A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-09-07 / 36. szám
TÖRTÉNELMI TÜKÖR 9 150 éve, 1823-ban hunyt el David Ricardo angol közgazdász, a klasszikus közgazdaságtan utolsó nagy képviselője. Bírálta A. Smith hibáit, továbbfejlesztette a munkaérték-elméletet és ebből kiindulva igyekezett levezetni a politikai gazdaságtan többi kategóriáját. Munkaérték-elméletét a korai szocialisták felhasználták a tőkés gazdasági rend bírálatára. Politikai korlátái azonban megmutatkoztak abban, hogy a kapitalizmust örök rendszernek tekintette: nem látta a munka és a munkaerők közötti különbséget, képtelen volt a profil eredetét megmagyarázni. Marx nagyra értékelte munkásságát, kritikailag feldolgozta s rendszerébe szervesen beépítette mindazt, ami tanításaiban tudományos volt. Szeptember 12 ® 90 éve, 1888-ban született Maurice Auguste Chevalier, francia dalénekes és színész. Táncos- varietéénekesből lett Franciaország egyik kedvenc filmszínésze. Partnere Mistunguette volt. Hollywoodban is szerepelt több filmben. Szeptember 13 0 160 éve, 1813- ban született Eötvös József író, publicista, politikus, a reformkor haladó társadalmi mozgalmainak egyik vezetője, a magyar realista regény megteremtője, a magyar oktatásügy és közművelődés legnagyobb 19 századi alakja. Ismert nevű, de nem gazdag bárói családban született. A kor főrangú szokásaival ellentétben nyilvános gimnáziumba járva végezte tanulmányait Budán. Tanulótársainak ellenszenve családja iránt, méginkább nevelőjének Pruzsinszky Józsefnek (a Martinovics féle szövetkezés egyik nehéz börtönnel sújtott elvű, hajlíthatatlan egyéniségű résztvevőjének) hatása megérlelte benne a szándékot, hogy szakítson családja hagyományaival. Figyelmét már fiatalkori utazásainak során a társadalom jólétének, előrejutásának kérdéseire függesztette. Ezekben az esztendőkben családja tönkrement. Ezidőtől kezdve életformája s lehetősége inkább az értelmiségi polgáré, semmint az arisztokratáé volt. írói pályáját egyetemi évei alatt kezdte versekkel, színművekkel, aforizmákkal. Ekkor került a Kazinczy—Kölcsey féle irány vonzásába, s Kölcseyt mindvégig emberi, politikai példaképének tekintette. Legértékesebb regénye A falu jegyzője. Megírása után egyre hatalmasabban növekedett benne a forradalom közelségének érzete és a forradalomtól való félelem. A forradalom látomásában született műfaji tekintetben legtökéletesebb műve, a Magyarország 1514-ben című regény. Ebben a Dózsa-felkelés történetét dolgozta fel. A 48-as kormányban elvállalta ugyan a kultuszminiszteri tárcát, s hatalmas lendülettel kezdte a népoktatás rendszerét kiépíteni, de midőn az uralkodóval kenyértörésre került sor családjával Bajorországba menekült. A forradalom után a Deák és Kemény vezette kiegyezést előkészítő csoporthoz tartozik. A HÉT VENDÉGE í I *0+» Pipi MARTIN FILIPEK Y A a Szlovákiai Filmkölcsönző Vállalat igazgatója Él Nincs még egy művészet, amelyet a szakma és a közvélemény nagyobb érzékenységgel figyelne, mint a filmművészetet. Túl könnyen kipattanó szigorú ítéletek vagy dicséretek „aranykor“ jelzők, vagy válsághangulatok, ünneplések vagy botrányok elég meggyőzően jelzik ezt az érzékenységet. A film — amelynek immár a több milliós publicitású televízió is állandó fóruma — vállalt funkciójával szolgáltatott okot erre: hiszen a művészet ősi hivatásához felvállalta a legtömegesebb hatást, a társadalom életére való gyors reflektálást, az összetett gondolati és érzelmi befolyást leginkább kiváltó eszközök arzenálját. A film hatalmas szellemi fegyver — a szocialista kultúra hirdetője, amely a magas művészi értékeket nem csupán a nagyvárosok, hanem a legtávolabbi vidékek és kisebb falvak lakossága számára is hozzáférhetővé teszi. Az utóbbi években egyre többen vélekednek úgy, hogy a szlovákiai filmgyártás is túljutott a krízisen: a kolibai filmstúdiókban tartalmas, valóban művészi alkotásokat gyártanak, melyek nemcsak szórakoztatnak, de annál többet nyújtanak, többek között mondanivalójukkal a fiatalok nevelésének feladatát is betöltik. De nemcsak a szlovákiai filmgyártás, a hazai és külföldi filmek forgalmazása is útra lépett. Felkerestük Martin Filipeket, a Szlovákiai Filmkölcsönző Vállalat igazgatóját, hogy elbeszélgessünk vele a szlovákiai filmgyártás legújabb termékeiről és a forgalmazás kérdéseiről. # Mik a Szlovákiai Filmkölcsönző Vállalat feladatai és távlati tervei? — szólt első kérdésünk. Évente átlagosan csaknem másfélszáz filmet mutatunk be a közönségnek. Ez igényes és felelősségteljes munkát követel. A külföldi filmek legtöbbjét a ruzinovi műhelyeinkben feliratszövegezzük. Ezt a munkát tapasztalt gárdával dramaturgiánk végzi. Feliratszövegeink minősége kitűnő. Ezt az ámításomat Bors Ferenc, a budapesti MOKÉP igazgatója, és Kertész Bálint, a Hungarofilm képviselője is megerősítették, akik a napokban jártak nálunk. A magyarországi filmforgalmazó vállalatnak igyanis mi készítjük a hetven milliméteres filmek feliratszövegezését, és munkánkkal teljes mértékben elégedettek. Az egyik legfontosabb jelenlegi feladatunk, hogy mozgóképszínházainkat korszerűsítsük. Mozijainkat kulturáltabbá kívánjuk tenni és a műszaki berendezésüket is fokozatosan felújítjuk. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatokból tudjuk, hogy közönségünk szereti a szocialista országok művészileg magas fokon álló filmjeit, és a nyugati országok haladó filmművészeinek alkotásait. Ezt igazolták az idén a Dolgozók Filmfesztiválja és a szocialista országok filmnapjai is. Az idei — és most már elárulhatom — a jövő évi munkatervünk nagyon gazdag, változatos. Még ebben az évben indiai és mexikói filmnapokat rendezünk, a csehszlovák szovjet barátság hónapjának keretében pedig új szovjet filmalkotásokat mutatunk be. És már most készülünk a jövő évi filmfesztiválra. Még gondosabban, körültekintőbben válogatunk az egyes országok filmalkotásai közül, mert minden téren még szebbet, jobbat kívánunk nyújtani a közönségnek, És már most készülünk a Szlovák Nemzeti Felkelés harmincadik évfordulójára, a jubileumi esztendőre. Ezt a munkát filmgyártóinkkal közösen tervezzük és készítjük elő. Több filmtörténet vár forgatásra, ezek közül már megkezdődött a zvoleni páncélvonat történetének megfilmesítése. # Különösen az elmúlt években sokan hangoztatták, hogy a televízió teljesen kiszorítja a mozit. Konkurrencia, tönkre teszi a filmet... Mi a helyzet ezen a téren? Szó sincs róla, sőt... Markó elvtárssal, a Csehszlovák Televízió bratislavai igazgatójával a legmesszebbmenően együttműködünk, a szerződés értelmében mi látjuk el a tévét filmekkel. A film és a televízió között verseny van, de rivalizálás sohasem volt. Kialakulóban van a kölcsönösség, többféleképpen is. Erősödik az együttműködés és a kölcsönös megbecsülés. És szemmellátható az alkotói, alkotásbeli kölcsönhatás. A televíziós műfaj nem egy alkotói módszere behatolt a filmstúdiókba, felfrissítette, megtermékenyítette az ott folyó munkát — és fordítva. # Az új filmek propagálása és a filmreklám még nincsen olyan színvonalon, mint ahogyan szeretnénk. Ezen a téren mik az elgondolások, tervek? Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkársága május közepén részleteiben foglalkozott a szovákiai filmgyártás és forgalmazás kérdéseivel. Többek között az új filmek propagálása is szóba került. Új, hatásos, korszerű formák bevezetését javasolták. A vállalaton belül vezetőségi értekezleteken mi is részletekbe menően foglalkoztunk a filmpropaganda és a filmreklám kérdéseivel. Üjat, változatosat, eredeti megoldásokat keresünk mindkét területen. Tudjuk, hogy a filmreklám szakembereinek — az előnyösebb helyzetű kereskedelmi reklámmal szemben — több nehézséggel kell megküzdeniük. Egy-egy film népszerűsítésére sokkal kevesebb idő és pénz jut, mint például a kereskedelmi reklámokra, és a filmnek legtöbbször már azért is le kell mondania a költségesebb és sokáig tartó reklámeszközök alkalmazásáról, mert nyomdaiparunk túlzsúfolt, a szükséges propagandaanyagokat nem tudja határidőre leszállítani. Ezen a téren — remélem — szintén javulás áll be, intezívebben, erőteljesebben propagálhatjuk majd mind a hazai, mind pedig az új külföldi filmalkotásokat. A jövőben még jobban elmélyítjük kapcsolatainkat a sajtóval, a napi- és hetilapokkal. A filmkritikusoknak már jó néhány héttel a premierek előtt bemutatjuk az új filmeket és kitűnő minőségű filmképekkel, ún. standfotókkal is ellátjuk a szerkesztőségeket. A lapokkal való közös munkával kapcsolatban érdekes azt is megemlíteni, hogy az utóbbi időben a járási lapok és az üzemi újságok is rendszeresen foglalkoznak a filmművészet legújabb alkotásainak a bemutatásával. Az új filmek propagálása terén a jövőben tovább akarjuk mélyíteni kacsolatainkat a tömegszervezetekkel, különösen a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel és a szakszervezetekkel. Biztos vagyok benne, hogy a pártunk művelődéspolitikája szellemében összeállított műsortervünk tetszeni fog a mozilátogató közönségnek. A beszélgetést feljegyezte: FEDERMAYER ISTVÁN A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. —Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Űstredná expedícia tlaée, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a V^chodoslovenské tlaéiame, n. p. Koüice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon és a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele
