A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-22 / 25. szám
UNIVERZIÁD 1973 JUCKT 15 25 un WORLD STUDENT COMES JEUX MQNDIAUX UNIVERSITIES A SZOVJET fővárosban, Moszkvában, augusztus 15 és 25 között rendezik meg a hetedik nyári Univerziádot, a világ főiskolás sportolóinak nagyszabású seregszemléjét, ötvenhat ország több mint ötezer élsportolója vesz részt a nagy versenyen, amely tulajdonképpen a legközelebbi olimpiai játékokra készülő fiatal tehetségek főpróbája lesz. A tavalyi olimpiai játékok után a moszkvai Univerziád a legnagyobb sportrendezvény. A világ minden jelentősebb országában a főiskolás sportolók nagy lelkesedéssel készülnek a moszkvai seregszemlére. Lord Killianin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke legutóbbi nyilatkozatában kijelentette, hogy örömmel elfogadta a moszkvai rendezőbizottság meghívását, a versenyekre Moszkvába utazik, ahol megnézi a nagyszabású moszkvai sportlétesítményeket, tárgyal majd a szovjet sportvezetőkkel, és természetesen végigszurkolja az izgalmasnak ígérkező vetélkedéseket. A RENDEZÖBIZOTTSÁG már eddig is mindent megtett az idei nyári Univerziád sikeréért. A sportolókat a moszkvai Lenin-hegyen levő korszerű főiskolás internátusbán, a sportvezetőket pedig a belvárosi szállodákban szállásolják el. A versenyeket a korszerű stadionokban rendezik meg, melyeket erre az alkalomra kicsinosítanak. A Komszomol, a Testnevelési és Sportbizottság dolgozói, a hadsereg, az egyes minisztériumok munkatársai nagy körültekintéssel készítik elő a tíznapos küzdelmeket. SZÁMOS ORSZÁG, így a rendező Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia, továbbá az Egyesült Államok, Olaszország és Franciaország nagylétszámú csapatot nevezett be. Csehszlovákia 151 sportolóval indul a szovjet fővárosba, élsportolóink szinte minden versenyszámban indulnak. Vitathatatlan, hogy a hetedik nyári Univerziád minden versenyszámában nagy küzdelmek, jó eredmények várhatók — több sportágban új világrekordok megdöntésével is számolnak. A csehszlovákiai főiskolás sportolók a Banská Bystricában megrendezett Csehszlovákiai Univerziádon tartották meg főpróbájukat. Aki figyelemmel kísérte az ott elért eredményeket, meggyőződhetett arról, hogy fiataljaink jó formában vannak, és eredményes szerepléssel számolhatunk. — A Banská Bystricában elért eredményekkel minden tekintetben elégedettek lehetünk — jelentette ki dr. Cáp, a főiskolás sportolók szövetségének elnöke. — Több élsportolónktól győzelmet, vagy legalábbis jó helyezést várunk. A SZOVJET SPORTVEZETŐK a hetedik nyári főiskolás sportjátékok sikeres megrendezésével bizonyítani akarnak. Elsősorban azt, hogy jogosan tartanak igényt az 1980-as olimpiai játékok megrendezésére. Szergej Pavlov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Testnevelési és Sportbizottság elnöke ezzel kapcsolatban nyilatkozott a sajtó munkatársainak. — A hetedik Univerziád megrendezését főpróbának tartjuk. A sikeres rendezéssel bizonyítani akarjuk, hogy Moszkvában már ma minden lehetőség megvan ahhoz, hogy sikeresen bonyolítsuk le az 1980-as nyári olimpiai játékokat. Kitűnő, korszerű, nagy nézőközönséget befogadó sportlétesítményeink vannak, és a sportolókat, valamint a világ minden tájáról érkező vendégeket is elsőrangú hotelekben tudjuk elszállásolni. És ami talán a legfontosabb: Moszkvát, mint a béke és barátság városát kívánjuk a világnak bemutatni. A SZOVJETUNIÓBAN nagy gondot és figyelmet fordítanak a testnevelés és sport fejlesztésére. Mind a tömegesség, mind az egyéni sporteredmények elérésében, fejlesztésében nagy sikereket érnek el. Élsportolóik a müncheni olimpián is bizonyították a fejlődést. A főiskolákon is kötelező tantárgy a testnevelés, a főiskolások kötelezően, minden szemeszterben 140 órát foglalkoznak testedzéssel, sportolással. És így nem csodálkozhat senki sem azon, hogy például a müncheni olimpián résztvett