A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-10 / 32. szám
A HÉT VENDEGE Dr. KASPER JÚLIUS kardiológus TÖRTÉNELMI TÜKÖR AUGUSZTUS 13 Q 60 éve, 1913-ban hunyt el August Ferdinand Bebel, a német szociáldemokrácia és a II. Internacionálé egyik legkiválóbb, népszerű vezetője. Mint fiatal esztergályos kapcsolódott be a szászországi munkásmozgalomba és csakhamar szocialista és marxista lett. 1867-től a német Munkásegylet elnöke, 1869-től Liebknechttel együtt vezetője a német munkásmozgalomnak. A franciaporosz háború idején a parlamentben is szembe fordult a soviniszta hullámmal. Bátor osztályharcos politikai tevékenysége miatt többször bebörtönözték. 1867-től kisebb megszakításokkal képviselő, a birodalmi gyűlésben. A Néme,t Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának vezetője. Harcolt a lassallenizmus, majd a revizionizmus ellen, de a századforduló után az opportunistákkal való szervezeti szakítás szükségességét nem ismerte fel, és egyre inkább centrista álláspontot foglalt el. Marxista szellemben megírt művei, különösen A nő és a szocializmus, elterjedtek a dolgozók legszélesebb köreiben. 0 60 éve, 1913-bán született Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke. Az athéni és a bosztoni egyetemen tanult. 1948-tól Kition püspöke, 1950-től Ciprus érseke. Legfőbb politikai célkitűzése Ciprus és Görögország egyesítése, amelyért szembekerült az angol gyarmati kormányzattal. 1956-ban deportálják. 1960-ban a függetlenné vált Ciprusi Köztársaság elnöke. Semleges politikát folytat, visszautasítja, hogy a sziget NATO-támaszponttá váljék. AUGUSZTUS 14 0 15 éve, 1958-ban hunyt el Jean Frédéric Joliot-Curie francia atomfizikus, a tudományos élet kimagasló személyisége, számos tudományos társaság és akadémia tagja, a nemzetközi békemozgalom egyik szervezője és ^vezető| je volt. 1920-b’an házasságra lépett Irene Curie-vel, Pierre Curie és Maria Curie egyik lányával, és ezen az alapon vette fel a Joliot név mellé a Curie nevet. Feleségével közösen állapította meg 1932-ben, hogy a felfedezett neutron részecskék tömege körülbelül azonos a protonokéval. A neutron sugárzások okozta magkémiai reakciók tanulmányozása során felfedezték a mesterséges radioaktivitást. Ezért 1935-ben Nobel-díjat kaptak. A O. Hahn és F. Strassmann által felfedezett urán maghasadás vizsgálatával kapcsolatos, többekkel együtt végzett kutatómunkájuk az uránmagokon fellépő láncreakció kimutatására vezetett. Kommunista meggyőződése miatt hazájában számos mellőzés érte. Miután 1959-ben a szovjet bolygóközi állomás lefényképezte a Hold addig ismeretlen oldalát, annak egy kráterét róla nevezték el. AUGUSZTUS 15 O 90 éve, 1883-ban született Ivan Meátrovié horvát szobrász. Egyszerű pásztorként tűnt fel faragásaival, majd Bécsben és Párizsban tanult, ahol Rodinnel került kapcsolatba. Szenvedélyes érzelmeket kifejező, erőteljes mozgalmas alkotásai feltűnést keltettek. Szobrait sokszor'gránitba, terméskőbe faragta, ezzel is törekedett monumentális hatásuk növelésére. AUGUSZTUS 18 O 25 éve, 1948-ban Belgrádban összeült a Békeszerződés értelmében a Dunával kapcsolatos nemzetközi kérdéseket megtárgyaló értekezlet, amelyen a dunai államok vettek részt. Elhatározták a dunai hajózás szabadságának tiszteletben tartását, azzal a megszorítással, hogy csak a partmenti országok hadihajói közlekedhetnek a Dunán. Elhatározták, hogy a hajózás igazgatásában csak a dunai államok vehetnek részt. Létrehozták a Nemzetközi Duna-Bizottságot, amelynek tagjai a partmenti államok. Évszázadunk egyik legelterjedtebb betegsége a