A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-13 / 28. szám
A HÉT VENDÉGE GABRIEL STULLER, a Csehszlovák Mérésügyi Intézet igazgatója krk TÖRTÉNELMI TÜKÖR Július IS 3 1922: A Japán Kommunista Párt 1 megalakulása. ® 125 éve, 1848-ban Párizsban született Vilfredo Pareto olasz közgazdász és szociológus, 1912-től a lausanne-i egyetem tanára. Főleg mint szociológus volt nagy hatással a tudomány fejlődésére. (Meghalt 1923. aug. 19.) Július 16 3 200 éve, 1773- j ban született Josef ; Jakub Jungmann cseh nyelvész, iroj dalomtörténész, a I cseh felvilágosodás I kiemelkedő alakja. (Meghalt 1847. nov. 14, Prága.) Július 17 O 85 éve, 1888-ban Buczaczban (Galícia) született Samuel Josef Halévi Agnon, kétszeres Bialik-díjas, Nobeldíjas (1966) héber regényíró és novellista. A héber irodalom élő klasz' szikusa, a százados zsidó népmondák ! művészi, epikus feldolgozója. Művei, ben gyermek- és ifjúkora elsüllyedt világát megkapó nosztalgiával ültette át Izrael modern héber irodalmába. Magyarul megjelent művei: És a meggörbedt kiegyenesedik ... (regény 1922), Tengerek szívében (három elbeszélés, 1941). Július 18 3 1936: A spanyol nép ezen a napon kezdte meg harcát a fasiszta agresszorok ellen, a Spanyol Köztársaság védelmében. — 55 éve, 1918-ban White Hillsben (Ausztrália) született Harold Edward James Aldridge, Lenin Békedíjas (1958) angol regényíró és el- I beszélő. Leghíresebb regénye: The Diplomat, 1949, (A diplomata, 1952), az angol gyarmatosítók ellen harcoló iráni nép hősiességét ábrázolja. Július 20 9 15 éve, 1958-ban Budapesten halt meg Medgyessy Ferenc, a huszadik század egyik legnagyobb szobrászművésze. (Született 1881. junuár 10. Debrecen.) Július 21 9 25 éve, 1948: a román-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása. 0 80 éve, 1893-ban született Hans Fallada (Rudolf Ditzen) német regényíró. Műveiben reális módon ábrázolja a kisemberek nehéz sorsát a kapitalizmus körülményei között. Legismertebb műve a Mi lesz veled, emberke? című regény (1932) a dolgozók anyagi és szellemi bizonytalanságát, a munkanélküliségtől való félelmét ábrázolja. Egyéb munkái: Aki egyszer rabkoszton élt (1934) a börtönlakók sivár életét, a Farkas a farkasok közt, (1937) a weimari köztársaság inflációs évéit eleveníti fel. A Mindenki önmagáért hal meg (1947) a hitleri rendszer embertelenségét és az ellenállók tragikus sorsát idézi fel. (Meghalt 1947. február 5.) Tizennyolc ország képviselői 1875-ben, hosszas előkészítő tárgyalások után megállapodást írtak alá, kötelezték magukat, hogy egységes mértékrendszert vezetnek be. A konvenciót az Osztrák — Magyar Monarchia képviselői is aláírták. Csehszlovákia megalakulása után négy évvel, 1922-ben, csatlakozott a megállapodáshoz. Megszervezték az államilag irányított és ellenőrzött mértékellenőrző hivatalokat, laboratóriumokat. A növekvő feladatokkal párhuzamosan központi speciális laboratóriumokat, hivatalokat létesítettek. A második világháború után az állami mérték ellenőrző szerveket átszervezték, majd 1966- ban Prága székhellyel megalakult a Csehszlovák Mérésügyi Intézet, mely a Szabvány- és Mértékügyi Hivatal keretében kezdte meg működését. Ezzel a formális intézkedéssel azonban nem lehetett megfelelően biztosítani azokat a növekvő feladatokat, melyek a méréstechnikai kísérletek terén vártak az intézetre. 1968. április elsejétől Bratislavában kezdte meg munkáját a Csehszlovák Mérésügyi Intézet, melynek igazgatója Gabriel Stuller mérnök, a világszerte ismert szakember. A napokban ellátogattunk az intézet bratislavai székházába, ahol hosszasan elbeszélgettünk Stuller mérnökkel. — Intézetünk országos hatáskörű. Szorosan együttműködik a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia illetékes részlegeivel, a főiskolákkal és azokkal az intézetekkel, melyek elősegítik az állami méréstechnikai feladatok teljesítését — kezdte nyilatkozatát Gabriel Stuller. — Intézetünk a méréstechnikai szervekkel biztosítja az országban az egységes mértékrendszert, amiért félelős, ugyanakkor iparunk fejlesztését fontos feladatok teljesítésével segíti elő. • Melyek azok a legfontosabb feladatok, melyek az intézetre hárulnak? — Munkánkat pontos tervek alapján végezzük. Működési területünkre vonatkozó törvényerejű rendelkezések, és a Csehszlovák Tudományos Akadémia statútumának szellemében tudományos kísérletekre, a méréstechnika fejlesztésére, szakvélemények kidolgozására, speciális új típusú műszerek bevezetésére, ellenőrzésére, a méréstechnikában dolgozó szakkáderek továbbképzésére és a közvélemény tájékoztatására összpontosítjuk munkánkat. — A méréstechnika fejlesztése terén gondoskodunk arról, hogy a legkorszerűbb műszaki berendezéssel, technológiával dolgozzunk. Intézetünkben új típusú műszereket szerkesztünk, állítunk elő, és ellenőrizzük üzemeltetésüket. Ezen a téren szorosan együttműködünk a KGST-tagállamok mérésügyi intézetéivel és a nemzetközi