A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-19 / 42. szám

JÓZSEF ATTILA költészete Csehországban A tragikus sorsú magyar prole­tárköltő neve és alkotása Csehor­szágban sem egészen ismeretlen. Népszerűsítéséért igen sokat tett — amíg élt — Anton Straka, aki budapesti sajtóattasé korában igen összemelegedett az ifjú költővel s hálát érzett iránta különösen a Wolker és Bezrui versek magyar fordításaiért, amelyek előbb új­ságokban és folyóiratokban, majd 1936-ban a Cseh és szlovák köl­tők antológiájában jelentek meg, (József Attila más cseh költőktől is fordított.) Gál István a Filológiai Közlöny 1964. évi 1—2. füzetében megje­lent, Strakáról szóló közlemény­ben nemcsak azt írja meg, hogy „a házigazda büszkesége a hozzá legközelebb álló barátja, tanácsa­dója, munkatársa József Attila volt" visszaemlékezik arra a tényre is, hogy a barátok Budapesten igen közel, 2—3 percnyi járásra laktak egymástól, s ezért is talál­kozhattak oly sűrűn. Ezt a barát­ságot, mint számtalan tanújel bi­zonyítja, az elválás sem szakítot­ta meg, midőn a csehszlovák dip­lomatát hazahívták Prágába. Nemsokára azonban Györy De­zső a Magyar Üjság 1957. decem­ber 12-i számában „Fenyőgally a balatonszárszói sírra" című nek­rológjában írja, hogy Anton Straka alig pár héttel azelőtt le­vélben sürgette a beteg költő csehszlovákiai üdülésének, kezelé­sének megvalósítását. A régi ter­veknek, elgondolásoknak József Attila halála vetett véget. Egy ' prágai lakásban, ahová ma is ke­gyelettel látogat el nem egy ma­gyarországi író, özvegy Straka Antalné féltve őrzött emlékei kö­zött cikkek, versek, rajzok idézik József Attilát. Ezek abból a kor­ból valók, amikor a költő szinte mindennapos vendég volt Straká­­éknál. „Straka állt a mögött a József Attila visszaemlékezés-sorozat mögött, amely rá szörnyű csapás­ként ható halála után Csehszlo­vákiában megindult" — írja Gál István. Ámde később is, midőn már úgy tűnik, hogy a zilált álla­potok miatt szó sem lehet a né­pek közti kulturális közeledésről, 1939. október 18-án a prágai Bráz­­da című hetilap cikket közöl a csehszlovák-magyar kultúrkap­­csolatokról, s ebben Straka a cseh költők magyar fordítói között el­sőnek említi József Attilát. Ugyanabban az évben, Ady End­re halálának huszadik évfordu­lója alkalmával készíti el azt az emlékezetes előadást, amelyet 1940 februárjának második heté­ben a protektorátust Prága Umé­­lecká besedájában tartott meg; az előadást Straka A Dunánál című József Attila-költemény két utol­só versszakával fejezte be. A felszabadult csehszlovák fő­városban nem feledkeztek meg József Attiláról. Irodalmi körök­ben a háború után sok szó esett arról, hogy a magyar költők kö­zül az elsők között kellene cseh nyelven tolmácsolni József Attila verseit. Rendszeresebben a nem­rég elhunyt Kamii Bednát cseh költő és fordítótársa, Ladislav Hradsky, valamint Vilém Závada költő és mindmáig tevékeny mű­fordító kezdtek foglalkozni ver­seinek átköltésével. Előbbiek for­dították azokat a versbetéteket, amelyeket József Jolánnak a köl­tő ifjúságával foglalkozó könyve A város peremén című regény tar­talmaz; ez csehül Anna Rossová fordításában Na okraji mesta cím­mel 1954-ben jelent meg. Az iro­dalmi adóságtörlesztésre azonban még sokáig nem került sor, a mű­fordítások lapokban, folyóiratok­ban jelentek meg. Csak 1959-ben került sor, az önálló József AtttJ la-kötet kiadására; a mai Odeon szépirodalmi, zenemű- és művé­szeti könyvkiadó „Svétová tetba" elnevezésű sorozatának 202. kiad­ványaként S öistym srácom (Tisz­ta szívvel) címmel jelentek meg a költő válogatott versei csehül. A 195 oldalas kötet több mint nyolcvan költeményt mutat be a cseh olvasónak, s a költőről Rá­kos Péter prágai magyar iroda­lomtörténész szól bevezetőjében, rokonszenvessé téve őt eleve azok számára is, akik azelőtt még a hí­rét sem hallották. Straka nem élte meg magyar költő barátja bevonulását Prágá­ba és a cseh versbarátok szívébe — a felszabadulás előtt elpusztí-. tották a fasiszták. Hajdani társuk, Nádass József 1961 szeptemberé­ben Prágában tart előadást és fel­idézi az 1936—37-es éveket, mi­dőn József és Straka közösen fog­tak bele Jan Kohout Júniusi fel­legek című mfivének fordításába s megemlíti, hogy e két év alatt a csehszlovák és magyar lapokban több írás jelent meg a másik nép irodalmáról és művészetéről, mint a megelőző és rákövetkező másfél évtizeden át együttvéve. Előadása során idézett a költő Hazám című verséből, amelynek befejezése; ..Adj magyarságot a magyarnak, hogy mi ne legyünk német gyar­mat. .." oly közvetlenül és érthe­tően szólt a cseh hallgatósághoz. A cseh József Attila-kötet, amely egyébként 13 ezer példány­ban jelent meg, tartalmazza