A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-24 / 34. szám
KORSZERŰ BŐRGYÁRTÁS Valaha a bőr cserzését, kikészítését a gályarabsághoz hasonlóan, hadifoglyokra és bűnözőkre rótták ki vezeklésül, s gyakran előfordult, hogy a nehéz és egészségtelen munkában elgyötört emberek nyomtalanul oda is vesztek. Ennek tudatában, furcsa érzéssel léptem be a bosányi bőrgyár kapuján, pedig a kapu fölötti felirat: „nemzeti vállalat“ megnyugtatóan hirdeti az időkben és a bőrcserző munkában azóta végbement változásokat. — A szlovák föld egyik legrégebb ipari vállalata csaknem 1200 éves múltra tekint vissza — mondja Országh János igazgató. — Munka Érdemrenddel kitüntetett üzem, s a maga nemében a világ legnagyobb bőrfeldolgozó vállalatai közé tartozik, kapacitását, de műszaki berehdezésének fejlettségét tekintve is. — Hány ember dolgozik a vállalatnál? — összesen 2000, ebből 823 a nő. Ez nagyon figyelemre méltó arány — mondja az igazgató —, mert a nőket tömegesen csak a gépi berendezések aránylag magas fejlettségi fokán kezdtük alkalmazni a termelésben, s így az automatizálás szintjét is tükrözi. Másrészt pedig a környék lányainak és asszonyainak helyzete alaposan megváltozott, amióta nemcsak a teknő és a tűzhely körül tevékenykednek... — Miből áll tulajdonképpen a bőrgyártás ? — Ez olyan termelési eljárás, amely a nyers (nedvesen romlékony, szárazon törékeny) állati bőröket különféle célokra alkalmas megfelelő készbőrré dolgozza fel. Ezt vegyi anyagokkal és speciális munkagépekkel végzik. Nagyon kell vigyázni, hogy jó minőségű alapanyagot adjunk bőriparunk további ágazatainak, hiszen a bőráruk, kereskedelmi cikkek minősége az alapanyag minőségétől függ. Mi főleg a Partizánskei Cipőgyárnak szállítunk bőröket. Bemegyünk az egyik hatalmas műhelybe. Vízszintes tengelyeken több ezer literes hordók marhabőrrel megrakva. Néhányat a mennyezet alatt sikló daru éppen most rak bele. Odalent a hordókat tartó betonpillérek között bogárnagyságúnak látszó emberek dolgoznak, gumikötényben, gumicsizmában, a kövezeten végigömlő vegyi oldalokban gázolva. — Előkészítés után ebben a műhelyben pácolják a bőröket, savakkal, króm-, és kénoldatokkal fellazítják a bőr rostszerkezetét, s így megkönynvitik a további munkafolyamatokat — mondja az igazgató. — Ebben a műhelyben egyetlen nőt sem látok dolgozni... — A nyersbőrraktárakon kívül, ez a munkahely leginkább ártalmas az egészségre a vegyszerek kipárolgésa és a zaj miatt, ezért itt nők nem dolgozhatnak. — Milyen intézkedéseket tesz az üzem a dolgozók egészségének védelmére, illetve megőrzésére? — Fürdőgyógykezelést és üdülési lehetőséget biztosítunk a munkásoknak. Tavaly 304 férfi és női munkás vett részt üdülésen. Van saját üzemi rendelőnk, gyakorló orvossal, fogásszal, bevezettük a rendszeres megelőző orvosi vizsgálatokat. Néhány — higiéniai szempontból — károsabb munkaterületen a nőknek tilos a munka... — Nem csökkenti ez a nők keresetét? — Ügy vélem — mondja Országh János igazgató —, a lányok, asszonyok nem panaszkodhatnak, hogy kevés a fizetésük. Az üzemünkben dolgozó nők bére eléri a kétezer koronát, s a férfiaké gyakran meghaladja a háromezret... — Akkor bizonyára nincs gondjuk a munkaerő-utánpótlással? — BoSany és a környező falvak lakóinak élete, úgyszólván teljesen összeforrt az üzemmel. Űj bölcsődéket építettünk, a dolgozók szociális igényeinek kielégítésére új lakótelep építését tervezzük. Az üzem munkásképző iskolájába évről évre több fiatal jelentkezik. Az iskola 1970-ben ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. — Üzemünkben nagyon aktív és eredményes az újítói mozgalom. Amikor ez 25 évvel ezelőtt megindult, éppen ön volt a találmányokat és újításokat elbíráló bizottság elnöke... — A bőripar nem csak nálunk, hanem a világon csaknem mindenütt — jóval a többi iparág után indult fejlődésnek, s az államosításkor egy meglehetősen primitív eszközökkel és módszerekkel dolgozó üzemet vettünk át. A minél gyorsabb ütemű fejlődés érdekében tömegesen kapcsoltuk be az egyszerű kétkezi munkásokat is az újítási mozgalomba, hiszen a mindennapi munkában sok olyan tapasztalatra tehetnek szert, ami esetleg elkerüli a tervezőmérnök figyelmét. Az eredmény nem is maradt el: hiszonöt év alatt üzemünkben három új csehszlovák találmány született, s ezek iránt külföldön is nagy az érdeklődés, azon-TARJÁNYI JULIANNA Amikor szóba került a személye, Kolárovo (Gúta) város nemzeti bizottságának elnöke, Borka János elvtárs így jellemezte: szenvedélyesen szereti a közösségi munkát. Keresve sem találhattunk volna érdemesebb személyt anyakönyvvezenőnek.