intézettel. • Hogyan gondoskodnak az új szakkáderek képzéséről? — Ahogyan már említettem, intézetünkben nagy gondot fordítunk a fiatal szakkáderek képzésére. Ezt elsősorban a technika rohamos fejlődése teszi szükségessé. Rendszeresen foglalkozunk egyének és csoportok oktatásával. A műszaki főiskolák tanárképzéséről is mi gondoskodunk, akik előbb hazai, majd külföldi tanulmányaikkal készülnek hivatásukra. További fontos feladatunk a méréstechnikai szimpóziumok és kongresszusok összehívása, és egyre fokozottabb figyelmet fordítunk intézetünk munkatársainak publicisztikai tevékenységére is. • Milyen feladatok várnak az intézetre? — A tudomány és a technika rohamos fejlődése szükségessé teszi munkánk fejlesztését. Intézetünk korszerű, szép otthont kapott. Sajnos, ez az épület azonban már nem felel meg a követelményeknek. Ha az állami feladatokat maradéktalanul teljesíteni akarjuk, akkor elengedhetetlenül szükséges a fejlesztés. Több mint 261 millió koronás költséggel 1975-ben megkezdődik az új központi székház építése és a tervek szerint 1981-ig készül el. Iparunk továbbfejlesztése és a KGST-tagállamokkal való szoros munka miatt van erre nagy szükség. Távlati tervünkben további két létesítmény építését is beütemeztük. — Természetesen nemcsak létesítményekre, de új mérőeszközökre is szükségünk van. És ami ma már elképzelhetetlen: a legtökéletesebb számítógépekről is gondoskodnunk kell. • Milyen kapcsolatot építettek ki a külföldi intézetekkel? — Két ország kivételével a világ valamennyi állama csatlakozott a megállapodáshoz. Ezt a méréstechnika egységesítése teszi szükségessé. És természetesen elengedhetetlenül szükséges ezen a téren is a legszorosabb együttműködés. Mind a szocialista, mind pedig a tőkésországokkal rövid idő alatt jó kapcsolatokat fejlesztettünk ki. Munkánkat elismerik. Nyugodtan állíthatom, hogy ma már szinte az egész világon ismerik intézetünket, egyes szakkérdésekben kikérik véleményünket; sőt, egyes munkaterületeken a mi munkamódszerünket vezették be. Azt hiszem, ennél nagyobb elismerésre nem számíthatunk. Es ez a siker további jó és eredményes munkára kötelez. Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyoznom, hogy a legszorosabb együttműködést a KGST- tagállamokkal fejtjük ki. Az ezen a téren reánk háruló feladatokat a lehetőségekhez képest kiemelten végezzük. • És a hazai munkafeladatok? — Ahogyan már említettem, pontos terv szerint dolgozunk, állami feladatokat teljesítünk. A sok nagy feladat mellett példának egy elenyészőnek tűnő példát hozok fel. Fontos, mert ha az előírásokat, rendeleteket nem tartják be, vagy az egyik, vagy a másik fél károsodik. Az alábbi esetben, amit elmondok vagy a vásárló, vagy pedig az állam. Tapasztalatból tudjuk, hogy elsősorban az önkiszolgáló boltokban, ahol kimért árut kapnak a vevők, a hiányos csomagolás miatt, a fogyasztó sokszor kevesebb árut kap, mint ahogyan az a csomagoláson fel van tüntetve. Ennek a legtöbb esetben a csomagolás az oka. A papiros és a műanyagból készült zacskók a szállítás, raktározás, elrendezés során megsérülnek, abból például a liszt, a cukor kifolyik. A vásárló tehát nem kapja meg azt a súlyt, ami a csomagoláson fel van tüntetve. A törvény megszabja, hogy a csomagoláson feltüntetett árut a vásárlónak teljes súlyban és hibátlan minőségben meg kell kapnia. Ezt az állami szervek ellenőrzik. Ha a vásárló ilyen súlyhiánnyal találkozik, joga van rá, hogy kérje az áru újbóli lemérését. Előfordulnak olyan esetek is, hogy a boltokban elromlik a mérleg. Ezért természetesen a bolt vezetője felelős. De nemcsak a csomagolásnál, a mérésnél is előfordulnak hibák. Néhány hónappal ezelőtt olyan kiskorsók kerültek forgalomba, melyeken hibás volt a deciliterjelzés. Gyári hiba volt. De csak néhány hét múlva vették észre. Addig is több mint nyolcvanezer pohár sört mértek ki bennük. Ebben az esetben az állam károsodott. A vásárló többet kapott, mint amennyi járt volna. Természetesen a kiskorsókat azonnal kivonták a forgalomból. Ezeknek a hiányoknak az ellenőrzése állami szervekre tartozik. Szorosan nem a mi feladatunk, de végső esetben a döntő szót mégis mi mondjuk ki. Például a kiskorsók esetében mi állapítottuk meg teljes pontossággal, hogy hol történt a hiba. Mi azt szeretnénk, hogy minél kevesebb ilyen problémával kelljen foglalkoznunk, hogy munkánkat a tudomány és a technika fejlesztésére fordíthassuk. Feljegyezte: FEDERMAYER ISTVÁN A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő; Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava. Obchodná u. 7. -Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Üstredná expedícia tlaée, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p. Kőéibe- Előfizetési díj negyedévre 39,- Kis, fél évre 78,- Kcs, egész évre 156,- Kés. Kéziratokat nem orzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon P. HaSko, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele
