A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-06 / 27. szám
* . SP 1. Kanocz Árpád besei olvasónk felvétele. A kép címe: Hasznos időtöltés. 2. Ébrey József kosicei (kassai) olvasónk felvétele. A kép címe: A féléves Lenocska. 3. Kobolka György Nővé Zámky-i {érsekújvári) olvasónk felvétele. A kép címe: Betonkeverők. FENYKEPEZZEN ON IS! LEVELEK, TUDÓSÍTÁSOK Miért rossz a kenyér? A salkai (szálkái) élelmiszerboltban igen kellemetlen, kínos telefonbeszélgetést hallgattam végig. Az élelmiszerbolt vezetője, Gaálik Lászlóné, a kamenicai (kéméndi) péküzem vezetőjével vagy beosztottjával beszélt. Miről? A kenyér minőségéről. Ipolyszalkára ugyanis olyan kenyeret szállítanak, hogy ránézni is rossz. Ha meg kettévágjuk, a lélegzetünk is elakad. A falusiak természetesen zúgolódnak, és kíváncsiak: vajon a kéméndi péküzem vezetője is ezt a kenyeret eszi? Később kiderült, hogy Gaálik Lászlóné nem a főnökkel beszélt. Nem mert a telefonhoz jönni? Vagy talán nem is érdekli, mi és milyen minőségű áru kerül ki a'z üzeméből? Feltételezem, hogy a pékűzem vezetői elolvassák írásom és gyorsan változtatnak a tarthatatlan helyzeten. És mindent megtesznek azért, hogy üzemükből olyan kenyér kerüljön a dolgozók asztalára, amit nemcsak venni, de enni is lehet! Baka Terézia Petőfi ünnepségek A koSicei (kassai) Batsányi Kör tagjai nemrégen nagyszabású Petőfi kiállítást rendeztek. Figyelemre méltó munkájukhoz az anyagi feltételeket a városi nemzeti bizottság művelődésügyi osztálya biztosította. A kiállítás megszervezésében a Városi Népművelési Otthon is részt vett. A régi városháza (jelenleg kerületi könyvtár (épületében a „Petőfi Sándor élete és munkássága" című kiállítás 200 fényképen mutatja be a nagy költő életútját és költészetét. A szervezők munkájuk során nagy figyelmet fordítottak a szlovák—cseh—magyar közös irodalomtörténeti szempontokra. A sikeres, érdeklődésre számot tartó kiállítást a városi nemzeti bizottság képviseletében Hamrák elvtárs nyitotta meg. A CSEMADOK városi bizottsága nevében Görcsös Mihály, a Batsányi Kör elnöke mondott ünnepi beszédet, aki az azóta megvalósult további tervekről, elképzelésekről is nyilatkozott: „Június 11-én Petőfi emlékestet szervezünk a Művészet Házában. Az ünnepélyre meghívót kaptak: Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, Cseh Petőfi Emlékbizottság, Szlovák Petőfi Emlékbizottság, Magyar Írók Szövetsége, Budapest, Szlovákiai Írók Szövetségének Magyar Tagozata. Az emlékest előadója Fekete Sándor író, Petőfi-kutató. Neves előadóművészek is közreműködnek. Június 12-én a Preáov (Eperjes) melletti Villeth-hegyen, az egykori költői verseny színhelyén folytatódott a Petőfi ünnepség. Mohr Gedeon SZERKESZTŐI ÜZENETEK „Érettségi“ jeligére: fordűljon kérdésével a Sahy-i (ipolysági) Mezőgazdasági Technikum igazgatóságához. Kropják Andrásné, Roíftava (Rozsnyó) : Forduljon levelével a budapesti Szépművészeti Múzeumhoz. Varga Mária, Podunajské Biskupice (Pozsonypüspöki): A Magyar Televízió pontos választ tud adni kérdésére. Cím: Magyar Televízió, Budapest V., Szabadság tér 17. V. Z„ Dunajská Streda (Dunaszerdahely): Kérésével forduljon a járási nemzeti bizottság kereskedelmi osztályához. KÉRDÉSEK -Benyüs László meliatai (melléti olvasónk kérdezi: hány csoportba osztjuk az emberfajtákat, s melyikbe soroljuk a magyarokat és a cigányokat? Az>emberfajtákat egy-egy kiragadott jelleg alapján (bőrszín, haj stb.) az elmúlt évtizedekben sokféleképpen próbálták rendszerezni. Általánosan ismert G. Cuvier francia természettudós régebbi keletű felosztása. Ez a bőr színét véve alapul az élő emberiséget fekete, sárga és fehér bőrű fajtákra tagolta. A legújabb rendszerek közül R. Biasutti olasz tudós rendszere (1953) 5 nagy emberfajtát különböztet meg: 1. ausztráliaifélék; 2. négerfélék; 3. mongolfélék; 4. európaifélék; 5. származék fajták. J. J. Roginszkij és M. G. Levin szovjet kutatók rendszere (1955) 3 nagy emberfajtakört különít el: 1. Egyenlítői rasszkör. Ebbe tartoznak az ausztráliai, veddoid, melanéziai, néger, negrille, busman, etiópiai, dravida fajták. 2. Eurázsiái (europeoid) rasszkör. Ebbe tartoznak az atlanti-balti, észak-európai, indoföldközitengeri, fehértengeri-balti, balkán-kaukázusi, dél-szibériai (turáni) és uráli fajták. 3. Ázsiai-amerikai (mongoloid) rasszkör. Ide tartoznak az észak-ázsiai, sarkvidéki, távol-keleti, amerikai, polinéziai, kurdi és ainu fajták. A magyar nép VÁLASZOK őse a nyelvtudomány, a régészet és az őstörténeti kutatásban felhasznált egyéb tudományágak eredményei szerint a finnugor népek ugor ágának egyik tagja, a manysik (vogulok) és a hantik (osztjákok) közeli rokona volt. Valószínű, hogy az időszámításunk kezdete körüli évszázadokban rokonaival együtt az Ura) vidékén, Észak-Kelet-Európában (esetleg ott és Nyugat-Szibériában), talán a Volga keleti mellékfolyóinak vidékén élt. A cigány Észak-Indiában kialakult s hosszú időn át ott élt indoeurópai nomád nép. Az időszámításunk utáni 5. és 10. század között kivándoroltak Indiából, s szétszóródtak Ázsia és Európa országaiban. Magukat „rom“-nak (ember) vagy a nyugat-indiai eredetű, ugyancsak embert jelentő szóval „dom“-nak nevezik. Párnicky Nándorné ruíomberki olvasónk kérdezi: hány méter széles és hány méter hosszú a Balaton? A Balaton Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava. Területe 595 négyzetkilométer. Hossza 78, szélessége 5—12,5 kilométer, a tihany-szántódi szorosban csak 1,5 kilométer. Átlag három méter mély. Legmélyebb a tihanyi „kút“-ban, 11 méter.