A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-05 / 1. szám

Onódi János emlékére Váratlanul, barátait, ismerőseit megrenditőn húnyt el 45 éves ko­rában dr. Onódi János, a nyitrai Pedagógiai Fakultás tanára. Szá­zak és százak vettek tőle búcsút szülőfalujában, a csúzi temető­ben. Ott voltak legközelebbi hoz­zátartozói, kollégái és sok-sok ta­nítványa, akiket nagyon szeretett. Kora ifjúságától a marxizmus-le­­ninizmus eszméin nevelkedett, s mint tanár nemzedékekbe oltot­ta bele a szocializmus győzelmes jövőjébe vetett hitet. Budapesten és Bratislavában tanult s a nyit­rai Pedagógiai Fakultás egyik ala­pító tanára lett. A magyar fiata­lokat, a jövő pedagógusait tudo­mányos világnézetre, a kommu­nista párt iránti tiszteletre nevel­te. Szinte nincs olyan járás Dél- Szlovákiában, ahol ne lennének tanítványai, akik a tőle szerzett tudást osztják meg tanítványaik­kal. Onódi Jánost nemcsak peda­gógusként ismertük, nevével gyak­ran találkoztunk a magyar sajtó hasábjain. Számos szlovákiai ma­gyar tankönyv szerzője vagy szer­zőtársa. A Marxizmus-leninizmus Esti Egyeteme tanáraként sok-sok felnőtt nevelője. S úgyis szeret­tük, tiszteltük őt, mint a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kul­turális Szövetségének mindig ál­dozatkész kultúrmunkását. Evek hosszú sora óta volt tagja a CSE­­MADOK Központi Bizottságának s volt elnöke a CSEMADOK Nyitrai Járási Bizottságának. A marxizmus-leninizmus nagy szívű tanára nem elégedett meg csak a katedrával, mindig talál­kozni lehetett vele közügyeink intézése során. Fáradhatatlanul járta a falvakat, agitált, felvilá­gosító munkát végzett, részt vett az egységes földművesszövetkeze­tek szervezésében és megszilárdí­tásában. Sbha nem ismert fáradt­ságot, megtorpanást, ha a párt politikájának érvényesítéséről volt szó. Sokoldalú és felelősség­­teljes munkája mellett maga is állandóan tanult. Haláláig vallot­ta: a marxizmus-leninizmus tudo­mányos művelése csak úgy lehet­séges, ha az ember lépést tart korával, s minden szempontból igyekszik megfelelni követelmé­nyeinek. Korai elhunyta nagy veszteség számunkra. Élete, elv­­hűsége, szerénysége példa marad. A Hét sokezres olvasótábora ne­vében ezúton is meghajolunk dr. Onódi János emléke előtt. Vetélkedő a Szovjetunióról Bárczi András agromérnök a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Mezőgazdasági Technikum igazga­tója újságolta, hogy a barátsági hónap alatt 10 külön­böző rendezvényt szerveztek, s mind kitűnően sike­rült. Köztük a legkiemelkedőbbek közé tartozik a „Ki mit tud a Szovjetunióról“ vetélkedő. A verseny kere­tében 28 diák vett részt az elődöntőben, s minden osztályból 3—3 tanuló jutott a döntőbe. A kultúrműsorral összekötött vetélkedőre szép számú közönség előtt került sor. A jelenlévők meggyőződhet­tek arról, hogy abban az iskolában, ahol a történelem és a földrajz lényegében melléktantárgy, alaposan fel tudnak készülni és sokat tudnak a megalakulásának fél évszázados évfordulóját ünneplő szovjet országról. Egy-egy kiváló válasz után ezért sokszor csattant fel a közönség elismerő tapsa, amely egyben igazolta a nézőközönség hozzáértését is. A döntővel egybekötött műsoros délutánon részt vett a szaratovi területről a barátság vonatával a nyugat­szlovákiai kerületbe érkezett Komszomol-küldöttség néhány tagja is, akik a járás politikai, gazdasági és kulturális életének tanulmányozására utaztak a duna­szerdahelyi járásba. A szovjet fiatalok elismerően nyi­latkoztak a mezőgazdasági technikum tanulóinak isme­reteiről. A bíráló bizottság döntése alapján a negyedikesek háromtagú versenyző csoportja lett a győztes. Az egyé­ni versenyben az első helyet Radinák László, Trhové Myto-i (vásárvámosi) végzős tanuló érdemelte ki. Má­sodik és harmadik helyen a gabéíkovóí (bősi) Bodó Kornélia és a Ciemy Brod-i (vízkeletí) Kiss Dániel végzett. A dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Technikum taná­rai, diákjai kiválóan vizsgáztak a barátsági hónapban. Igaz, ezt lehetővé tette a szépen berendezett internátus is, ahol ideális körülmények között készülhettek fel. TÓTH DEZSŐ A Szovjetbarát — a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságá­nak magyar nyelvű lapja, amelyet három éven át a Szovjetunió életével összefüggő jelentős események és évfordulók alkalmával adott ki a szövet­ség, 1973 januárjától rendszeresen havonta jelenik meg. A szövetség elnöksé­ge annak érdekében hozta a döntést, hogy az itt élő magyar dolgozókat még közvetlenebbül tájékoztassa a szocializmus építésében élen