szívinfarktus, amely az emberre különösen az ötvenedik életév körül veszedelmes, de jelentkezése a korábbi években sem ritkaság. Az Egészségügyi Világszervezet legutóbbi statisztikai jelentése szerint a világ felnőtt lakosságának kereken tíz százaléka szenved érbetegségben, amely a tulajdonképpeni szívhalál okozója. A bratislavai II. belgyógyászati klinikán az érbetegségek megelőzésére, elhárítására, az infarktus legyőzésére ötletes és hatásos módszereket dolgoztak ki. Ma már egyre több „fegyver“ áll a szakorvosok rendelkezésére. A coronárla-őrző osztály egyik alapító munkatársa MUDr. Kasper Július. Nagy szakismeretéről, s nem utolsósorban lelkiismeretességéről ismert orvos ,aki sok száz beteg életét mentette meg a biztos haláltól. Nem véletlen tehát, hogy ma őt hívtuk meg a Hét vendégének. Vele beszélgettünk korunk egyik legelterjedtebb betegségének a legyőzéséről. ... A roíftavai (rozsnyói) járásban levő Lubeníkon születtem 1928-ban — kezdte nyilatkozatát Dr. Kasper Július. Roiftaván (Rozsnyón) érettségiztem. Az orvostudományi egyetemet 1952-ben végeztem Bratislavában. Három évig kémiai intézetben dolgoztam, majd a biokémiai szakismeretek elsajátítása után a mélyúti belgyógyászati klinikára kerültem a kardiológiai osztályra, mely Szlovákiában az első katedrizációt végezte. Azóta ezen a szakaszon dolgozom és életcélom: az érés szívbetegségek megelőzése, leküzdése. • Mi akozza az infarktust, és hogyan védekezhetünk ellene? — A szívinfarktus a koszorúerek eldugulása folytán hirtelen következik be és az hosszú betegség következménye. A szívhalál csupán végső stádiuma az érrendszer, a vérkeringés különféle (általában lassan kialakuló) megbetegedéseinek. A veszély ugyanis több irányú. — A szívizom infarktusról ma már sokan tudják, hogy előidézésében a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbaj, az elhízás, az úgynevezett „zsírvérűség" s bizonyos ártalmas zsiradékok vérben való felhalmozódása a legfontosabb tényező. Ezekről beszélni már csak azért is hasznos. mert könnyebben védekezhetünk ellenük. A dohányzásról le kell szokni, az érelváltozásokat előidéző betegségeket pedig gyógyítani lehet. — Az Idejében kezelt érbetegségek súlyosabb következményei csökkenthetők, késleltethetők vagy teljesen elháríthatók. Az eredményes kezelés előfeltétele az, hogy a bajt lehetőleg már az érelvéltozások kezdeti szakaszában felismerjék. Az érrendszer vizsgálatára és „karbantartására“ régen bevált módszereink vannak, de kardiológusaink sok új, érdekes és ötletes eljárást is bevezettek, — A szívinfarktus elterjedése arra késztette a világ orvostudósait, hogy a megelőzésen kívül további hatásos módszerekkel is segítsék leküzdeni a mortalitást. A világ nagyvárosainak klinikáin úgynevezett coronária-őrző osztályokat létesítettek a hatvanas évek elején, Néhány új, korszerű műszerrel és gépi berendezéssel 1966-ban mi is megkezdtük a felelősségteljes munkát. Kezdetben három, később öt ággyal rendelkeztünk, s az illetékes szervek támogatásával most fejezik be az új coronaria-őrző osztályon a munkálatokat. • Sokszor „megbénult szívvel* hozzák be a klinikára a beteget. Ez tulajdonképpen már a klinikai halál. Hogyan segítenek az ilyen betegen? — Ha megállt a szív, akkor a páciens jobb szívkamrájába elektródot vezetünk, melynek segítségével a ritmusos szívdobodást elősegítjük, felújítjuk. Ezt a módszert körülbelül tíz éve alkalmazzuk. Természetesen ma már sokkal tökéletesebben, mint kezdetben. — A cardio-stimulátor segítségével ritmuszavarokat gyógyítunk. Ha például nagyon lassan, percenként mondjuk 20-at, 