A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-17 / 33. szám
— Vajon a „vámos“ járt-e már külföldön? — Még nem — mondja elpirulva. — De néhány hét múlva én is útra kelek. Várnába utazom a tengerpartra, repülővel. Izgulok. Tele vagyok várakozással és reménykedéssel. Remélem szép utazás lesz, s élményekkel gazdag visszatérés. Én is remélem. Kellemes nyaralást, Mártuska! A SZAMOK MESÉJE Ha az ember a statisztikai kimutatásokat böngészi, szinte megretten és jól eső érzéssel veszi tudomásul, hány hazánkfia tölti nyári szabadságát külföldön. Szembetűnő az is, hogy a számok évről évre növekszenek, s ha jól odafülel az ember, hallja u száraznak tűnő számadatok szép meséjét is. Mert valóban mesébe illő tényekről hull le a fátyol. Csak egy motívum a sok közül: „Dombok ölelésében lapuló falucska. Lakóinak túlnyomó többsége a múltban alig járt túl a falu határán. Most meg beleülnek a szövetkezet saját autóbuszába, és csak úgy egyszerűen, mint ahogy megreggelizik az ember, elruccannak a tengerpartra. Hogy közben aratás van a falu határában? Annyi baj legyen. Nyugodt lelkiismerettel pörköltetik bőrüket a tűző napfényen, paskoltatják testüket a szaladó hullámokkal, hiszen odahaza néhány ember néhány géppel elvégzi az aratást, betakarítja a termést ... “ Mélyre nyúlnak a mese gyökerei, s ha az ember jól nekirugaszkodva kitépi a képzelet talajából, egy darab nélkülözéssel és keserűséggel teli múltat idéz fel. Dehát kinek van ideje manapság, a legújabb kori népvándorlások idején holmi múltat Idéző mesékkel játszadozni? LOVICSEK BÉLA A szerző felvételei A gazdaság bunkovceí (bunkód) részlege egyesítésétől számítva az egy dolgozóra eső termelékenység 38 százalékkal emelkedett. Vagyis 55 ezer koronáról 75 ezer koronára. — Hány dolgozót foglalkoztatnak a gazdaságban? — Háromezret, Ebből 284-en a szak- és műszaki gárdához tartoznak. S itt térek vissza a mér korábban említett kérdésre, amikor a gazdaságosságról volt szó. Nálunk hatvan agrármérnök dolgozik. És a szakgárda a biztosíték arra, hogy a gazdaságosság legalább olyan ütemben növekszik majd, mint az első két évben. De ezt a célt szolgálja gazdaságunk szaktanlntézete is, ahol 180 fiatalt képezünk az állattenyésztés és a gépesítés számára. Az állatenyésztési szakon két, a gépészeti szakon három évig tanulnak a fiatalok. Még azt is el kell mondani, hogy az ilyen hatalmas agrokomplexum szolgáltatások nélkül aligha létezhet. Ezért alakítottak öt saját szolgáltatási központot, s ebből három a vegyszerek használatával, főleg a növényvédelemmel foglalkozik. Megnéztük a gazdaság néhány egységét. Sajnos az állattenyésztési központokat csak messziről szemlélhettem meg, de ez érthető, ha tudjuk, hogy a közelmúltban milyen súlyos pusztításokat okozott a száj- és körömfájás az állattenyésztésben. Ellenben megnéztük a gazdaság híres borpincéjét Tibavában, (Tibán), ahol az idén kezdik palackozni a szobróncl bort. Este Nagymihályban a gazdaság Arany kalász éttermében vacsoráztam. A kitűnő ételek mellé jó szobránci bort ittunk, s a kiszolgálás is kifogástalan volt. Mindezt csak azért mondom el, hogy a gazdaság eredményeinek számbavételekor a minden irányba kiterjedő figyelem és szervezettség fokára hívjam fel a figyelmet. Ezen a környéken ez egyáltalán nem másodlagos kérdés, hisz a Sírava mesterséges tó környéke lassan az egyik legjelentősebb üdülőközponttá fejlődik... A mezőgazdaság fejlődése — a nagymihályl példa a bizonyíték rá — a nagyobb egységekbe szerveződés folyamatában tükröződik a legmarkánsabban. A nagyobb egységek felé való haladás egyrészt társadalmi, másrészt