haladó hatalmas Szovjetunió népeinek életéről. A Szovjetbarát a szövetség küldetésének szellemében Ismerteti a Szovjet­unió dolgozóinak a kommunizmus építésében kifejtett alkotó munkáját, lelkes és önfeláldozó erőfeszítésüket a SZKP kongresszusain kitűzött feladatok sike­res teljesítéséért. Különös figyelmet szentel a tudomány előrehaladásának, a kultúra és művészet, a film- és színművészet, a sport és a testnevelés nagyszerű sikerei népszerűsítésének. Az olvasók figyelmét arra hívja fel, ami a legméltóbban jellemzi a szovjet társadalmat: a hazaszeretetre, a más orszá­gok népei Iránti együttérzésre, az internacionalista szolidaritásra. Mindezt ab­ból a célból, hogy a szovjet népnek a szocializmus és kommunizmus építésé­ben szerzett gazdag tapasztalatait itthon is még gyümölcsözőbben érvényesít­hessük szocialista országépitő munkánkban. A Szovjetbarát hivatása segíteni a CSSZBSZ-t ama nemes küldetése telje­sítésében, hogy még jobban elmélyüljön a Csehszlovákia és a Szovjetunió népei közötti barátság és testvéri együttműködés, az internacionalista össze­fogás a közös cél, a szocializmus győzelme érdekében. E nagy jelentőségű feladatnak a teljesítése annál sikeresebb lesz, minél nagyobb lesz a lap ol­vasóinak és előfizetőinek tábora. Ezért mindannyian, akik a csehszlovák­szovjet barátság igaz hívei vagyunk, fogadjuk szeretettel a lapot és segítsünk újabb előfizetők és olvasók toborzásában. A lap évi előfizetési dija 36.— Kés, egyes példány ára 3,— Kés. MEGRENDELŐ LAP Vydavatefstvo OBZOK Megrendelem a SZOVJETBARAT c. folyóiratot obchodné odd. éaso­­...................................................... — tói pisov ul. Csl. armády 29a A lapot példányszámban a következő Bratislava címre kérem küldeni: ............. TLACIVO .......................................................................... járás Kelt....................................... aláírás — pecsét A kitartó szorgalom gyümölcse Az utóbbi hónapokban Bély köz­ségben a tömegszervezetek közül a legaktívabb és legeredményesebb munkát a CSEMADOK-szervezet fej­ti ki. A vezetőség tagjai — élükön Pásztor János elnökkel — odaadó, lelkes szervezőmunkát végeznek. Munkájuk eredményességét elsősor­ban az bizonyítja, hogy kulturális rendezvényeik az egész falut „meg­mozgatják". Ügy érzem, sikerült megtalálni a kulturális felemelke­déshez vezető helyes utat. A község lakossága pedig bebizonyította, hogy nemcsak érti és szereti a jó kultú­rát, hanem tömegesen támogatni is képes. Ez pedig legbiztosabb záloga, hogy sikerül magasabb szintre jut­niuk. Nagy örömmel számolhatok be ró­la, hogy szervezetünk fiatal tagjai követték az idősebbek példáját és hozzákezdtek egy színdarab betanu­lásához. Tudjuk, hogy az ilyesmi mindig sok nehézségbe ütközik, fá­radságba kerül. Általában nagyon hosszú az út a tervezéstől, a szere­pek szétosztásától a megvalósulásig, az előadásig. A szereplőknek nagy önfegyelemre és szorgalomra van szükségük, hogy a fellépő akadályo­kat elháríthassák. E darab előadása elé pedig különösen sok — már le­­győzhetetlennek látszó — akadály gördült. Voltak kedves epizódok, mint például az egyik főszereplő nászútja, de voltak komolyabb nehézségek is, mint a száj- és körömfájás terjedé­sének meggátlására átmenetileg el­rendelt faluzárlat. Mindezek ellené­re sok huzavona, dátum eltolódása után a rendkívül lelkes színjátszó gárda 1972. november 26-án nagy si­kerrel előadta 1. Samberk „Bolondok háza az I. emeleten" c. vígjátékát. A szereposztásról elmondhatjuk, hogy szerencsés volt, minden szerep­lő „testhezálló" figurát alakított. Sa­lamon Márta rendkívül hiteles „sza­kácsnő" tudott lenni. Tiszta, szép hangsúlyozású beszéde, rutinos moz­gása és példás szövegtudása folytán a legjobb teljesítményt nyújtotta. Palkó György „ficsúr" alakítása szin­tén élethü volt. Megjelenése való­ban a múlt századbeli párizsi arany­ifjú benyomását keltette. Meggyő­zően hatott Bálint István az álszent, minden hájjal megkent, szolid kül­sejű, de annál rafináltabb „József inas" szerepében. Fedorkáné Dargó Mária — a nagyságos asszonyt kel­tette életre hitelesen, Czető Pál pe­dig az orvos szerepében nyújtott „doktorit". A kétórás előadáson a szépszámú közönség jól szórakozott és a szerep­lők színészi teljesítményét gyakran jutalmazta vastapssal. Reméljük, a jó teljesítményből eredő sikerélmény újabb és igényesebb feladatok meg­oldására, új célkitűzések megvalósí­tására serkenti a kultúra tehetséges fiatal terjesztőit. MAG GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents