A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-08-24 / 34. szám

1 A jó tanács - aranyat ér! HIBÁK ÉS JAVÍTÁSOK • SZÁMÍTÓGÉP az autóban. Francia tudósók azt fontolgatják, hogy kis elektronikus számítógéppel szerelik fel a holnap autóit, ily mó­don növelik a közlekedés biztonsá­gát. A számítógép segítségével gyor­san elemezhetik a mindenkori köz­lekedési helyzetet, és gyorsan feldol­gozhatnák a beérkező adatokat. -Ez­zel a komputer átvenné a gépkocsi­­vezető munkájának nagy részét: el­lenőrizné a maximális sebességet, to­vábbá a gépkocsi fékútját is. Ehhez nemcsak a külső adatokat: a levegő páratartalmát, a hőmérsékletet stb. venné számításba, hanem a motor és a többi autórész működési módját is. Még a gépkocsivezető fizikai állapo­tát is összehasonlítaná az előre meg­adott programmal. Nagy fáradtság vágj' szeszes ital fogyasztás esetén a komputer kikapcsolná a motort. Az elektronikus rendszer megkönnyítené a gépkocsivezetők oktatását is. Az ilyen berendezéssel felszerelt oktató­gépkocsi a központi kapcsolóaszta­lon jelezné, hogy a tanuló milyen mértékben tér el az előre meghatá­rozott ideális programtól. • GÁZTURBINÁS mozdonyok. A Szovjetunióban a következő évek­ben megkezdik a nagy teljesítmé­nyű, s ugyanakkor rendkívül gazda­ságos mozdony-gázturbinák sorozat­­gyártását. Ennek az erőforrásnak az a legnagyobb előnye, hogy a gyen­gébb minőségű folyékony tüzelő­anyagok is felhasználhatók benne és üzembe helyezésük egyszerű. Gaz­daságosság tekintetében már egyen­értékűek a Diesel-motorokkal. A kó­lómnál mozdonygyár mérnökei ez idő szerint 6—8 ezer lóerő teljesítmé­nyű, kis súlyú és méretű gázturbi­nák kifejlesztésén dolgoznak. A gáz­turbinás mozdonyok elérhetik majd az óránkénti 250 kilométeres sebes­séget. Egyelőre gondot okoz a gáz­turbinák nagy zajának csökkentése Ezért valószínű, hogy a mozdony­gázturbinák zárt rendszerben mű­ködnek majd, és a forró égésgázo­kat a vasúti kocsik fűtésére haszno­sítják. • ÜJ VILÁGREKORD. A múlt év­ben Olaszországban 175 000 kocsit loptak el. Ez világcsúcsnak tekint­hető. Az olasz autótolvajok — becs­lések szerint — a kocsik eladásával 100 milliárd líra forgalmat bonyolí­tottak le. Nem biztatóak a vélemé­nyek 1973-ra sem, ugyanis a „for­galom“ növekedésére számítanak. 0 HOLLANDIÁBAN a forgalombar levő gépkocsiknak 91 %-a van mű­szakilag kifogásolható állapotban - adta hírül a Holland Autóklub. A meglepetésszerű ellenőrzések után az autók 4 %-a közvetlenül a roncste­lepre, autótemetőbe került, • MINDEN HATODIK közlekedési baleset oka az ital — állapították meg a statisztikusok. A legrosszabb az arány a fogatolt jármüvek veze­tőinél: minden második-harmadik balesetük visszavezethető az italra Érdekes, hogy a teherautóvezetőknél a legjobb az arány: közülük csak minden 16-ik baleset történik ittas állapotban. A balesetező traktoro­soknak viszont már 36 százalékát találták ittasnak. Ma már statisztikai adatokból is tudni lehet, hogy melyik au­tónak melyek a jellegzetes hibái és hogy milyen szerkezetei igé­nyelik gyakrabban a javításokat. Eléggé egyöntetű a véleménye a szervizek, a műhelyek szakdolgo­zóinak is. Megjegyzéseiket termé­szetesen, fontos annak megfelelő­en osztályozni, hogy újabb, vagy már régóta használatban levő jár­művekről van-e szó? Ezekre a tapasztalati adatokra kellő biztonsággal lehet támasz­kodni, hiszen nálunk egy-egy sze­mélyautó vezetője évente átlago­san hét-nyolc esetben hajt be a szervizbe, a javítóba. Akik jobban szemügyre veszik az autókat, joggal tesznek olyan megjegyzéseket, hogy bizony né­hány drágább gyártmány kivéte­lével a rozsda, a korrózió hamar kikezdi a mai kocsikat. Ugyan­csak helyénvaló észrevétel, hogy a kipufogócsövek, de főként a ki­pufogódobok elég korán tönkre­mennek. Ez természetesen nem­csak az autótulajdonosok zsebét terheli, hanem sok más bajjal is jár. Egy elrozsdásodott, és az or­szágúton hirtelen leváló kipufo­gócső súlyos balesetet okozhat. De nem kell mindjárt balesetre gondolni, mert más kínos követ­kezménye is lehet a porladó le­mezű