a költő 1937-ben élete utolsó évében írt antifasiszta verseit is. Ebben az évben december 3-án este hat perccel fél nyqlc után, egy áthala­dó tehervonat kerekei alá vetette magát s ott lelte halálát a meg­rendült idegzetű költő. S har­mincöt esztendővel később, 1972. december 2-án — nem is kerek évfordulón — a Csehszlovák Rá­dió műsort sugároz a gyászos ese­mény emlékére; a bmói stúdió tűzte műsorára a magyar költő hát versét Vilém Závada fordítá­sában. Es a rákövetkező évben 1973. szeptember 20-án újabb há­rom költeményét közvetítette a Vltava adó. Szántó György PILLANATKÉP EGY JÁRÁSRÓL Bekő Máriával a CSEMADOK Du­­najská Streda-i (dunaszerdahelyi) Járá­si bizottságának másodtitkárával be­szélgetünk a járás kulturális életéről. Engem, mint asszonyt, az is ér­dekel, hogy Bekő Mária hogyan tudja összeegyeztetni családi életét a sok es­tét és ünnepnapok igénylő felelősségtel­jes beosztásával, Mór csak azért Is, mert a CSEMADOK apparátusában mindössze két nő tölt be hasonló tiszt­séget. Munkájukat a Szövetség vezető­sége nagyra értékeli. Lelkiismeretes, jó dolgozókként emlegetik őket. Az egyik tehát Bekő Mária, a jelenlegi interjú­­alany a másik őszi Irma, a CSEMA­DOK Nővé Zámky-i járási bizottságá­nak titkára, akinek nevével a Hétben nemegyszer találkozhattak az olvasók. Mindkettőt többször kitüntették, 0 Az ünnepnapot, a munka utáni szabad időt természetszerűen a család­juknak szentelik az asszonyok, de köztudott az is, hogy a CSEMADOK járási titkárságának célkitűzései sokat követelnek ebből a szabad időből. Mit szól ehhez a Bekő család? Ogy tudom, hogy három gyermek édesanyja. — Ami a családi életemet Illeti, iga­zán szerencsém van, mert az édes­anyám teljes mértékben ellátja otthon | a háztartást. így bár három gyerme­kem van, ma már nagy gyermekek, mégis egész pici koruk óta a mun-Ikámnak élhettem. Ha ez nem Így lett volna, akkor bizonyára nemegyszer tá­mad hiányérzetem, mert ezt a munkát csak teljes odaadással lehet eredmé­nyesen végezni. Csak úgy, hogy önma­gával is elégedett legyen az ember. 0 Mikor és hogyan került kapcso­latba a CSEMADOK-kal? — Vrakúfti (várkonyi) vagyok. Ott lakunk és már az eísz-ek megalakulá­sának idején különböző tisztségekkel bíztak meg. így például a Nőszövetség Várkonyi Helyi Szervezetének elnöke voltam, abban az időben. Ugyanakkor a CSEMADOK járási vezetőségének tagja. Ezeket a feladatokat csak úgy tudtam maradéktalanul teljesíteni, hogy az édesanyám ellátta a családot. Te­hát 15 esztendeje, hogy tevékenykedem a CSEMADOK-ban. S ugyanannyi, hogy vezetem a várkonyi színjátszó együttest. A járási titkárságon mint­egy tíz esztendeje dolgozok és mindig összhangba tudtam hozni a családi és a I hivatali teendőkkel az öntevékeny mű­vészeti munkát. A várkonyi színjátszó csoport jelenleg Dávid Teréz Időzített boldogság című darabját tűzte műso­rára. Ezenkívül sikerült megszervezni ugyancsak Várkonyban egy 13 tagú irodalmi színpadi együttest. A CSEMA­DOK fennállásának 25. évfordulójára külön irodalmi műsorral készül az együttes, valamint Kodály, Petőfi, de más rangos alkotók, írók és költők mű­veiből is igyekszik tartalmas összeál­lításokat szerkeszteni. 0 Nem okoz gondot, hogy együttest Is vezet? — 53 éves vagyok, mégiscsak azt tu­dom mondani, hogy amíg élek és bí­rom, nem fogom abbahagyni, nem tud­nám abbahagyni. Utánpótlásról azon­ban gondoskodom. S ha már nagyon idős leszek, csak úgy észrevétlenül, szerényen, a háttérből igyekszek majd segíteni, irányítani. Különben is na­gyon jó dolognak tartom, hogy a já­rás területén végzett sokrétű kulturális irányító munka mellett egy ilyen, úgy­nevezett gyakorló együttessel is foglal­kozzak. így sokkal közelebb állnak hozzám a csoportvezetők, az öntevé­keny művészeti dolgozók problémái és nehézségei. Bár én, ami a szervezési kérdéseket Illeti, nem panaszkodhatom, mert a várkonyi hnb mindenben se­gít, és nagyon egészséges a viszony a CSEMADOK tagsága, a falu lakossága és a többi hivatalos szerv között. En­nek ellenére lehetetlen lenne művészi « téren bármit is elérni, ha nem ké­pezném magam állandóan. ' Számos szakmai, kultúrpolitikai tanfolyamon, iskolázáson vettem és veszek részt, de tudom azt is, hogy a tanfolyamok, a rövid időtartamú Iskolázások csak főbb vonalakban irányítanak. 0 Milyen terveket tűzött ki maga elé a CSEMADOK járási titkársága a leg­közelebbi Időszakra? — A CSEMADOK fennállásának ne­gyedszázados évfordulóját azzal kö­­siöntjük, hogy jelentős tagtoborzási versenyt indítunk. További tervünk. felvételen a A CSEMADOK gabtikovói (bős!) színjátszó csoportja. A „Nászutazás" című szovjet darab egyik jelenete látható

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents