A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-26 / 43. szám

A GYERMEK ÉS A TELEVÍZIÓ Szeptember 25-től október 2-ig tar­tott Bratislavában a gyermek- és ifjú­sági tévéfilmek nemzetközi fesztiválja. Két év után újra felhangzott a feszti­vál-szignál, és több mint száz kül-, va­lamint belföldi újságíró és a nemzet­közi bíráló bizottságok tagjai leültek a malomvölgyi stúdióban a képernyők elé, hogy a világ minden tójáról ide érkezett filmeket megnézzék, értékeljék. 22 ország 58 filmet küldött, hogy be­kapcsolódjon o „Duna-díj" megszerzé­séért Indított versenybe. A verseny jelentőségét emelte az a tény, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya vállalt védnök­séget a fesztivál felett. A megnyitó ün­nepségen részt vett dr. Matej Lúcan szövetségi miniszterelnök-helyettes, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a két évvel ezelőtt megrendezett első feszti­vál teljesítette küldetését. „Szocialista államunk — mondotta — nagy figyel­met és gondoskodást szentel az ifjú­ság és a gyermek nevelésének, emel­lett folyamatosan ellenőrzi a televízió­nak a gondolkodásmódjuk fejlesztésére és formálására gyakorolt hatását." A megnyitó után következő napokon sorra, mutatták be Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Finnország, India, Ja­pán, Jordánia, Jugoszlávia, Kanada, Ku­ba, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Norvé­gia, Spanyolország, Svájc, Svédország, a Szovjetunió és Csehszlovákia tv-tár­­saságainak filmjeit. Szinte lehetetlen az összes bemuta­tott filmről említést tenni, azt azonban mégis el kell mondani, hogy mindegyik alkotásnak volt egy közös vonósa; se­gít enl, nevelni, szórakoztatni akart. Ese­ménydús történetekkel tarkított filmek egész sorát láttuk. A gyermekek és az Ifjúság érzelmi világát, a jövőre való felkészítését segítették elő, így a három kategóriába sorolt filmek bíráló bizott­ságainak nehéz volt a dolga, hogy a legjobbak közül kiválassza a legjobbat. Az első kategóriában a Jugoszláv Te­levízió Érthetetlen kapcsolatok című filmje nyerte el a fődíjat. Kétszer végig­néztem a filmet, amely az elhagyott, ál­lami gondozott gyermekek sorsával fog­lalkozik, újra és újra elolvastam a for­gatókönyvet. Megrázó képsorok, szörnyű vallomá­sok elevenednek fel az emlékezetem­ben. Mert ugye, meg lehet érteni az árvák szomorú tekintetét, de nem ér­tem azokat a szülőket, akik életet ad­nak a gyermeknek, de otthont nem biztosítanak neki. Amint erről a filmben látottak Is tanúskodnak, a gyermekott­honok nem pótolhatják a szülői szere­­tetet. Mégis sokan azok közül, akik Itt nevelkedtek, ide térnek vissza. Az élet szomorú valósága, hogy az elhagyottak egy része soha nem Ismerte a szüleit és amint az a vallomásokból kitűnt, nem is akarja megismerni őket. Pokka Pokkori. Ez a címe annak a japán filmnek, mely a második kate­gória fődíját nyerte. A film főhőse Mo­­mlicsi, akinek lovát a háború alatt egy gránát ölte meg. Emlékezetében ott élnek a szörnyű órák, és mindenütt a szeretett állatot keresi, de csak a szo­morú valósággal találja magát szem­ben. A civilizált, modern, túlgépesített társadalom eltapos emléket és Illúziót. Megkapóak mindjárt az első filmkoc­kák is, amikor a főhős egy hatalmas Iá körvonalait rajzolja krétával az aszfalt­ra, ekkor álarcos takarítónők csoportja jelenik meg, és könyörtelenül letörlik a rajzot az aszfaltról és ezzel együtt szét­mázolják a főhős illúzióit is az adott társadalomról. Nekem senki nem mond semmit cím­­mel mutatta be a Csehszlovák Televí­zió azt a filmet, mely témáját Vegyim Frolov szovjet prózaíró könyvéből me­ríti. A történet Itt nálunk Csehszlová­kiában játszódik. A főhős, a 15 éves Szása, élete első válságát éli át, me­lyet a szülők válása Idézett elő. A film forgatókönyv-írója nagyon szépen rá­mutatott arra, hogy milyen nagy jelen­tősége van a családnak a szocialista társadalomban. Figyelmeztet a szülői felelősségtudatra, és rámutat arra, hogy egyes szülők a saját érzelmi problémái­kat a gyermekek rovására oldják meg. A film alkotói megérdemelten nyerték el a harmadik kategória fődíjót. Elhagyott gyermekek csoportja. Jelenet a díjnyertes jugoszláv filmből. A Péter horgászik című csehszlovák rajzfilm Is fődíjat nyert. Az említettek­ből kitűnik, hogy hazánk jól képviseltet­te magát ezen a jelentős nemzetközi találkozón. A nemzetközi újságíró bíráló bizott­ság díját egyik nyugatnémet tv-fllm nyerte. Bratislava főpolgármesterének díját A Tumannlj sziget fecskéje című filmnek ítélték oda. Elismerő oklevéllel Jutalmaztak egy kanadai, egy szovjet, egy magyar és egy lengyel filmet. A második nemzetközi televíziófilm­fesztivál befejeződött. Reméljük, hogy a legjobb filmek hamarosan a képernyő­re kerülnek és az egész ország láthatja őket. Jó alkotások egész sorára van szükségünk most, amikor pártunk és társadalmi szervezeteink fokozott figyel met szentelnek az Ifjúság nevelésének A televízió már eddig is sokat tett a A fődlj. J. Kulieh, akadémiai szobrász alkotása. Pokka Pokkori című japán film. gyermekek és az Ifjúság alkotókészsé­gének fejlesztéséért, segíti Ifjúságun­kat abban, hogy értékes tagjaivá vál­janak társadalmunknak. Ha valahol nagy szükség van a különböző országok együttműködésére, akkor a tv-műsorok összeállításánál ennek szükségét a leg­jobban érezzük. E célt szolgálta a bro­­tislavai fesztivál Is. Csakis elismerően szólhatunk mind­azokról, akik a világ alkotó művészei­nek nagy találkozóját előkészítették. Mindnyájan jelesre vizsgáztak. CSIKMAK IMRE Mindent fordítva. Ez a címe a magyar TV egyik filmjének, melyet Bratislavában be­mutattak.

Next

/
Thumbnails
Contents