A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-28 / 39. szám

\ ** .*• jllLH t:ni:h:9s;iiln Tomoriné Dorgai illona bieU (helyi) olvasónk írja: Huszonhárom évig élt közös háztartásban — há­zasságkötés nélkül — egy nálánál 21 évvel idősebb, beteges emberrel, akit ápolt saját költségére kezel­tetett. Együttélésük alatt - mint ez a beküldött bizonylatból is kiderült - saját pénzéből házingat­lant vásárolt, de ezt különböző meggondolásokból közös névre Íratták. Miután élettársa gyermektele­nül elhunyt, ennek fivére igényt támaszt az örök­ségre. Az elhunyt után meg kellett indítani a hagyatéki eljárást az illetékes állami közjegyzőségnél, amely hivatva van megállapítani, hogy ki az örökös, mi képezi az örökség tárgyát, az örökséget a törvényes örökösnek átadni, illetve az örökség felosztását ille­tően köztük létrejött egyezséget jóváhagyni. Ha az elhunyt után sem házastárs, sem gyerme­kek, sem szülők nem maradtak, akkor a törvényes örökös ún. harmadik csoportjában az elhunyt test­vére, valamint ön örökölnek, mégpedig egyenlő arányban. Az ön örökösödési joga azon alapul, hogy az el­hunyttal annak halála előtt több mint egy éven át közös háztartásban élt és gondoskodott a közös ház­tartás ellátásáról. A hagyatéki eljárás során esetleg külön perben bizonyíthatná azt, hogy az annak idején az együtt­élés alatt vásárolt ingatlan egyesegyedül az ön tu­lajdona mert azt kizárólag az ön pénzéből vették. Ebben az esetben az ingatlant egészen ki lehetne zár­ni a hagyaték köréből. Ha azonban a közjegyző abból indul ki, hogy az ingatlan telekkönyvileg az elhunyt tulajdonában volt, akkor az örökség tárgyát képezi, és felét ön, a másik felét pedig az elhunyt testvére örökli. A hagyatéki egyezség keretében megállapodhatnak ab­ban, hogy ön veszi át az egész ingatlant, és az örö­köstársat, tehát az elhunyt fivérét készpénzben fi­zeti ki. A mellékelt hivatalos jegyzőkönyvet visszaküld­jük, s azt ajánljuk, hogy ha a hagyatéki eljárás még nem fejeződött volna be, forduljon ügyvédhez, aki az ön jogait a törvény szerint érvényesítheti, s aki önt a hagyaték lebonyolításánál és felosztásánál is képviselheti. Dr. B. G. six iirois tsi ii sí i: se iá I SZESZTARTALOM „Vannak emberek, akik azt hiszik, hogy a sörnek nincs is szesztartalma s ezért bátran ihatják, ha munkájuk miatt nem szabad alkoholt inniok, — fi­gyelmeztet levelében olvasónk, G. Mihály. — Olyan esetet is ismertek, midőn a házigazda azzal áltatja vendégét, hogy a szódavíz felhígítja a bort, és így a vérbe nem jut oly nagy százalékban alkohol... El kellene oszlatni az ily tévhiedelmeket, mert vég­zetes meggondolatlanságokhoz, szerencsétlenségek­hez vezetnek.“ Szeszes italnak tartunk a törvény értelmében minden olyan italt, amely több mint 0,75 % térfo­gategységnyi alkoholt tartalmaz. Bizony, ide kell so­rolnunk a sört is, amelynek alkoholtartalma általá­ban 2—4,7 %, de még a leggyengébb sört is, amely­ben 1,6—1,8 % mutatható ki. Levélírónk és kollégái traktorosok és más gépek vezetői, ezért hát szem­léltessük az ő működési területükön, mit okozhat a könnyelmű sörfogyasztás. Törvénybe ütköző ittas állapotnak azt kell tartani, ha a járművezető gépe elindítása előtt vagy vezetés közben szesztartalmú italt fogyaszt és a vérben fél ezrelékre emelkedik az alkoholszint. Ezt 25 gramm alkohol idézi elő, amit persze nem abszolút állapotban, hanem szesz­tartalmú italokban fogyaszt el az ember. 10. g. alko­holt kb. fél liter 7 fokos sör vagy negyed liter 12 fokos sör tartalmaz, érthető, hogy néhány korsóval könnyen válik az ember ittassá. Vegyük még sorra az ismert italokat: könnyű bo­rok szesztartalma 6—7,5 %, nehéz boroké 7—9 %, likőröké 30 —40 %. A rum, konyak, vodka, whisky, szilvapá'linka és más tömény italok alkoholtartalma 40—50 %. Ez azt jelenti, hogy az alkoholvérszint fél ezreléknyire emeléséhez, tehát a büntetendő it­tassághoz kb. fél liter középerős bor vagy egy deci pálinka is elegendő. Az elfogyasztott alkoholmennyiséget megbízhatóan meg tudja állapítani a közismert Widmarck-féle próba, amely kimutatja az alkoholvérszint alapján, igazat szól-e a vizsgált személy arról, hogy mit és mily mennyiségben fogyasztott. Hiába hígítjuk a szeszes italt közbeiktatott vízivással. Dr. Szántó György P. Breier felvétele i! miien kiii* »ni: AZ ALMA NEM ESIK MESSZE A FÁJÁTÓL? Abba a helyzetbe kerültem, hogy nem tudok egy nagyon fontos ügyben dönteni. 18 éves va­gyok. Már régebben megismerkedtem egy ná­­lamnál fiatalabb lánnyal. Nagyon megkedveltük és megszerettük egymást. Sajnos a szüleim nem helyeslik az ismeretséget, ellenzik, sőt tiltják a kapcsolatunkat. Szüleim azért vannak ellene, mert a lány családja rossz hírű. Hiába bizony­gatom nekik, hogy ez nem jelent semmit, hogy a lány nem felelős a családja cselekedeteiért. Szü­leim azonban azt hajtogatják, hogy az alma nem esik messze a fájától. Nekem ez nagyon fáj, nincs ember, akiben megbízhatnék, egyedüli bizalmam a lányban van, nem járok társaságba, nem iszom, nem dohányzom. Kérem, hogy a tapasztaltabb levelezőit adjanak tanácsot, miként győzzem meg szüléimét álláspontom helyességéről. Jelige: Boldogság, hol vagy? TELJESEN EGYEDÜL ÉLEK Amióta élek. mindig segíteni igyekeztem má­sokon. Most azonban én szorulok segítségre. Na­gyon szerencsétlennek érzem magam. Mint fia­tal lány megismerkedtem egy tanítóval, szüleim tiltása ellenére együtt jártam vele, de aztán csa­lódtam benne. Esküvőnk előtt áthelyezték más községbe, ott ismeretséget kötött egy nem egé­szen kifogástalan múltú lánnyal, akit később fe­leségül is vett. Utána senkinek sem tudtam hinni. Később mégis férjhez mentem. Nagyon szépen éltünk, de a fé*jem nyolcévi házasság után gyó­gyíthatatlan betegségbe esett és meghalt. Három éve teljesen egyedül élek. Az a legszomorúbb, hogy nincs és nem is volt gyermekem. A férjem ugyanis bizonyos oknál fogva nem akart csalá­dot. Nincs senkim, akivel megoszthatnám az örömömet, bánatomat. Különösen az ünnepek és vasárnapok nagyon hosszúak, elszomorítanák, mert látom, hogy más asszonyok boldogok. Ügy érzem, hogy nem tartozom senkihez. Olyan be­osztásban dolgozom, hogy sok emberrel kerülök kapcsolatba, sokan ismernek, ezért nem enged­hetem meg magamnak, hogy egyedül szórakozni járjak. Kolléganőim irigykednek, mert azt hiszik, hogy senkinek sem nyugodtabb az élete az enyémnél. De én senkinek sem kívánom ezt a nyugodt és független életet. Nem találok kiutat a problé­máimból. Szeretném, ha valaki mellém állna. Ta­lán meg tudnánk egymást érteni és szebbé tehet­nénk az életünket. Egy Nyitra menti asszony A FÉRJEM ELHAGYOTT, MERT ÖREG VAGYOK Harmincnégy évi házasság után elhagyott a férjem, mert őszerinte öreg vagyok, és fiatalt akar elvenni, hogy jobban élvezhesse az életet A férjem semmivel sem segít, ö még dolgozik de én már nyugdíjas vagyok. Minden vagyonom­­ból ki akar forgatni, s ezért hónapok óta pokol az életem. Többször kértem, hogy hagyjon fel a mostani életével, ő azonban nem hallgat rám. Nem is őt sajnálom, hanem a mögöttünk levő nehéz éveket. Három gyermeket neveltem fel. Ö mindig a könnyebb életet