A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-26 / 4. szám
Rú Jolán, Slivák Mária, OÜ-OZ, Safárikovo, okr. Rím. Sobota. 17—20-éves fiatalokkal leveleznénk. Kedveljük a tánezenét. Gyűjtjük a bélyegeket. Árva Mária, ZDS Malinovo, 9/B. Hozzám hasonló korú fiatalokkal szeretnék levelezni. Mikóczi Gabriella, TomaSov-Madarász, é. d. 553, okr. Bratislava-Levelezni, ismerkedni szeretnének vidiek. 16-éves múltam. 17—19 éves fiatalokkal szeretnék levelezni. Miski Zoltán, Fehérgyarmat, József A. u. 9. Magyarország, 22 éves joghallgató vagyok. Csehszlovákiai magyar fiatalokkal szeretnék levelezni különböző témákról. Zuberec Mihály. VÜ-2071/BA 36006 — Karlovy Vary. Dvory II. 19—20 éves lányokkal szeretnék levelezni magyar vagy szlovák nyelven. Kedvelem a tánczenét és a turisztikát. nagyon népszerűek a fogócska, a bújócska, és más, nagy teret igénylő játékok. A falusi emberek kedvelt szobai szórakozását, a kártyát és a malomjátékot is szívesen űzik a gyermekek. Az érdeklődésbeli különbségek elmosását szolgálná, ha a falusi pedagógusok a technika felé fordítanák neveltjeik figyelmét, aminek később a politechnikai foglalkozásokon is hasznát vennék. Városon a zavartalan játékot biztosító játszóterek, gyermekparkok számának növelésével segíthet a társadalom a gyermekeken. RÁDIÖHALLGATÁS A szabad idő eltöltésének egyik formája a rádióhallgatás. Ezt inkább a városi gyermekek választják. Elsősorban tánczenét hallgatnak — de ezt igen sokan. A tánczenehallgatás hasonlóan népszerű falun is. Érdemes megfigyelni, hogy már az alsósoknál is kezd lábra kapni az évek múlásával egyre növekvő táncdalszeretet. Az úttörőműsorokat hallgató gyerekek száma megegyezik a táncdalt hallgatókéval. A népszerűségi listán a mesejátékok és a rádiójátékok következnek. Kevés a népdalok és az esti mese hallgatóinak száma. A rádiózás láthatóan nem túl népszerű szabad idő eltöltési forma. Nevelési irányultságát, változatos és színvonalas műsorait tekintve nem ártana népszerűsíteni. TÉVÉ NÉZÉS Az általános iskolában minden cselekvés meghatározója a nevelés. A nevelőhatásnak érződnie kell a tanítási órán kívül. Az iskolán kívüli tevékenységben is meg kell teremteni a szabad idő helyes, hasznos és szórakoztató eltöltésének lehetőségét. Körültekintő alapossággal kell végeznünk ezt a munkát. A gyermek szabad idejében is túlterheltté válhat, ha nem tud Riasztani az iskola által szervezett és az iskolán kívüli lehetőségek közül. Irányítóra, tanácsadóra van szüksége. Az iskolai vezetés mellett a szülq is beleszól gyermeke szabad idejének eltöltésébe. Ezt jó szándékkal, a gyermek jövőjét szem előtt tartva teszi, de nem mindig veszi észre, hogy sokszor nem a gyermek örömét szolgálja vele, hanem testi és szellemi kimerültséget idéz elő. Ha nem a tanuló képességeinek szem előtt tartásával cselekszünk, a szabad idő helyébe kínzó délutáni tanulás lép. Így előfordulhat olyan megdöbbentőnek nevezhető eset, hogy egy 2. osztályos tanuló a délutáni 2—3 különóra miatt nem tud felkészülni másnapra. Mit is értünk szabad időn? „A szabad idő, mint időkeret a munkán kívüli időnek az a része, amely az anyagi — tehát gazdasági, társadalmi, fiziológiai — kényszer alapján feltétlenül szükséges elfoglaltságok idején felül, a kényszeren kívül eső ténykedésekre fennmarad.