc repülőgépükkel leszállnak az úszó jéghegyre, hogy behatóan tanulmányozhassák a je­­gesedés és az időjárás viszonyait a Szibéria, Alaszka és Kanada partvidéke közötti 175 ponton. Vizsgálataikat a Szovjetunió kez­deményezte nemzetközi kutatás keretében végzik, s azt várják tő­lük, hogy egyebek között igazolják a szovjet kutatók feltevését, mi­szerint az Északi-sarkvidék közép­ponti területein az időjárás két „boszorkánykonyhája“ működik. A VILÁG leghosszabb ALAGÜTJA A Csugaru-szoros alatt egyre na­gyobb erővel bontakoznak ki a japán Honshu és Hokkaido szige­tet összekötő tenger alatti alagút 1971-ben megkezdett építésének munkálatai. Több mint negyed­század óta készülnek geológiai és térképészeti, továbbá talajvizsgá­latokkal az 53,85 kilométer hosszú­ságú alagút megépítésére, amely­nek 23,3 kilométeres szakasza ha­lad majd a tenger alatt. Ha a tervek szerint 1979 tavaszára el­készül, hat órára csökkenti a To­kió és Sapporo közötti utazási időt, amely jelenleg az 1200 kilométeres úton 17,5 óra. A kétpályás vasúti alagút legmélyebb szakasza 240 méterrel lesz a tengerszint és száz méterrel a tengerfenék alatt. A 9,7 átmérőjű fő alagutat 80 centiméter vastagságú betonfalakkal látják el, és a tervek szerint évente 92 mil­lió köbméternyi vizet kell majd kiszivattyúzni az alagút térségé­ből. A teljes építési költséget 200 milliárd jenre tervezik. ELEKTROAKUSZTIKUS „VAKBOT“ A hajók használatára kifejlesztett új angol elektroakusztikai „vak­bot“ letapogatja a hajótest előtti víztérséget, és a hajó kormányosát idejében figyelmezteti az akadá­lyokra — zátonyokra, homokpa­dokra, jéghegyekre, hajóroncsok­ra. Az 1968—1970 közötti három évben 1500-nál több hajó szenve­dett hajótörést a világon. A ka­tasztrófáknak nemcsak számos emberélet és nagy értékű szállít­mány esett áldozatul, hanem káro­kat szenvedett természeti környe­zetünk is, mert a hajók rakomá­nyából olaj, vegyszer szennyezte a környező tenger- és partszaka­szokat. SÜTÉS-FŐZÉS ELEKTROMÁGNESSÉGGEL Mágneses főzőedényeket, a későb­biekben pedig vezeték nélküli va­salót és más háztartási eszközöket hoznak forgalomba Japánban. Kö­zönséges váltóáramot vezetnek át egy vasmag köré tekercselt teker­csen. Így mágneses erővonalak jönnek létre, örvényáramok kelet­keznek — hő fejlődik. A külön­leges aljú edényeket, serpenyőt így közvetlenül hevíti az elektromág­nesség, ahelyett, hogy először hővé kellene átalakítani a villamos ára­mot. Az elektromágneses hevítés hatásfoka 27 százalékkal jobb, mint a hagyományos villamos hevítésé. KŐKORI TÁNCTEREM? Azokon a sziklaképeken, amelye­ket nemrégiben fedeztek fel Ka­zahsztánban, a Jungar , Alatau hegység lábainál, táncoló férfiak csoportja látható, s körülöttük kü­lönös formájú hegedűkön muzsi­káló nők. A hegedűk nagyon ha­sonlítanak az íjászok íjaira; így tudományos szakkörökben egyelő­re heves a vita, hogy valóban a kőkori emberek tánctermére buk­kantak-e, s ennek eseményeit örö­­kítette-e meg a kőkori művész. HADÜZENET A KAZANKŐNEK Napjainkban már kevés hajó vesz fel tartályaiba ivóvizet indulás előtt a kikötőben, sokkal előnyö­sebb és kényelmesebb elgőzölög­­tető berendezéssel menet közben a tengervízből előállítani a szük­séges vízmennyiséget. A tengervíz nagy sótartalma miatt azonban vastag kazánkőréteg képződik a berendezés falain, s ez csökkenti a teljesítményt. A Szovjetunió központi tengerészeti kutató inté­zetében most új adalékanyagot fejlesztettek ki a kazánkő leküzdé­sére. Egy tonna tengervízhez tíz grammnyi adalékanyagot adva, finom szemcséjű salakká alakít­hatják át a tengervízben oldott sókat. Ez a salak nem rakódik le a falakra, sokkal ritkábban kell a lepárló berendezést tisztítani. ŐRlAS GŐZTURBINÁK A leningrádi fémművekben meg­kezdődött az első 1,2 millió kilo­­wat teljesítményű erőművi gőz­turbina építése. A kosztromai erő­mű részére épülő óriás berendezés 15 százalékkal olcsóbban termel majd villamos energiát, mint a Szovjetunió eddigi legnagyobb 800 ezer kilowattos gőzturbinája. A szovjet mérnökök megkezdték az előkészületeket 1,6 millió kilo­wattos turbinák építésére is.

Next

/
Thumbnails
Contents