választotta, messzi városokba ment dolgozni, hogy távol lehessen a családjától. Nagyon el vagyok keseredve, már többször elhatároztam, hogy távozok az élők so­rából. Mindig meggondoltam, mert 15 évig kór­házi laboratórumban dolgoztam és sok öngyil­kost láttam. De nem tudok egyedül élni, pedig tudom, hogy a férjem nem tér vissza hozzám, hiába reménykedek. Elhagyott, megalázott, becsa­pott öregasszony vagyok. Várom, hogy az Emberi sorsok rovatának levelezői megnyugtassanak. Egy bánatos asszony A FÉRJEM NEM NEKÜNK ÉL Teljesen tanácstalan vagyok. Van egy kilenc­éves kisfiam, akit nagyon szeretek. Ö köt az élet­hez. A férjemet gyűlölöm. 12 éve házasodtunk össze, de ebből a 12 évből egyetlen évig sem vol­tam boldog. Iszákos, és nem nekünk él, hanem az alkoholnak. Nem tudom, hogy mitévő legyek. Csak a gyermekem érdekében maradok a férjem mellett. Ö azonban a gyermekre is rossz hatás­sal van. Teljesen ki vagyok merülve idegileg. Szeretném, ha az Emberi sorsok rovatának leve­lezői legalább levélben megvigasztalnának. Egy boldogtalan édesanya BOLDOGSÁG MERRE JÁRSZ? Remélem, hogy nem fogok csalódni az Emberi sorsok rovatában. 27 éves munkáslány vagyok. Életemben eddig nem sok örömet leltem. Egyik csalódás a másikat követte, mégis reményked­tem. Most azonban olyan férfiban csalódtam, aki­ben jobban bíztam mint az életemben. Én akkor is hű voltam hozzá, amikor beteg volt és a se­gítségemre szorult. A legjobban az bánt, hogy minden szó és magyarázat nélkül hagyott el. Szeretnék az Emberi sorsok rovatán keresztül megismerkedni egy olyan becsületes és őszinte baráttal, aki mellett elfelejteném bánatomat és ismét boldog lehetnék. Egy Komárom környéki lány VALASZ „MELYIK AZ IGAZI" JELIGÉRE Ne haragudj, hogy tegezlek, de én is 18 éves vagyok és végre nyugodtan elmondhatom, hogy nagyon boldog vagyok. Elhiszem, hogy nehéz a helyzeted. A Te helyedben én sem tudnék dön­teni. Azt tanácsolom, hogy tarts ki a mostani udvarlódnál. Amint írod, szeret és megbecsül. Az előző, aki lenézett és kihasznált, nem érdem­li meg, hogy szeretetre találjon nálad. Én is is­mertem egy fiút, aki úgy bánt velem, mint a rongylabdával. Ezért szakítottunk. Sohasem let­tem volna vele boldog. Mond meg a régi szerel­mednek, hogy Te a mostani fiút szereted, mert ő megbecsül téged. Egy igazán boldog lány KEGYETLEN FÉRJ Sok problémáról olvasok az Emberi sorsok ro­vatában. Remélem, hogy engem is meghallgat­nak. A házastársak között mindig voltak problé­mák. Így volt ez régen is. Vannak, akik elisszák a keresetüket. Az én férjem nem iszákos, de minden pénzét elszórja, nőkre költi. Ráadásul még ki is gúnyol és nevetségessé tesz. El van ragadtatva a sikereitől, s a nők kihasználják. Szeretném, ha az Emberi sorsok rovatának le­velezői megértenének és megvigasztalnának. Egy nagykürtösi asszony NAGYON MAGÁNYOS VAGYOK Olvasom az Emberi sorsok rovatában megje­lenő leveleket, és látom, hogy nem én vagyok az egyetlen magányos és boldogtalan ember. 22 éves hivatalnoknő vagyok. Édesanyám betegsége miatt gyermekkorom óta nekem kellett végez­nem minden házi munkát. Nemigen járhattam fiatalok közé szórakozni. Talán azért vagyok fé­lénk természetű. Sehová sem járok, s így sajnos nincs lehetőségem az ismerkedésre. A szüleim már idősek, és így nincs kivel megbeszélni a problémáimat. Pedig nagy szükségem lenne va­lakinek a támogatására. Magányosan nehéz az élet. Bízom abban, hogy az Emberi sorsok rova­tának olvasói megértenek és leveleikkel megvi­gasztalnak. Jelige: Sárga szegfű

Next

/
Thumbnails
Contents