“ Az általános iskolában szabad időnek a tanítási órák utáni időt tekintjük. Azt az időt tehát, amikor a gyermeknek készülnie kell másnapra, segít szüleinek, kisebb testvéreivel foglalkozik, különórákra jár, és nem utolsósorban játszik, szórakozik. A KÜLÖNÓRÁKRÓL A gyermek szabad idejét a tanulásra fordított idő szabályozza. Az iskolai tárgyak tanulása mellett a gyermekek bizonyos része számára a tanuláshoz hasonló kötött elfoglaltságot jelent a különóra. A különórára járás tekintetében nagy a különbség a városi és a falusi gyermekek között. Ahhoz, hogy a falusi gyermek különórára járhasson, szüleinek nagyobb anyagi áldozatot kell vállalnia. A JÁTÉKOKRÓL A legkedvesebb és legfelszabadultabb érzést biztosító elfoglaltsága minden 6—10 évesnek, akár városon, akár falun él, a játék. Mindkét településformánál a labdajátékok vezetnek. A közösség szeretete nyilvánul meg a játékoknál abban is, hogy a labdajátékok után a társasjátékok a legnépszerűbbek. A felmérés szerint városon elterjedtebbek és kedveltebbek a technikai társasjátékok. Ezt sokszor a szülők foglalkozása is meghatározza. A felmérésben részt vevő városi gyermekek szüleinek jó része műszaki dolgozó, ennek megfelelően gyermekük is érdeklődik a technika iránt, és szívesen játszik ilyen jellegű játékokkal. A falusi gyermekek általában többet tartózkodnak a szabadban, mint a városiak, akiket a szűk udvarok, a balesetveszélyt rejtő utcák korlátoznak ebben. Falun Közismert dolog, hogy mennyire segiti az oktatást ez a tömegkommunikációs eszköz. Szerepe nem kisebb a gyermekek szórakoztatásában sem. A probléma ott kezdődik, hogy inkább a felnőtteknek szóló esti műsorokat nézik. Ezek közül is a filmek a legnépszerűbbek. A vezető helyen sajnos a bűnügyi filmek állnak. Népszerű televíziós műsor a rajzfilm. Az esti mese is kedvelt. A technikai érdekességeket bemutató adásokat a városi gyermekek érdeklődése, míg a népdal-műsorokat a falusi gyermekek érdeklődése kíséri. A kalandfilm-sorozatoknak is nagy a nézőszáma. Ezeknek a műsoroknak erkölcsileg és fizikailag nincs olyan romboló hatása, mint a bűnügyi filmeknek. Próbáljuk megfigyelni, mit néznek szívesen gyermekeink a ívben. és mérjük le a műsorok hatását. Ezt megtehetjük alkalomszerű beszélgetések révén a családban, szervezetten az iskolában, az úttörőcsapatban. Figyeljük rendszeresen a műsort, s ha a gyermek önállóan akar választani, és ha az iskolai és nevelési elveinkkel ütközik a műsor mondanivalója. ne riadjunk vissza az eltiltástól sem. Csak néhány adat, néhány észrevétel, néhány javaslat ez. A gyermekek szabad ideje rendkívül szerteágazó már az alsó tagozatos korban is. Egyedül nem mindig tudják kiválasztani a rengeteg lehetőség közül a legmegfelelőbbet. A szülői háznak és nekünk is megfelelő tapintattal és megfelelő módszerekkel az ő fejlődésük ér dekében bele kell szólnunk önálló játékukba, hasznos szórakozásukba. A VILAlj Ltüflfll ALAÖB ALLATSZELÍDITÖJE A Moszkvai Állami Cirkusz műsorában lép lel a világ legfiatalabb állatszelíditöje. Borisz Gyenyíszov csupán húszéves. Az oroszlánokkal olyan mutatványokat végeztet, melyek eddig még senkinek sem sikerültek. FELEDÉKENY GÉPKOCSIVEZETŐKNEK Amerikában elkezdték sorozatgyártását azoknak a mágneses dobozoknak, melyekbe a feledékeny gépkocsivezető beteheti a pótkulcsot és az autó karosszériájára „odaragasztja“. Persze, nagyobb baj, ha azt is elfelejti, hova dugta el a pótkulcsot. MIT BÍR KI A SZÍV Egész sor országban használnak már olyan készüléket, mely mozgás közben ellenőrzi a szív működését. A miniatűr rádióadót a sportoló fejére szerelik és másfél kilométeres távolságból is jelzi a központnak, hogy mennyit bir a sportoló. A fent mondottakkal kapcsolatban eszünkbe jutott, hogy nem ártana egyes focisták fejére sem szerelni ilyen adókészüléket. A riporter, aki ott ülne a vevőkészülék mellett, nyugodtan megállapíthatná: A szive még bírja, csak akarata nincs! PICASSO LONDONBAN Picasso is helyet kapott abban a londoni múzeumban, ahol a történelem nagy egyéniségeinek életnagyságú szobrai láthatók. A képen Picasso gipszmása, és készítője Jean Frazer szobrásznö. moQQZin