gazdasági természetű. Megvan a saját belső logikája s főleg távlata, amely a magasabb szintű gazdálkodásban nyilvánul meg. — gs— A tíbai szülészeti és borászati központ Mostanában elég gyakran olvashatunk, hallhatunk híreket arról, hogy kisebb egységes földművesszövetkezetek társulnak, egyesülnek. Magam is foglalkoztam már cikkben, riportban ilyen egyesítéssel, s azokkal a gondokkal, bajokkal, s természetesen tervekkel, szándékokkal is, amelyeket az ilyen nagyobb gazdasági egységek beindítása jelent. Ezek az egyesített szövetkezetek azonban még mindig csak amolyan „középfokú“ egyesülések azon az úton, amelyen a jövő nagy agrokomplexumai létrejönnek majd. De már ma is található olyan gazdaság, amely előfutára a majdani nagy gazdasági egységeknek. Ezek közé tartozik az ország második legnagyobb, két évvel ezelőtt létrehozott állami gazdasága Michalovcéban (Nagymihályban). Szlovákiában ez az első ilyen agrokomplexum, amely a gazdaságosságra való törekvés mellett amolyan kísérleti célokat is szolgál: bizonyítani s tapasztalatokat szerezni a szervezés, a tervezés terén arra az időszakra, amikor szerte az országban ilyen hatalmas gazdaságok lesznek majd. Az állami gazdaság igazgatóhelyettesével, Juraj Spiíiak mérnökkel beszélgetek a gazdaság helyzetéről, eredményeiről és terveiről. — Mikor alakult meg a mostani gazdaság? — Gazdaságunk két évvel ezelőtt jött létre — mondja — mégpedig három állami gazdaság egyesítésével a sobranecl (szobránci), a stránskei és a Veiké Rastice-i állami gazdaságokból. 1971. január elsejétől folyik a gazdálkodás a 17 480 hektár mezőgazdasági területtel rendelkező Nagymihályl Állami Gazdaságban. A szántóföld 13 200 hektár, s ennek — mivel a gazdaság az állattenyésztésre szakosított termelést folytat — közel kétharmadán termelnek kukoricát. — Főleg szarvasmarhatenyésztésre s ezen belül is tejtermelésre szakosított gazdaság a mienk. Az idei év végére el akarjuk érni, hogy fejőstehén-állományunk elérje a négyezret. 1975-ig ezt a számot 500 darabbal emeljük. — Milyenek az eredmények? — A tervek szerint az idén 8,5 millió liter tejet adunk el. Az elmúlt két év alatt gazdaságunk 1 millió 200 ezer literrel növelte a tejtermelést. Ez azt jelenti, hogy minden hektár mezőgazdasági területre 450 liter tej jut, ami országos viszonylatban is figyelemre méltó eredmény. De ezzel a lehetőségeink még távolról sincsenek kimerítve. Az idén elkészül egy új 470 férőhelyes istálló, s terveinkben szerepel egy ezer férőhelyes tehénistálló építése is. Ezek a tényezők a jövőben nagyban elősegítik a tejtermelés növelését. 1975-re elérjük tehenenként a 3050 literes fejést átlagot. — Jelentős a gazdaság sertés- és baromfitenyészete is. — Igen. 100 ezer tojótyúkot tartunk, az évi átlagos tojáshozam 220 darab. Az idén körülbelül 35 millió tojást termelünk. Sertésállományunk 1300 anyakocából és 18 ezer hízósertésből áll. Sertéshúsból 200 vagon az idei eladási tervünk. — Milyen a gazdaság szervezési formája? — Tizenhárom önálló gazdasági egységünk van, 25 majorral. Az egyes gazdaságok központi — főleg elvi — irányítás mellett önállóan dolgoznak. — Milyenek a tapasztalatok ebben az új, óriási gazdaságban? — Az első, amit szeretnék elmondani ezzel kapcsolatban, az az, hogy a nagy komplexumok kialakítása magával hozza a termelés hatékonyságának növelését. De csak akkor, ha az adott gazdaságban van megfelelő számú és szakmailag jól képzett szakember. De hogy a termelékenység fokozásét bizonyítsam: a három gazdaság Jura) SplHak mérnök, a gazdaság igazgatóhelyettese TIZENKÉTEZER HEKTÁROS GAZDASÁG
