A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-08-03 / 31. szám
... öt évvel ezelőtt alakult meg Kosicén (Kassán) a magyar Gépipari Technikum GLÓBUS bábegyüttese. A jubileum alkalmából az iskola igazgatósága s a bábegyüttes művészeti vezetősége munkaértekezletet tartott, amelyen az elmúlt öt év munkáját értékelték, s kitűzték a feladatokat a közeli és a távolabbi jövőre. Dr. Szőke István, az együttes rendezője az elmúlt öt évet értékelve elmondotta: az együttes fő célja az volt, hogy a betanult műsorral a kassaiak előtt bemutatkozzanak, majd később a járás s a kerület más városaiban s községeiben is fellépjenek. „Munkánk további célja — folytatta beszámolóját Szőke István — a szlovákiai magyar kulturális életbe való beilleszkedés, az eddig meglevő művészeti ágazatok bővítése volt. Ezt a célkitűzésünket nem tudtuk maradéktalanul megvalósítani.“ Idézhetném még tovább a GLÓBUS ötéves munkájával foglalkozó beszámolót, de inkább azt szeretném elmondani, ami abból kimaradt, s amit érdemesnek találok arra, hogy közvéleményünk, kulturális életünk irányítóinak figyelmét a GLÓBUS tevékenységére irányítsam, s arra, hogy mi legyen az együttes sorsa. Először is a tények. A GLÓBUS működése során öt bábjátékot, pantomimot vitt színre. Sorrendben a következőket: Mese a répáról, ( Kicsi vagyok (Eugen Suchoft hasonló című szvitjének zenéjére), Táncoló szívek, Székely népballadák és a Csupaszív úr kalandjai. Az együttes először Rozgonyban, a járási JAKOBY GYULA' hetvenéves Ötéves a GLÓBUS fesztiválon mutatkozott be, s még ugyanabban az évben fellépett a Nővé Zámky-i (érsekújvári) diáknapok alkalmából, majd pedig a zilinai szlovákiai országos seregszemlén. Az együttes 1971-ben Chrudimban, az országos bábfesztiválon elnyerte az első díjat, s ezzel kivívta a jogot a II. Nemzetközi Felnőtt Bábfesztiválon való részvételre, amelyre Pécsett került sor. Ekkorra már elnyerte az országos bábfesztivál felnőtt kategóriájában a nagydíjat, s az UNIMA főtitkárságának a díját. Szőke István két rendezői díjat kapott, valamint a Matica Slovenská díját. Az idén Zilinában a Cseh Szocialista Köztársaság Művelődésügyi Minisztériumának a díját nyerték el. Mindehhez még azt kell hozzátennem, hogy a Pécsi Nemzetközi Felnőtt Bábfesztiválon a GLÓBUS volt az egyetlen amatőr bábegyüttes, s még így is kimagasló eredményt ért el s méltón képviselte Csehszlovákiát e rangos fesztiválon. Olyan hivatásos együttesekkel kellett összemérnie erejét, mint a Bolgár Lakásán kerestük fel az idős, de fiatalos lendületű festőművészt. Három nagy lakószobája valóságos tárlat. A falak meleg és látványos színekkel adnak számot az alkotó munka közel fél évszázadáról. Lakása nemcsak tárlat, múzeum is. A vasalt ládák és az elmúlt századok művészettörténeti értékeit képviselő szekrények fontos szerepet játszanak. Műtermének festőállványán most is ott látható egy félig elkészült vászon, annak jeléül, hogy a művész nem ismeri a pihenést, a semmittevést. Míg a városlakók messze vidéken töltik szabadságukat, ő azon töpreng, milyen újabb képpel örvendeztethetné meg az embereket. Jakoby Gyula ritkán fest tájképet. Az emberi magatartás, az öröm, a bánat, a siker és a kudarc ösztönzi alkotásra. Festményei között akad néhány megrázó erejű narratív vászon is, de inkább az egyszerű, közvetlen emberi sorsokat ábrázolja. Alaptémája a humánum. Ez élteti ma is a hetven esztendős mestert, aki megkapta a Kiváló munkáért kitüntetést, és 1963 óta érdemes művész. Amikor fél évszázados életpályája göröngyös útjairól faggatjuk, elmondja, hogy 1922-ben pályafutása kezdetén a nyomorral kellett szembenéznie. Ma viszont a társadalom lehetőséget nyújt a felnövekvő új nemzedéknek művészi képességei bebizonyítására. Arról az anyagi támogatásról, amelyben ma részesül a művész, régebben csak álmodni lehetett. Jakoby Gyula Kron Jenő festő szabadiskolájában tanult. Számos fiatal művész került ki ebből az iskolából: Szokol Kálmán, Kolinászy György, Feld Lajos, Fabinyi József festők, Kirz Jolán keramikus és mások. Jakoby Gyula ezt az iskolát 1926-ig látogatta. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán két és fél évig Réti István tanítványa volt. 1928-ban tért vissza Kassára, ahol ma is él és alkot. Abba a városba költözött vissza, amelyben kimagasló tehetsége már az elemi iskolában kitűnt. Ravasz István tanítója külön kiemelte és meg is tartotta rajzait. Legutóbb 1972-ben állította ki képeit Brnóban. Képei ott láthatók budapesti, prágai, kassai, presovi (eperjesi), Banská Bystrica-i (besztercebányai), bratislavai és más képtárakban. Mozaik kompozíciói pedig szerte a városban megcsodálhatok: iskolákban és a szlovák könyvesboltban is. Állami Bábszínház, a Lengyel Állami Bábszínház, Jan Bussle társulata (Anglia), Ann Hagarth társulata (Anglia), Yves Jolay társulata (Franciaország), a Plovdivi Népi Bábszínház, a francia André Tahan együttese és a Budapesti Állami Bábszínház Stúdiószínpada ... Miért soroltam fel mindezt? Csupán azért, mert azt akartam bizonyítani, hogy ilyen sikereket ez ideig egyetlen magyar öntevékeny együttes sem ért el nálunk, semmilyen kategóriában. De mi lesz az együttes további sorsa? Ugyanis az iskola anyagi támogatást — az igényekhez mérten — képtelen nyújtani az együttes számára, s az anyagi nehézségek mellett az elmúlt öt év alatt az együttes vezetői is alaposan elfáradtak, mivel teljesen magukra voltak utalva. Az öt éve tevékenykedő GLÓBUS példátlan sikersorozatot ért el, s nagy hiba volna, ha segítség hiányában ez az együttes nem folytathatná tovább nagyszerű munkáját. Tudtommal a CSEMADOK • élegyüttesei, tánccsoportjai, színjátszó együttesei kapnak bizonyos támogatást központi szerveinktől. Azt hiszem, a GLÓBUS-t is nyugodtan felvehetnénk az élegyüttesek sorába, s akkor megkaphatnák a működésükhöz szükséges minimális anyagi támogatást. Ha ez nem lehetséges, valami más módot kellene találni arra, hogy a GLÓBUS tevékenysége a mostani színvonalon maradhasson. Ügy gondolom, ez mindannyiunk közös ügye és érdeke. Gál Sándor ODAÍTÉLTÉK A GYERMEKKARI MÜVEK PÁLYÁZATÁNAK DÍJAIT A bratislavai Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya pályázatot hirdetett magyar nyelvű gyermekkari művek megírására. A bíráló bizottság, melynek elnöke dr, Ivan Hrusovsky docens tanár, tagjai dr. Ladislav Burlas docens zenetudós, Ondrej Francisci zeneszerző, Viczay Pál, a Népművelési Intézet Központi Ének- Zenei Tanácsadó Testületének elnöke, Tóth Sándor, a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának vezetője, Hritz Istvánná, a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának zenei szakelőadója voltak, a díjak kiosztásával kapcsolatban a következő döntést hozta: Az I. díjat nem ítélte oda. Két II. díjat ítélt oda. Egyet Németh- Samorínsky Istvánnak, a „Népdal“ jeligéjű, „Népdalcsokor két- és háromszólamú gyermekkarra a capella“ c. mű szerzőjének; egyet Alfréd Zemanovskynak a „Gyöngyvirág“ jeligéjű „öt magyar népdal gyermekkarra a capella“ c. feldolgozás szerzőjének. A III. díjat Fchleicher László kapja a „Huzsedáré huzsedom“ jeligéjű „12 magyar népdalfeldolgozás“ c. gyermekkari művéért. Népművelési Intézet Bratislava MOHR GEDEON
