A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-29 / 26. szám
Dobos Gábor koSicei (kassai) olvasónk úgy értesült, hogy a szovjet tudósok rák elleni gyógyszert fedeztek fel. Szeretne közelebbit tudni a szovjet tudósok eredményeiről. Tíz izotópos rák-gyógyszert dolgozott ki a leningrádi Hlopin Rádiumintézet, amelyek közül kettőt — a leghatékonyabbakat — az intézetben elvégzett nagy számú sikeres állatkísérlet befejeztével most klinikailag is kipróbálnak. A moszkvai Pravda a napokban közölte, hogy az új preparátumok elkészültek, s a Szovjetunió egészségügyi minisztériuma sokszoros alapos és tüzetes ellenőrzés után engedélyezte két gyógyszer klinikai kipróbálását a Szovjet Tudományos Akadémia kísérleti és klinikai onkológiai intézetében. Az állatokon végzett kísérletek eredményeit a Pravda „reménykeltőeknek“ minősíti. Az új preparátumok hatékonyságának titka az, hogy a bennük levő radioaktív izotópok intravénás úton, a véren keresztül jutnak el a rákos daganathoz, s mivel speciálisan kidolgozott hordozóanyagaik „vonzódnak“ a rákos sejtekhez, a beteg sejtekben összpontosulnak, anélkül, hogy jelentős kárt okoznának a körülöttük levő egészséges sejtekben. A Pravda cikke Moszkvában élénk feltűnést keltett, mert jóllehet hoszszabb idő óta ismeretes, hogy a Szovjetunióban a rák gyógyszeres gyógyításával kísérleteznek, most először fordult elő, hogy e kísérletek a klinikai kipróbálás stádiumába jutottak. Bognár Sándor levicei (lévai) olvasónk arról ír, hogy mostanában sokat olvas a Német Szövetségi Köztársaságban dolgozó vendégmunkásokról. Szeretné tudni, hány vendégmunkás dolgozik jelenleg Nyugat-Németországban. A nürnbergben székelő Szövetségi Munkaügyi Intézet nemrég kiadott előrejelzései szerint ebben az évben a Német Szövetségi Köztársaságban dolgozó külföldi munkások száma eléri a 2 és fél milliót. A külföldi munkások közt legtöbb a török és a görög. 1972 végén hivatalos adatok szerint a jugoszláv munkások száma 470 000 volt, bár úgy vélik, hogy a valóságban ez a szám 600 000 körül mozog. Szalma Éva komárnói (komáromi) olvasónk arra kíváncsi, hogy honnan ered a „megéri a pénzét“ szólásmondásunk. Ezt az újabb és csak a bizalmasabb stílusú társalgási nyelvben élő szólást olyan emberekre szoktuk alkalmazni, akiknek van magukhoz való eszük, akiket nem kell félteni, mert élelmességükkel, ügyességükkel vagy nem mindennapi humorukkal jól megállják helyüket a társadalomban. Gyakrabban azonban gúnyos értelemben mondjuk valakire, hogy megéri a pénzét, s akkor ez a szólás a jó firma, jó cég, jó pipa kifejezésekkel rokonértelmű. Ami a keletkezését illeti, eredetileg nyilván nem emberrel, hanem olyan árucikkel — használati tárggyal vagy háziállattal — kapcsolatban használták, amelyikkel nem járt* rosszul az, aki megvette, mert megérte azt a pénzt, amit kiadott érte. Szólássá akkor vált a megéri a pénzét, amikor némi rosszmájú tréfálkozással emberrel kapcsolatban kezdték használni, s egyrészről megdicsérték ugyan vele azt, akiről mondták, másrészről mégis csíptek is rajta egyet, mert olyan kifejezéssel jellemezték, amelyiket eredeti értelemben csak valamely tárgyról vagy állatról lehet mondani, hiszen embert nem szoktak pénzen venni, amióta a rabszolgakereskedelem megszűnt. Szólásunknak ez a ma már többé-kevésbé rejtett vonatkozása teszi érthetővé a kifejezés gyakori gúnyos használatát, s egyben azt is, miért nem örülünk neki, ha valaki azt mondja ránk: na, te is megéred a pénzed. Kovács Magda Nővé Zámky-i (érsekújvári) olvasónk arra kíváncsi, honnan származik a Magdolna név. A Magdolna név — egyébként bibliai vonatkozású — a Magdaléna név magyarosodott alakja, végső soron héber eredetű s jelentése: Magdala városból származó nő. Ez a város a Genezáreti-tó partján feküdt. A tó mai neve Tibériás-tó, a város neve pedig El Madzsal, a mai Síria területén. A Magdala név arámi eredetű, s jelentése: torony, bástya. FÉNYKÉPEZZEN ÖN IS! Mai számunkban Kürti Endre kolárovói (gútai) olvasónk felvételét közöljük. A kép címe: Szombat délután a Vág partján. LEVELEK, TUDÓSÍTÁSOK ÉRDEMES VOLT MEGNÉZNI Lelkes és népes közönség várté Kamenínban (Kéménden) az Ifjú Szívek fellépését. Nemcsak a kellemes idő, de a sportszervezet gondos rendező munkája is odacsábította a vasárnap délután szórakozni vágyó embereket. Nemcsak a faluból, de a környékről is