A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-10-05 / 40. szám
FÉNYKÉPEZZEN ON IS! 1. Kobolko György No»é Zómky-i (érsekújvári) olvasónk felvétele. kép címe: Nagy gép — apró gyerekek. 2. Ihraczky Gyula sahyi (ipolysági) olvasónk felvétele. kép címe: Fellépés előtt. 3. Melisek József Nővé Zamky-i (érsekujvári) olvasónk felvétele. kép címe: Séta Zakopanéban. LEVELEK, TUDÓSÍTÁSOK FELDAS ÚJSÁGÁRUS Komárno (Komárom) egyik műemlék házában található a város legnagyobb újságelárusító üzlete. Az üzlet vezetője Patkó Mária kedvesen fogadja a vásárlókat, ö tájékoztat engem is az üzlet eddigi eredményeiről: — Bőven akad munkám — mondja. — Főleg hétfőn és pénteken nagy a forgalom. Reggeltől estig nincs megállás. Tele van az üzlet emberekkel. Csak az Üj Szóból több mint 130 fogy el naponta. A Hétből 180 darabot kapunk hetente, és el is adjuk az utolsó számig. Az emberek különösen a képeslapokat kedvelik, de keresettek a különböző szaklapok is. Patkó Mária örömmel újságolta, hogy nemsokára teljesen új berendezést kap az üzlet. Az új bútorok közt jobb lesz a hangulat, jobban megy majd a munka is. Ami a legfontosabb, hogy több lesz a helyünk, és így tovább növelhetjük a forgalmat. Azt is elárulja, hogy a menyével felváltva dolgozik az üzletben, és mindketten nagyon szeretik ezt az izgalmas és változatos munkát. Holczer László KILENC GYERMEKET NEVELTEK FEL Chanava (Hanva) a Rlmavská Sobota-i (rimaszombati) járás nagyobb falvai közé tartozik. Lakosai között sok a cigány származású, akik a faluvégi „cigánynegyedben“ laknak. A felszabadulás előtt az arrafelé járó egy elkülönített, vályogviskókból álló telepet, pérót talált Itt, ahol apró, meztelen cigánygyerekek szaladgáltak. A felszabadulás után ez a kép eltűnt, s a vályogviskók helyett új házak -épültek. A cigányok fokozatosan megtalálták helyüket szocialista^ társadalmunkban. Köztük Brindzák Alajos és családja is. Lojzi bácsi hetvenéves, de még mindig dolgozik a Runyai Állami Gazdaságban ' mint éjjeliőr. Feleségével kilenc gyermeket nevelt fel, hét gyermekük még csecsemőkorban meghalt. Lojzi bácsi erre a korra bánatos arccal emlékezik: „Nagy volt a munkanélküliség és a nyomor. Néha két-három gyermekünk is beteg volt. Se orvosra, se orvosságra nem volt pénzünk. Leggyakrabban muzsikálással kerestem a kenyeret.“ Ma Lojzi bácsi és felesége — akit ■ 1961-ben mint sokgyermekes anyát tiszteletbeli jelvénnyel tüntettek ki — új házban laknak. Négy fiuk már házas, lányaik pedig férjhez mentek, mindannyian becsületesen dolgoznak. Van hat unokájuk, akik rendesen látogatják az iskolát, s a régi világot már csak a nagyapa visszaemlékezéséből ismerik. Tóth Béla KÉRDÉSEK - VÁLASZOK Szalay Sándor koáicel (kassai) olvasónk úgy hallotta, hogy szabályozni lehet az állatok utódainak, nemét. Mi az igazság? Vlagyimir Sztrunyikov professzornak, a biológiai tudományok doktorának vezetésével szovjet genetikusok kitenyésztettek egy selyemhernyóvonalat, amely kizárólag hím egyedekből áll. Az új vonal hím lepkéinek bármily nőstény lepkével való későbbi keresztezése esetén szinte kizárólag hímek jönnek a világra. A különböző nemű állatok teljesítőképessége nem egyforma, sőt az ember számára hasznos tevékenység olykor kizárólag az egyik nemre korlátozódik. Például tejet, ikrát, tojást stb. csak a nőstény termel. A selyemhernyó-nőstény a tápanyagoknak egy részét pete termelésére fordítja, s ennélfogva mint selyemtermelőnek a hímnemű egyedeknél 20— 25 százalékkal alacsonyabb a hatásfoka. A selyemhernyó-tenyésztőknek ezért sokkal gazdaságosabb, ha csak hímeket nevelnek. A kutatók a hím selyemhernyók kromoszómáiban röntgenbesugárzással öröklődő károsodásokat idéztek elő. Sikerült olyan módszert találniuk, amellyel ezek a károsodások az azonos pártba tartozó két kromoszóma különböző helvein következtek be. A besugárzott hím így életben maradt, de átörökítő-rendszerébe olyan tényező került, amely a jövendő nőstény egyedekre, de kizárólag reájuk nézve halálos volt. így olyan hímeket kaptak, amelyeknek utódai csaknem kizárólag hímek. Hogyan lehet ezt a fajt fenntartani, amennyiben jövendő anyák nem lesznek közöttük? Avégett, hogy tenyészcélokból nőstény egyedeket kapjanak, a nőstény hernyók egyik nemi kromoszómáját röntgensugarakkal szétszakították, és a szétszakított kromoszómának azt a darabját, amely az utódban pótolhatja az apától kapott kromoszóma sérült részének kiesett működését, „hozzákapcsolták“ a nőstény másik épségben hagyott kromoszómájához. Meghatározott keresztezés esetén az utódok közül az összes nőstény életben marad, a hímeknek azonban csak a fele. A szovjet genetikusok szerint a selyemhernyók nemének szabályozósában elért sikerek azt a reményt csillantják fel, hogy ez a feladat — természetesen egészen más úton — más állatok esetében is megoldható. A selyemhernyón alkalmazott megközelítési módok a jelekből ítélve'flsősorban a halak és a madarak nemének szabályozására szolgáló módszerek kidolgozásához nyújthatnak segítséget.
