A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-06 / 27. szám
A HÉT FOLYTATÁSOS KÉPES FILMREGÉNYE Olasz történelmi szines film Rendező: Gillo Pontecorvo A lángoló sziget ^ _ William Walker, az ismert kalandor, az angol admiralitás ágense titkos küldetésben a Karibi tenger egyik kis szigetére, Queimadára hajózott. Azzal a feladattal bízták meg, hogy a bennszülött néger lakosok segítségével felkelést szítson, megbuktassa a portugál gyarmatosítók bábkormányát, és lehetőséget teremtsen olyan angolbarát kormány alakítására, mely megalapozza, hogy a kis sziget termékeit olcsó áron az angliai társaságok vásárolhassák fel. — Teljesen szabad kezet kap! Tegye azt, amit jónak lát! Annyi pénzt, fegyvert és lőszert bocsájtunk rendelkezésére, amennyire szüksége lesz — mondották elutazása előtt megbízói. A kalandor útközben összebarátkozott a hajó kapitányával, aki részletesen elmondotta a kis sziget lakóinak baját, nyomorát. 2. A portugál gyarmatosítók diktatúrája, kegyetlenkedései és arcátlan kizsákmányolása — mesélte a kapitány — nagy elkeseredést váltott ki a sziget bennszülött lakosai között. A portugálok afrikai származású néger rendfentartókat telepítettek le a szigeten, akik kegyetlenkedéseikkel félemlítik meg az embereket, és könyörtelenül lekaszabolják azokat, akik a gyarmatosítók ellen csak szavukat emelik. — A sziget fehérbőrű lakosai emiatt már tiltakoztak a portugál kormánynál, de hiábavalóan ... A szigeten ügyes és okos emberek élnek — folytatta a kapitány — szívesen alakítanának önálló kormányt, de a bennszülöttek segítsége nélkül az lehetetlen. A felkelés megszervezését ügyes embernek kell a kezébe vennie ...! 3. Az angol ágens mindjárt megérkezése után munkához látott. Megismerkedett Teddy Sanchézzel, a fehérbőrűek vezetőjével. — A helyzet nagyon komoly! A gyarmatosítók terrorja napról napra nő. A bennszülöttek rabszolgasorsa tarthatatlan — tájékoztatta Teddy Sanchéz az angol kémet, majd folytatta. Egy kis szikra elég ahhoz, hogy a tűzfészek lángra lobbanjon... Santiagot aki a bennszülötteket felkelésre, fegyveres ellenállásra hívta föl, elfogták és kivégezték. William Walker még aznap felkereste a kivégzett felkelő vezér özvegyét, de az nem bízott benne. — Semmiről sem tudok ... A férjem ártatlan! — mondotta. Hozzánk soha senki sem járt, el sem tudom képzelni, hogy ő szervezett volna valamilyen felkelést. 4. A nagy véletlen segítette William Walkert. Jósé Dolorezzel ismerkedett meg. Miután az angol ügynök meggyőződött róla, hogy minden téren megbízhat új barátjában, elhatározták, hogy további megbízható társakat szereznek, és kirabolják a portugálok bankját. Tervüket alapos előkészületek után sikeresen megvalósították. A bankrablás után a kivégzett felkelővezér, Santiago szülőfalujában kerestek menedéket. Ott vártak arra a hajóra, melynek fedélzetén Afrikába akartak szökni. A rafinált Walker azonban meghiúsította a tervet. Titokban összeköttetésbe lépett a portugál hatóságokkal, és bejelentette a bankrablók búvóhelyét. A falut katonaság vette körül. Jósé Dolores társaival menekülni próbált. Ekkor azonban Walker váratlanul megjelent, fegyvereket osztott a bennszülöttek között. 5. — Ragadjatok fegyvert! Harcoljunk a gyarmatosítók, a megszállók ellen! * — adta ki a jelszót. Rövid tűzcsata után a portugálok visszavonultak. Sok portugál elesett, még többen megsebesültek. — Neked és társaidnak most azonban azonnal kereket kell oldanotok — tanácsolta Doloresnek a kalandor. Minden órában várható a portugálok ellentámadása, megtorlása. Ha itt találnak minket, felégetik a falut, a lakosokat pedig felnégyelik! — Nem! Sehová sem megyünk! Bebizonyítottuk, hogy a portugálok ellen győzni lehet! — válaszolta Jósé Dolorez. Az egész falu a forradalom, a felkelés jegyében él! És ennek a lángnak az egész országban fel kell lobbannia! Megkezdjük harcunkat a szabadságért, — a szebb jövőnkért! ^ Jósé Dolorez a felkelők élére állt. Hadsereget szervezett. Serege napról napra nőtt, erősödött. Rövid idő alatt az egész sziget a felkelők kezében volt, véget vetettek a portugálok önkényének. Mindez Walker terve, elképzelése szerint történt. A kis sziget fővárosában, Queimadában, az angol ágens hathatós támogatásával elfogták, majd kivégezték a portugál kormányzót, és ideiglenes kormányt alakítottak, melynek elnöke Teddy Sanchez, a sziget fehérbőrű lakosainak a vezére lett. A kis karib tengeri sziget lakosai örömmámorban éltek. Azt hitték, hogy véglegesen megszabadultak a gyarmatosítóktól, a portugálok elnyomásától, kizsákmányolásától. De tévedtek ... (Folytatjuk)