A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-26 / 4. szám
HP Január 15-én egyhónapos karácsonyi szünet után folytatódott Helsinkiben az európai biztonsági értekezlet előkészítő tanácskozása. A képen O. Pavlovsky csehszlovák nagykövet (balról). Képes híradó m Január 15-én kezdte meg termelését a Velky KrtíS-i (nagykürtösi) Piéta nemzeti vállalat új épületekbe költöztetett üzemegysége, amely egyre több nőnek biztosít állandó munkaalkalmat. ■ Magas-Tátrában átadták rendeltetésének a Slovan Szállót. Az új hotel 211 férőhelyes, specialitása a vendégek rendelkezésére álló finn szauna. ■ü O _o o N M <Ü CL c “O o jQ O N LO < Január 16-án a Hét szerkesztőségében megtartottuk a képes rejtvényverseny díjainak sorsolását. A főbb díjak nyertesei: 1. díj: 10 napos társasutazás repülőgéppel a Szovjetunióba — az OBZOR kiadóvállalat ajándéka — nyerte: Németh Erzsébet efsz-üzemgazdász, Gömör; 2. díj: Társasutazás a Cedokkal a Szovjetunióba — a CSEMADOK KB ajándéka — nyerte: Budai Ferenc munkás, Filakovo (Fülek); 3. díj: Selena szovjet tranzisztoros táskarádió — a Hét ajándéka — nyerte: Pén Márta óvónő, Cierny Brod (Vízkelet); 4. díj: PRIM dátummutatós férfi karóra — a Hét ajándéka — nyerte: Zsolner Gézáné háztartásbeli, Moldava nad Bodvou (Szepsi); 5. díj: Bebo sher villanyborotva — a Hét ajándéka — nyerte: Mede Lászlóné tanítónő, Nová Basta (Üjbást); 6. díj: ELNE hajszárító — a Hét ajándéka — nyerte: Hornyák Valéria nevelőnő, Ciéarovce (Csicser). A további díjak nyerteseinek nevét helyszűke miatt nem tudjuk közölni. Minden nyertest a nyeremény átvételének módjáról külön levélben is értesítünk. SZERKESZTŐSÉG Külpolitikai figyelő „Kartávolságnyira“ a viatnami béke A VDK Párizsban tárgyaló küldöttsége a vietnami konfliktus rendezéséről folytatott egyhetes bizalmas megbeszélések befejeztével szombaton, január 13-án este kiadott nyilatkozatában közölte: „Előrehaladás történt azokon a bizalmas megbeszéléseken, amelyeket ezen a héten Párizsban Le Dúc Tho és Xuan Thuy tartott Henry Kissingerrel.“ Kissinger nemzetbiztonsági főtanácsadó szombaton, közvetlenül a Le Dúc Thóval folytatott tárgyalások után, a francia fővárosból egyenesen az amerikai légierő egyik floridai bázisára repült. Onnan helikopteren Key Biscaye-be, az elnök floridai rezidenciájába repült, hogy „konzultáljon“ Nixon elnökkel. Washingtoni politikai körökben már ekkor rámutattak: a hét elején hivatalos magas szintű amerikai nyilatkozat várható. Ez annál is valószínűbbnek látszott, mert Kissinger Párizsból való elutazása előtt az Orly repülőtéren adott rövid sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy beszámolója után „Nixon elnök fogja eldönteni, hogy mi legyen a következő lépés“. Így tulajdonképpen nem érte egészen váratlanul a világ közvéleményét Ronald Zieglernek, a Fehér Ház sajtótitkárának január 16-i, vasárnap esti bejelentése, hogy Nixon elnök elrendelte az amerikai katonai erők mindennemű operációinak beszüntetését a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe ellen. Nixon parancsa vasárnap, január 16-án közép-európai idő szerint 16,00 órakor lépett hatályba és megtiltja a VDK területének „légi és tüzérségi bombázását és felségvizein aknák lerakását“. Az elnöknek ezt a rendelkezését a Fehér Ház azzal indokolja, hogy sikerült haladást elérni a párizsi bizalmas tárgyalásokon. De más összefüggésekben is kell nézni a kérdést. A Nixon-bejelentés csaknem közvetlenül az elnök január 20-i ünnepélyes beiktatása előtt hangzott el. Nixon nyilván nem akar a vietnami háború „átkától“ terhesen lépni ország s világ közvéleménye elé. Tudatában van annak, hogy az Egyesült Államok terrorbombázásai nemcsak az elnök moszkvai látogatása nyomán ígéretesen fejlődő szovjet—amerikai viszonyt zavarhatja meg, de a Washington—Nyugat-Európa viszonyt is beárnyékolták, megzavarták az elnök útitervei. A világ haladó erőinek tiltakozásai szintén szerepet játszottak az elnöki döntés meghozatalában. Most már csak remélni lehet, hogy mint Kissinger október 26-i „békedeklarációjában“ kifejezésre juttatta: valóban „kartávolságnyira“ van a béke. A világ közvéleménye azt várja ezek után, hogy az Egyesült Államok végre aláírja a fegyverszüneti megállapodást. Európa ismét Helsinkire tekint Európa is mozgásba lendült január második hetében. Karácsonyi szünetük lezártával hétfőn, január 14-én Helsinkiben ismét összeültek a nagykövetek a biztonsági értekezlet előkészítésének folytatására. Január végén, február elején pedig valamelyik semleges európai ország fővárosában megkezdődhetnek a csapatcsökkentési eszmecserék ügyrendi vitái. A szocialista országok siettetik az európai értekezlet összeülését, azt szeretnék, ha a helsinki előkészítés mihamarabb révbe jutna, és néhány hónapon belül, ennek az esztendőnek a derekán elérkezhetnénk az ünnepélyes megnyitáshoz. A folyamatot feltétlenül gyorsította a szovjetfrancia csúcstalálkozó, Brezsnyevnek és Pompidounak Zaszlavban kialakított közös véleménye. A kibocsátott közös közlemény arra mutat, hogy Moszkva és Párizs még közelebb jutott egymáshoz. A megértés kulcsa minden bizonnyal abban van, hogy megegyezően sürgetik a biztonsági értekezlet idei megnyitását, s aztán érdemben megkezdődhetnek a csapatcsökkentési eszmecserék. E kérdések rendezésében az Egyesült Államoknak és néhány vele egyetértő szövetségesének ugyancsak fontos szava van. Kérdés, hogy most, amikor az amerikai elnök a vietnami terrorbombázásokat követő világméretű tiltakozás hatására kénytelen volt elrendelni a VDK területe elleni harci cselekmények megszüntetését, ez a fejlődés mennyiben fog kihatni a helsinki előkészítő tárgyalások menetére. Éppen ezért indokolt, hogy a lázas tevékenységbe kezdett európai diplomácia ne engedjen az iramból, használja ki a rendelkezésére álló valamennyi lehetőséget. Nemcsak Európa, de mondhatjuk, az egész világ most ismét Helsinkire tekint. —ta—