szovjet sportolók több mint 50 százaléka főiskolás volt. A HETEDIK UNIVERZIÁDON, a világ főiskolás sportolóinak találkozóján nagyszabású kultúrműsorokat is rendeznek. A világ fiatal művészeinek a fesztiválját is megrendezik a szovjet fővárosban. A kultúrműsorokat a Lomonoszov Egyetem kultúrcsarnokában rendezik, és a tíz nap alatt több belvárosi színházban fiatal hazai és külföldi tehetségek lépnek fel. Moszkva már most a hetedik Univerziád jegyében él. Csinosítják a várost, a sportlétesítményeket, és szeretettel várják a vendégeket, akik a világ minden részéből érkeznek majd a szovjet fővárosba. (f) A GERELYVETÉST, a klasszikus eredetű atlétikai számot a századforduló előtt a svédek kezdték kultiválni. Előbb őket, majd a szomszédos finneket tekintették évtizedeken át a gerelyvetés nagymestereinek. Minden nagy nemzetközi versenyen, az olimpiákon, világbajnokságokon már hagyományosan a finn gerelyvetők szerezték meg a győzelmet, és az azzal járó aranyérmet. Ez a hegemónia azonban megtört... A nyugatnémet Klaus Wolfermann, aki a müncheni olimpián drámai küzdelem után nyerte el az olimpiai bajnoki címet, 1973. május 5-én, a bajorországi Leverkusenben nagyszerű, 94,08 méteres teljesítményével új világcsúcsot ért el. A szimpatikus német tornatanár hihetetlenül rövid idő alatt került a gerelyhajítók világranglistájának az élére — szinte hihetetlenül rövid idő alatt 360 centiméterrel javított az eredményen. A NAGYSZERŰ teljesítmény után sokan jogosan teszik fel a kérdést: Sikerül valamelyik gerelyvetőnek rövid időn belül a bűvös száz méteres határon is túldobnia a nyolcszáz grammos gerelyt? Azt hiszem igen! Ez a régen várt eredmény rövidesen megszületik. És az elsőszámú jelölt: Klaus Wolfer.nann, a 176 cm magas és közel 90 kg súlyú atléta. — Mindent megteszek, hogy túldobjam a száz métert — mondotta a kiváló német atléta az új világcsúcs elérése után. — őszintén bevallom, már a müncheni olimpián is titokban reméltem, hogy ez sikerült. Ez az eredmény azonban elmaradt. Hogy miért? Azt hiszem valamennyien nagyon idegesek voltunk, mindegyikünk arra összpontosított, hogy győzzön, megnyerje az aranyérmet. Senki sem „reszkírozott.“ Pedig Münchenre is pontos, előre kidolgozott terv szerint készültem. Edft Ki dobja túl a száz métert? zömmel, Hans Schenkkel közösen dolgoztuk ki a felkészülési tervet. A gerelyvetés az izmok rendkívül gyors összehúzódási képességét kívánja. Emellett igen nagy ügyességre, hajlékonyságra és fejlett izomerőre van szükség, továbbá az erő szerepe is igen jelentős! Az olimpiára való felkészülés során havonta 280—300 tonna súlyt emeltem, sokat futottam, tornásztam. És idén télen növeltem az edzésadagomat. KLAUS WOLFERMANN nagyszerű küzdelemben nyerte el az olimpiai győzelmet. 90,48 méteres eredményt ért el, két centivel többet, mint nagynevű ellenfele, a szovjet Janisz Luszisz. És jól emlékszünk, a két centi körül sok vita is vojt... Klaus elsősorban ezért akart bizonyítani. A világnak be akarta bizonyítani azt, hogy olimpiai győzelme nem volt véletlen, a gerely nem véletlenül, egyszer szállt olyan távolságra, mely a győzelmet biztosította. És a bizonyítás sikerült! — Tulajdonképpen az volt a tervem, hogy valamelyik nagy nemzetközi versenyen javítok világcsúcsot. A jó felkészülés eredménye lett azonban, hogy már Leverkusenben, „félgőzzel“ sikerült a terv. — Mikorra tervezi a száz, vagy száz méteren túli eredményt? — Még szorgalmasabban kell edzeni, és ami a legfontosabb: nagy eredmények eléréséhez ellenfelek kellenek. Ez ösztönzi legjobban az embert! John Akii Bua ugandai versenyzővel és a szovjet Janisz Luszisszal szeretnék megküzdeni. Érzem, hogy ezen a nagy versenyen valamelyikünk túldobja a „bűvös“ száz métert. És ha ez sikerül, vitrinbe kerül a gerely, abbahagyom a versenyzést, mert tudom, hogy sok időbe telik majd, míg a százegy métert túldobja valamelyik versenyző. .. (f)