40-et dobban a szív (ami nem elég a vérellátás biztosításához), akkor stimulátorral segítjük elő a rendes szívműködést. Ilyenkor az elektródot a jobb kamrába vezetjük, és az energiaforrás állapotától függően cseréljük a működtetéséhez szükséges elemet. A Teslagyártmányokat másfél, kétévenként cseréljük, az újabb atom-energiaforrást pedig tízévenként. Éppen most gondolkozunk azon, hogy egy tizennyolc éves kislánynak implantáljuk ezt a legújabb cardio-stimulátort. — Ezenkívül a gyors és rendellenesen működő szívzavarokat cardi-verzióval gyógyítjuk. Hasonlóan a „futó“ ritmuszavart is megszüntetjük. Ebben az esetben az elektródokat a beteg mellkasára helyezzük, és energiát vezetünk a szervezetébe. Ezzel az új gyógymóddal is kitűnő eredményeket értünk el. • Egyre több szlvlnfarktusos beteget ment meg az életnek az orvostudomány, ön szerint mi a leghatásosabb utókezelés? — A beteg állapotának ellenőrzéséből ma már bebizonyosodott, hogy legtöbbször nem a túlzott kímélet, hanem éppenséggel a viszonylag korán elkezdett mozgás, a „testre szabott“ fizikai megterhelés sietteti a beteg meggyógyulását. Mozgás közben ugyanis bizonyos értágító anyagok képződnek a szívizomban, amelyek hasznosak lehetnek, mint a gyógyszer. Mi voltunk talán az elsők Európában, akik bevezettük az úgynevezett aktív rehabilitációt. Nálunk a beteg infarktus után már évek óta nem fekszik hat hétig. Mindjárt az első napokban elkezdjük a passzív rehabilitációt. Az aktív rehabilitációt pedig a beteg állapotától függően az első vagy a második héten kezdjük el. — A rehabilitációnak három szakasza van. 1. Szakorvos vezetésével gyógytornával rehabilitáljuk a beteget. 2. A pácienst sliaői fürdőkezelésre küldjük, 3. Végül a gyógyítást a mi rehabilitációs osztályunkon fejezzük be. Gyógymódunkat az Egészségügyi Világszervezet is méltányolja, sőt népszerűsíti is. — Az. orvostudomány elsőrendű feladata, hogy az ér- és szívbetegségeket megelőzze. Most olyan cerdiológlai terven dolgoznak, melynek jóváhagyása után mind kerületi, mind járási szinten tanácsadó és ellenőrző részlegeket létesítenek. • Mi élete eddigi legnagyobb élménye, mint kardiológusnak? — Élményem nagyon sok van... De talán a legfelejthetetlenebb, amikor egyik betegünket negyvenhétszer sikerült visszahoznunk az életbe... Három évvel ezelőtt acut infarktussal hozták be klinikánkra szívkamra fibrilációval, amely egyet jelent a klinikai halállal. Van még egy másik betegem is, akit tizenharmadszor hoztunk vissza az életbe. — Klinikánkra komoly és felelősségteljes munka hárul, ami valamennyiünk számára öröm, hogy nagyszerű eredményekkel dicsekedhetünk. De az igazi nagy eredményt, élményt az jelenti majd, ha az emberek megtanulnak egészségesen élni, ha táplálkozásukban, életmódjukban már fiatal koruktól a helyes utat követik, ha idősebb korukban is teljesen egészségesnek találjuk őket — fejezte be érdekes és megszívlelendő nyilatkozatát Dr. Kasper Július. A beszélgetést / elf egyezte: Federmayer István A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Címlapunkon Tóth Alexander Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő- és a 24. oldalon helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz- P. Breier felvétele tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. -Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Űstredná expedfcia tlaőe, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VU. Nyomja a V^chodoslovenské Uaéiarne, n. p. Koíice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kis, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46.