“ S most itt ülünk egymással szemben. Tarjányi Julianna, Gúta város helyettes anyakönyvvezetőjének hangulatos, kis hivatali szobájában. — A szabad időm? — tűnődik... Lassan kevés lesz a szaporodó társadalmi munka elvégzésére. Három éve vagyok anyakönyvvezető. Sok szép emléket jelent ez számomra, hisz mi az emberi élet legszebb, legmaradandóbb emlékű eseményeinek vagyunk részesei, tanúi. Melyik szülőben nem él elevenen, még évek múltán is gyermekének névadó ünnepsége? A tizenöt évesekkel együtt érezzük a büszke tudatot: személyazonossági igazolványt kaptunk... És a házasságra lépő fiatalok is életük legszebb napjának tartják házasságkötésük napját. Hirtelen nem is tudnám megmondani, hogy eddig hány házasságot érvényesítettem. Az viszont biztos, hogy az év csaknem minden szombatjára jutott egy-kettő... — Milyenek a névadó ünnepségek? — Az előkészítésük sok fáradsá-Kiértékelik az újítók munkáját. kívül számos olyan újítást vezettünk be, amit hazánkban minden bőrgyártó üzem átvett. Az újítások főleg a munkakörülmények higiéniájának javítására irányulnak, rendszeres tapasztalatcserét folytattunk a Szovjetunió, Magyarország, Lengyelország, és a Német Demokratikus Köztársaság szakembereivel. — Megtörténhet az, hogy a rohamosan fejlődő műanyagipar kiszorítja a bőrt a kereskedelemből? — Ettől egyelőre nem kell tartani. Hiszen a bőráruk a maguk sokféleségében a legkényesebb ízléseket és követelményeket is kielégítik s az iparág fejlődésével a választék csak nőni fog. De ha már — mint a közmondás is mondja — minden kötél szakad, vannak olyan gépeink, amelyekkel a bőrt be tudjuk vonni műanyaggal. De én, mint a bőrgyártás hétpróbás velejárója csak annyit mondok, hogy azért a bőr mindig bőr marad... jöjjön csak és győződjön meg a saját szemével — mondja és egy terembe vezet, ahol hosszú asztalon ott áll az itt gyártott legfinomabb bőrök mintakollekciója. — A további terveik? — Pártunk XIV. kongresszusának határozata alapján a munka racionalizálásával, a technikai berendezés fejlesztésével, az üzem kapacitásának bővítésével hozzá kívánunk járulni nemcsak BoSany és környéke, hanem az egész szlovákiai ipar fejlesztéséhez. (fülöp) A pácolók munkában — savakkal fellazítják a bőr rostszerkezetét. got igényel, de a legtöbb örömet jelentik. Havonta, kéthavonta 15—20 gyermek számára rendezünk névadó ünnepséget. Igazi boldogság, amikor magam előtt látom városunk jövendő polgárait. .. Ajándékot is adunk nekik. Gyermekeknek való étkészletet, evőeszközt, játékokat. És a szülőknek virágot... Kis szünetet tart. Mosolyog valamin. Már-már kíváncsiskodnék, de kéretlenül is folytatja: — Mit is mondjak még? . .. Persze, persze... Évente egyszer-kétszer sor kerül az ezüst- illetve aranylakodalmas házaspárok megünneplésére is. Legutóbb például Gogh Géza és felesége, valamint Bagita Erazmus és felesége házasságkötésének 50. évfordulóját ünnepeltük meg ... így, ilyen közvetlenül, kötetlenül beszél munkájáról, önmagáról is. özvegyasszony. Egyedül neveli 14 éves fiát. Mindketten vonzódnak a könyvekhez. Otthon kisebb könyvtáruk is van. A klasszikus és a magyar prózairodalom legjobb alkotásai és életrajzi regények a kedvencei. Az emberi sors alyan érdekes, különféle ... Nagy élményt jelentett számára Gál György Sándor: Hazám, hazám, te mindenem című Erkel Ferenc életét bemutató regénye, valamint Dallos István: Aranyecset és A Nap szerelmese című Munkácsi Mihály életútját megörökítő regénye. Meghitt közvetlenséggel beszél mindenről, pedig régebben sohasem találkoztunk. Mégis oly kedvesen szól erről is, arról is. Közben arcának nyugodt vonásait nézem, végiggondolom, hogy mit mondott munkájáról, tevékenységéről, az életéről, s szinte választ követel a kérdés: Honnan van ereje ennyi szervezéshez, tevékenységhez? Megkérdezem. Futó mosollyal válaszol: — Még soha nem gondoltam erre... Ilyen asszony tehát a gútai anyakönyvvezető. Végzi munkáját, és kész. Egyszerűen életeleme az örökös cselekvés. BENYÁK MÁRIA