eljöttek az öregek és fiatalok, hogy megtekintsék a jó hírnévnek örvendő magyar népi együttes műsorát. Nem csalódtak. Mindenki megtalálta a műsorban azt, amit a legjobban kedvel, a gyönyörű énekkari számokat, a szemet kápráztató táncokat, a szereplők hagyományt őrző színpompás népviseletét. Büszkék vagyunk az Ifjú Szívekre, reméljük, hogy gazdag műsorukkal a jövőben is ellátogatnak a lelkes kéméndi közönség közé. Hajtman Béláné ÍRÖ-OLVASÓ TALÁLKOZÓ Senki sem csalódott, aki vett annyi fáradságot, hogy ellátogasson Luéenecben (Losoncon) a CSEMADOK székházába, hogy részt vegyen az ott rendezett íróolvasó találkozón. A CSEMADOK helyi szervezete Duba Gyulát és Ordódy Katalint látta vendégül, két közismert egyéniségét a csehszlovákiai magyar irodalomnak. A beszélgetés során sok érdekes kérdés és válasz hangzott el. Az írók többek között elmondták, hogyan lettek íróvá, milyen körülmények között születtek eddigi írásaik. Üdvös lenne, ha a CSEMADOK losonci helyi szervezetének vezetői a jövőben is rendeznének ilyen érdekes író-olvasó találkozókat. Száraz Pál TÖBB MINT NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT Az elmúlt évtizedekben sok érdekes esemény színhelye volt Komárno (Komárom). Ezeknek az eseményeknek az emlékét ma már csak a megsárgult újságlapok őrzik. Közéjük tartozik az az érdekes esemény is, amely 1929 nyarán izgalomba hozta az egész várost. A gútai kapun túl elterülő hatalmas katonai gyakorlótéren leszállt egy francia postagép. A kényszerleszállást végrehajtó repülőgépet azonnal körülvették a kíváncsi emberek. Csakhamar kiderült azonban, hogy a pilótával senki sem tud szót érteni. Baranyai József, a Komáromi Lapok akkori főszerkesztője így csupán azt tudta megállapítani, hogy valószínű franciául besz£l.,..A pilóta a hivatalos szervekkel sem tudott szót érteni. Ettől függetlenül mégis akadtak olyan technikusok, akik kijavították a gépét és így az folytathatta útját. Az érdekes eseményt a mellékelt fénykép örökítette meg. Holczer László NÉHÁNY A Neue Ruhr Zeitung azt írta, hogy időszerű lett a temetők kiterjedésének korlátozása, mert a halottak idővel elveszik a helyet az élők elől. Ezen a problémán a sírfenntartási idő megrövidítésével nem lehet segíteni, s éppen ezért mielőbb napirendre kell tűzni. Elektromos házőrző kutyát szerkesztett egy amerikai mérnök — írta a Paris Match. Az elektromos háziállat kitűnő szolgálatot teljesít a tolvajok ellen. A lakástulajdonos távollétében minden idegent megugat, fenyegetően morog, s öt percig nem hallgat el. Egyik előnye, hogy nem kell sétálni vinni, s táplálkozására sem kell gondot fordítani. Az elektromos kutya tulajdonképpen magnóhoz kapcsolt műszer. Ha valaki rálép a lábtörlőre, a magnószalagról egy mérges bulldog ugatása, vicsorítása hallatszik. Az ugatás félelmetes. „Repülő csészealj“-pánik volt a napokban Münchenben. A titokzatos „csészealjak“ szabad szemmel is láthatók voltak. Nagy zavart keltettek a városban, ahol a gépkocsivezetők és a járókelők a forgalom helyett a repülő micsodákat figyelték. Hamarosan kiderült aztán róluk, hogy meteorológiai léggömbök. A híres londoni köd nemsokára a múlté. A kormányzat rengeteget SORBAN költött arra, hogy a várost megtisztítsa a levegő szennyeződésétől. London az idén már sokkal több napfényt kapott, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A Temze vize is tisztább, s a különböző halfajták szaporodása erőteljesebb. A Süddeutsche Zeitung arról írt, hogy az NSZK-ban megalakult a tiszti főiskola. A tervek szerint Hamburgban és Münchenben kezdi meg működését. A hamburgi főiskolán 1973 októberében indul meg az oktatás, 310 tiszti várományos részvételével. A müncheni iskola 340 hallgatót fogad. „Nyolcadik aranyérem“ címmel ismét az amerikaiak csodaúszójáról, Mark Spitzről írnak a nyugati lapok. Az 1972-es olimpia hét aranyérmes sportembere, minden ellenkező híreszteléssel szemben Los Angelesben megnősült. A 23 éves Susan Weinrt vette el, s az újságíróknak kijelentette, megnyerte a nyolcadik aranyérmet: „Boldog vagyok. Ügy érzem magam, mint hal a vízben.“ „Tom Sawyer 1973“ címen két tíz év körüli nantes-i kisdiákról írtak a lapok. A gyerekek elkerülték az iskolát, s napokon át egy erdőben rejtőztek. S mit találtak egy odvas fa tövében? Aranyat, drágaköveket, mintegy harmincezer frank értékben — írta a svájci Die Tat.