csőnek. Leválik a város kö­zepén, és még ha nem is okoz egyéb bajt, a dörgő hangú mo­torral nem könnyű eljutni a leg­közelebbi műhelyig. A műhelyek­ben pedig, ahol sok a javítani va-A Párizsi Autószalonban mutat­ták be a V—12-es típusú Jaguárt. A tizenkéthengeres sorozatgyártá­sú négyajtós limousine óránkénti maximális sebessége 225 km. Ér­dekesség az új Jaguárral kapcso-Az angol autógyártás büszkesége a Jensen SP luxusautó. A gépko­csit Angliában, Chrysler V/8 tí­pusú motorját pedig az Egyesült ló kocsi, elég bonyodalmas az ilyen csövek, vagy dobok felsze­­reltetése. Az autótulajdonosok joggal sürgetik, hogy már a gyá­rak alkalmazzanak tartósabb, minden tekintetben védettebb csö­veket, kipufogódobokat. Amikor erről van szó, felvető­dik a kérdés: hogyan védjük a kipufogódobokat és csöveket a rozsdásodástól. Havonta legalább egyszer fi­nomszálú drótkefével alaposan tisztítsuk meg mind a dobot, mind a csövet. A rozsdát távolítsuk el! Arra természetesen ügyeljünk, hogy ne csak az alsó de a felső részét is tisztítsuk. Ezért legjobb, ha leszereljük a kipufogót. Ha el­­távolítottuk a rozsdát, a dobot és a csövet acetonnal alaposan mos­suk le. És szükség esetén kétszer Is fessük be rozsdamentesítő fes­tékkel. Ma már nagyon jó minő­ségű festékeket vásárolhatunk kis szórópalackokban Is, mellyel gyorsabb a munka. A visszasze­relést csak akkor kezdjük el, ha a dob és a cső már száraz. Különösen télen, amikor a só­zott hó nagy károkat okozhat, kell fokozottabb figyelmet fordí­tani az alváz, s egyben a kipufo­gódob és a cső karbantartására. Ha megfogadja tanácsunkat, megvédheti a gyors rozsdásodás­tól a kipufogódobot és a csövet. Egy további nagyon fontos dol­got is meg kell említenünk: az akkumulátor tisztántartását. Az oxidáció folytán keletkezett lera­kódásokat távolítsuk el és a le­mezeket is fessük ót. latban az, hogy karosszériájáról hiányzik minden fölösleges díszí­tés. Vonala egyszerű, rozsdamen­tes „ruhája“ könnyen tisztítható, karbantartható. Államokban gyártják, mellyel a 235 km/órós sebességet is elérik. (Gyári fotók) AZ AUTÓPIAC ÚJDONSÁGAI „Épület-fa“ — 3—4000 lakó számára, mi?it a távolabbi jövő terve. Tervezője, W. Beck-Erlang az építményt mintegy 300 méter magasnak képzeli, amelynek ágain kilencven méter felett kezdődnek az önhordó lakóegységekből álló laká­sok, alattuk irodák, szolgáltató egysé­gek stb. vannak. AZ ÉPÜLET­GYÁRTÁS JÖVŐJE Az építőipar világszerte elmaradt sa­ját korától. A legszélsőségesebben Ra­gon, francia szociológus fogalmazta meg ezt: „Ha továbbra is úgy dolgoznak, mint immár a középkor óta — követ kőre raknak, házat ház mellé —, akkor az építészek és a várostervezők előbb­­utóbb ugyanúgy eltűnnek, mint a lám­­pagyújtogatók és fiókeresek.“ * * * A szkeptikusok szerint még mindig korai az építészet és az építőipar for­radalmáról beszélni. Az építőipar nagy változása, amikor is végre összhangba kerül korunk műszaki lehetőségeivel, s annak minden előnyét, lehetőségét min­den területen alkalmazva az egyéb iparágak technikai szintjével is egy szintre kerül — még várat magára. Sok érvük közül az egyik legerősebb nép­szerűén megfogalmazva így hangzik: míg napjainkban egy órai munkabérért például autóból nagyobb „darabot“ vá­sárolhatunk meg, mint tíz, húsz, har­minc évvel ezelőtt, lakásból egyre ke­vesebbet. Ebből pedig két következtetés vonható le: az építőiparnak is el kellett volna mór érnie az ipari szalagtermelés kifizetődő, olcsó szintjét, s minthogy nem érte el, bebizonyítottan nem is áll a kor színvonalán. A lemaradás megszüntetése vagy leg-, alább csökkentése érdekében világszer­te kifejtett erőfeszítésekről gyakran hal­lunk, a házgyári technikától a hajó­gyárak által gyártott lakódobozokig, sőt a jövő számára dédelgetett tervekről is. Minden esetben valami újról volt szó, a műanyag házak esetében éppen úgy, A „kapszula-ház“ Tokió üzleti negye­dében, elsősorban üzletemberek „váro­si“ lakásaként épült. A földszinten ká­véház, az első emeleten irodák vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents