A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-02 / 5. szám
Történelmi napok krónikája m 1948. január 28-án Prágában összeült a Nemzeti Front, hogy kitűzze a parlamenti választások időpontját, s tisztázza az új alkotmány kidolgozása során felmerülő problémákat. Megállapodás azonban csak az egységes szakszervezeti mozgalomról szóló rendelkezés kérdésében született. A jobboldali pártok erősen ellenezték azt a rendelkezés-javaslatot, mely a demokratikus és köztársasági államforma, valamint a népi demokratikus rendszerrel szemben álló pártok megalakításának és működésének megakadályozására irányult volna. A legfelsőbb állami szervekben a helyzet ekkor már annyira kiéleződött, hogy funkciójuk gyakorlása szinte lehetetlenné vált. Ezt az állapotot a társadalom valamennyi rétege tudatosította. A munkásosztály erői készülődtek a burzsoázia részéről fenyegető támadás elhárítására. ■ 1948. január 31-én a Csehszlovákiai Szociáldemokrata Munkáspárt balszámya intézkedéseket tett a határozottabb fellépést lehetővé tevő szervezeti keretek megteremtésére: a Smer (Irány) című folyóirat megjelentetése mellett megalakította a Szociáldemokrata Klubot. A felszabadulás után újjáalakult szociáldemokrata párt balszárnya, mely a népi demokratikus fejlődést támogató politika folytatásáért, a kommunista párttal való szoros burzsoáziaellenes együttműködésért szállt síkra, éles harcban állt a munkásosztály egységtörekvéseit akadályozó jobboldali csoportosulással. A két irányzat összecsapására a párt 1947 őszén megtartott brnói XXI. kongresszusán került sor, s ez a jobboldal átmeneti előretörésével végződött. A kongresszus után a baloldal megtette első„ nyilt, önálló lépését — felhívást tett közzé, mely a nemzeti demokratikus forradalom szellemében fogant politikai irányvonal követését szorgalmazta. A burzsoázia ujjongva fogadta a kongresszus eredményeit, abban a hitben, hogy a szociáldemokratákat is sikerül bevonnia az államellenes fordulat aktív előkészítésébe. A későbbi fejlemények azonban igazolták, hogy a jobboldal brnói térhódítása, a párt vezető szervein és apparátusán belüli jelentős pozíciók megragadása nem fejezte ki a CSKP-hoz való közeledést követelő tagság döntő többségének véleményét. ■ 1948. január 31-én a szlovákiai maradékbirtokok kérdését is napirendre tűzte a nagybirtokok kisajátítását intéző Felülvizsgáló Bizottság, melynek január közepén megindult, szinte naponkénti ülésezéseivel kezdetét,vette a népi demokratikus földreform második, a hazai antifasiszta burzsoázia pozícióit is érintő szakasza. A cseh és szlovák agrárburzsoázia gazdasági hatalmának felszámolása, az első csehszlovák földreform revízió alá vételével indulj meg. A revíziós törvény az 1919- ben jóváhagyott és az első Csehszlovák Köztársaság idején elodázott földreform következetes megvalósítását irányozta elő, célul tűzte ki a ISO ' hektáron felüli .szántóföld-tulajdon, illetve a 250 hektárt meghaladó földbirtokok, valamint a földbirtokreform útján létesített maradékbirtokok kisajátítását. A földreform felülvizsgálásának törvénybe iktatása és gyakorlati lebonyolítása a reakció makacs ellenállásába ütközött, amit a kommunista párt a parasztság széleskörű mozgósításával igyekezett megtörni. A kommunista pártnak a nagybirtokosok elleni harcban jelentős segítséget nyújtottak a Nemzeti Frontban tömörült pártok képviselőiből alakult földosztó bizottságok, amelyek határozatok elfogadásával és küldöttségek útján támogatták a földreform-revízió parlamenti jóváhagyását. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1947 nyarán fogadta el a revíziós törvényt, de annak végrehajtását — egyéb kiegészítések mellett — a minden egyes kisajátítást megtárgyaló, az egyes pártok képviselőiből paritásos alapon összeállított Felülvizsgáló Bizottság hatáskörébe utalta. A kommunista pártnak sikerült kikényszeritenie, hogy a több mint négyhónapos huzavona után megalakult Felülvizsgáló Bizottság az érdekelt parasztküldöttségek részvételével ülésezzék. A Hét vendége Emil HoroScák mérnök, kandidátus, a koSicei Kelet-szlovákiai Gépgyár tervező mérnöke Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozata a gazdaságpolitika fejlesztése terén feladatul tűzte ki, hogy a tudományos-műszaki haladás ütemének meggyorsításával a következő öt évben a fűtőanyag- és energiabázis terén mutatkozó lemaradást is le kell küzdeni, különös figyelmet szentelve a fűtőanyag- és energiabázis hosszúlejáratú fejlesztési koncepciójának kidolgozására. Tudjuk, hogy évente sok millió tonna fűtőanyagra, szénre, kokszra, fűtőolajra, földgázra van szükségünk, és különösen kohóink, olvasztókemencéink fogyasztanak igen nagy mennyiségű tüzelőanyagot. Egy-egy olvasztókemencében például a koksz mellett 15 tonna mazut (a kőolajlepárlásnál visszamaradó, sötét színű, nehezen folyó anyag — pakurának is nevezik), ég el óránként, huszonnégy óra alatt pedig 360—400 tonna mazutot „nyel el“ egy kohó nyersvas-kiolvasztásnál. Nemcsak hazánkban, de szerte az egész világon már régen foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogyan lehetne a kohók tüzelőanyagfogyasztását csökkenteni a nyersanyag minőségének tartása mellett. Egyes nyugati országokban ezen a téren aránylag jó eredményekkel dicsekedhetnek, de a problémát ott is csak részben sikerült megoldani. A Kelet-szlovákiai Gépgyár tervező mérnökeinek egy csoportja, Emil Horoiöák vezetésével, szintén ennek a fontos kérdésnek a megoldásán fáradozik. A napokban felkerestük a mérnököt a Keletszlovákiai Gépgyár bratislavai tervező irodájában és elbeszélgettünk vele az új fűtési eljárásról, ennek elsősorban a vasolvasztásnál való alkalmazásáról. — Már hosszabb ideje foglalkozunk a kohók, nagyolvasztók fűtőanyagának a kérdésével. Az volt a célunk, hogy új módszer bevezetésével, mint ahogyan azt a CSKP XIV. kongresszusán hozott határozat is leszögezte, a kohók fűtőanyagfogyasztását — a nyersvas jelenlegi minőségének tartása, illetve növelése mellett — csökkentsük, s ezzel népgazdaságunk számára jelentős anyagi megtakarítást érjünk el. Alapos és körültekintő előkészítő tervezések után a szükséges kísérleteket is lefolytattuk, és ma mér biztosak vagyunk az új fűtési eljárás eredményességében: egy átlagos nagyságú, olvasztókemencénél számításaink szerint 8—10 millió korona évi nlegtakaritást lehet vele elérni — mondotta nyilatkozata bevezetőjében Emil Horoáiák mérnök. — Mi az új eljárás lényege? — Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a.mazutot a kazánokban, olvasztókemencékben mint más tüzelőanyagokat égették el. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy ha a mazutba speciális berendezés segítségével 5—20 százalékarányban vizet keverünk úgy, hogy bizonyos homogenizátor segítségével a vízcseppek nagysága 5 mikron alatt maradjon és az így keletkezett emulziót ugyancsak speciális szórófej segítségével körülbelül 1000 C° hőmérsékletű térbe fecskendezzük; ez az emulzió felrobban és gyorsan, szénmonoxid fejlesztése nélkül ég el. Vizet azonban csak tökéletes berendezéssel lehet a mazutba keverni. Kitűnő égési folyamatot viszont csak jó minőségű emulzióval lehet elérni. — Alkalmazzák már a gyakorlatban az új eljárást? — Rövidesen a kunéicei kohászati művekben kezdjük meg a próbaüzemeltetést. Biztosak vagyunk benne — hiszen a kísérletek folyamán a berendezés bevált —, hogy csakhamar fokozatosan további nagyolvasztókat is át lehet állítani az új tüzelési eljárásra, és minden valószínűség szerint a KGST tagországaiban is bevezetik majd a mai módszerünket. Ezzel kapcsolatban példának említem meg, hogy Romániában, ahol a nagyolvasztók fűtéséhez csak kokszot és gázt használnak, szintén eredményesen hasznosíthatják az új tüzelési eljárást, és lényeges megtakarítást érhetnek el a gáz- és a kokszíogyasztás terén. Románia kitűnő minőségű kőolajat termel, finomításánál sok jó és olcsó mazut marad vissza, amit felhasználhatnának az olvasztókemencék fűtéséhez. — Mikor kezdik meg a kunéicei próbaüzemeltetést? — A nyár kezdetére tervezzük. Reméljük, a gépi berendezés behozatalának kérdését az illetékesek rövid időn belül megoldják. Kooperálunk egy angol céggel, amely a homogenizátort gyártja, ez a szokásos formalitások után, a gépet leszállítja. Amint ez megtörténik, megkezdjük a szerelési munkákat és rövidesen üzembe helyezzük az első kohót. — Hallottuk, hogy az új eljárásnak számításba jön egy másik alkalmazási lehetősége is. Kérjük tájékoztassa arról is olvasóinkat. — Szívesen... A bratislavai Műszaki Főiskola kísérleti osztályán kazánfűtésnél próbáltuk ki az új tüzelési eljárást. A kísérleteket éjjel, este kilenctől reggel hatig végeztük, mert csak akkor volt három atmoszféra nyomása a vízvezetéki víznek. A fáradságos éjszakai munka sikerrel járt. A kis kazánba 77 százalék mazut és 23 százalék víz keverékű emulziót fecskendeztük be — kitűnő égési eredménnyel. Ez azt jelenti, hogy minimálisan tíz százalék vizet lehet keverni a kazánfűtésre szánt emulzióba. — Kik dolgozták ki az új fűtési rendsiert, és milyen külföldi cégekkel kooperálnak? — Az új eljárást a Kelet-szlovákiai Gépgyár tervező mérnökei és az angliai A. P. V. Paratech mérnökei közösen fejlesztették ki. A kísérleti eredmények meglepően jók, és ma már biztos vagyok abban, hogy az új eljárás forradalmasítja a fűtéstechnikát. — Mik a további tervei, elgondolásai? — Az I. Brnói Gépgyárban már szintén hoszszabb ideje fáradoznak azon, hogy csökkentsék a gázturbinák üzemeltetésének a költségeit. Az emulziót ott csak drágán tudták előállítani, A mi ún. inhibitorunkkal azonban lényegében ezt a problémát is megoldottuk. Sikerült jó minőségű olcsó emulziót előállítanunk. Reméljük, hogy a további sikeres kísérletek után a gázturbináknál is át lehet majd térni az új fűtési eljárásra. — Eddigi találmányai, újításai közül melyiket tartja a legértékesebbnek? — Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni. Mindegyik összenő az emberrel, szinte gyermekeinek tartja őket. Az első nagyobb sikernek örül mindig az ember a legjobban. Fiatal, kezdő mérnök voltam, amikor a Skoda gyártmányú teherautók olajtisztító berendezését dolgoztam át. Szűrő helyett ciklont javasoltam. A terveket gondosan megrajzoltam, az újítást kikísérleteztem. A találmányomat elismerték, és azt az egyik cégnek adtam át gyártásra. Közben kétéves külföldi tanulmányúton voltam. A ciklont gyártó cég önkényesen, terveimtől eltérően, a berendezésen nem ott, ahol én kijelöltem, de más helyeken fúrt lyukakat. A ciklon természetesen nem működött. Mérnök kartársaim megállapították a hibát, s most már a ciklon nagyszerűen működik, — A technikai berendezések fejlesztésénél, új találmányok bevezetésével nagyon sok problémával kell a tervezőnek, feltalálónak megküzdenie. A fontos az, hogy kitartóan, következetesen dolgozzék. Ügy, ahogyan a Kelet-szlovákiai Gépgyár VSS KoSice néven ismert csapatának labdarúgói is tették: kitartó felkészüléssel íelverekedték magukat a liga élvonalába. És hogy a Kelet-szlovákiai Gépgyárban nemcsak „focizni“ tudnak, azt mi, tervező mérnökök bizonyítjuk bel — fejezte be nyilatkozatát Emil Horoiöák mérnök. FEDERMAYER ISTVÁN A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Árpid. Telefon: főszerkesztő: 341-31, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség: 890-44 — Bratislava, Obchodná u. T. — Postafiók. C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Űstredná expedicia tlaíe, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a vychodoslovenské tlaóiarne, n. p. Koiice. Előfizetési dij negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 158,— Kés. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. INDEX: 45432. Címlapunkon Rács János, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele