A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-22 / 25. szám

Domonkos Mihály koíicei (kassai) olvasónk arra kíváncsi, hogy mi­vel foglalkozik jelenleg Mark Spitz, a müncheni olimpia hőse, A müncheni olimpia hőse. Mark Spitz a versenyek után megbetege­dett (fertőző sárgaság, állítólag Mün­chenben szerezte), abbahagyta az edzéseket is. de neve változatlanul szerepel az újságok hasábjain. Leg­utóbb megkérdezték tőle: nem hiány­zik a víz? „Nem — mondta a több­szörös olimpiai bajnok —, tizenkét esztendőn át szakadatlanul a vízben voltam. Mindennap feszített edzé­sek, nehéz munka. Ennyibe került nekem az olimpiai dicsőség.“ „Nem szándékozik tovább versenyezni?“ — hangzott a következő kérdés. „Azt még meglátjuk. Lehetséges, hogy ab­bahagyom.“ Ezt a lehetőséget az új­ságok sem tartják kizártnak: Az úszóbajnok nemrég írta alá azt a , reklámszerződést, amely évente 65 000 dollárt jövedelmez neki. Az Ericson motorcsónakokat hirdeti, amelyeknél „nincs jobb a világon“. Oda hát az amatőr státus, ami a rossz nyelvek szerint Münchenben sem fénylett annyira, mint az érmek. Képünk azt a pillanatot mutatja, amikor Mark Spitz feleségével, a huszonegy éves Susan Weinerrel Los Angeles kikötőjében csónakkirándu­lásra készül, természetesen a háttér­ben levő Ericsonnal, amelytől jobb nincs a világon. A menyasszony az eljegyzésig fotómodell volt, a papa pedig egy acélipari tröszt igazgatója. Szabó Sándor bratislavai olvasónk arról ír, hogy szabad idejében ré­gi pénzeket gyűjt. Arra kíváncsi, hogy milyen gyűjtőszenvedélyük volt a híres embereknek. A gyűjtők óriási táborában nem egyszer találhatunk híres embereket, állam- és kormányfőket, tudósokat, művészeket, de még királyokat is. Például: Maxim Gorkij (1868—1936) szov­jet-orosz író több mindent gyűjtött. Többek között könyveket, bélyege­ket, porcelántárgyakat és népművé­szeti edényeket. 1927-ben belépett a Filatelista Szövetségbe. Gyűjtemé­nyét később múzeumok és filatelis­­ták között osztotta szét. Darwin (1809—1882) önéletrajzá­ban megírta, hogy tudományos mun­kájában nagy szerepet játszott a gyűjtőszenvedély. Majdnem minden tárgyat megőrzött magának: kagyló­kat, bélyegzőket, érméket és kőzetet. Marx Károly (1818—1883), a tudo­mányos szocializmus megalapítója a filatéliát a kultúra egyik igen fontos megjelenési formájának tekintette és nyolcéves lányát is állandó gyűjtés­re ösztökélte. Ebben a kislány segít­séget kapott Engels Frigyestől, aki rendszeresen bélyegekkel ajándékoz­ta meg őt. Cosimo Medici (1389—1464), az ak­kori Európa legnagyobb bankárja, firenzei mecénás hatalmas antik ér­megyűjteményéről is híres volt. Bonaparte Napóleon (1769—1821), akit a Waterlooi vereség után Szent Ilona szigetére száműztek, ólomkato­nák gyűjtésére adta fejét, amelyek­kel eljátszadozva szerette demon­strálni azokat a hibákat, amelyeket tábornokai Európa harcmezein el­követtek. Ivan Pavlov (1849—1936) egyszer azt mondta, hogy „a bélyegek jobb hatást gyakorolnak egészségemre, mint az orvosi bróm...“ Pavlov, a világhírű orosz fiziológus a bélyeg­gyűjtést az akaratkifejlesztés iskolá­jának, az aktív pihenés egyik for­májának tekintette, mivel szerinte az az időtöltés legkellemesebb óráihoz tartozik, az ismeretszerzés, sőt a fel­fedezés egyik módja. Voltaire arról vált híressé, hogy albínókat, főleg madarakat és vad­állatokat gyűjtött. Idősebb Henry Ford amerikai; .au­tókirály bár világéletében józan ter­mészetű volt, gines üvegek gyűjtésé­vel foglalkozott. FÉNYKÉPEZZEN ÖN IS! Mai számunkban Nagy László imilai (mulyadi) olvasónk felvéte­lét közöljük. A kép címe: Néha az építés is akadályt okoz. LEVELEK, TUDÓSÍTÁSOK hálás közönség. A darabot Drobka Géza rendezte, akinek ismét sike­rült felsorakoztatni az ifjú gene­rációt, amelynek leglelkesebb tag­jai Szombat Marika, Pásztor László és Suba Stefánia. Ezek a fiatalok nem sokban maradnak el a régibb törzsgárdától, amelynek tagjai oly sok dicsőséget szereztek a rimaszombati műkedvelő szín­­játszásnak. Tóth Érni OTTHON AZ IFJÜ ÉPÍTŐKNEK Nővé Zámkyban (Érsekújvárott) a Priemstav nemzeti vállalat új szakmunkásképző intézetet épített ipari tanulóinak. A fiataloknak ebben a modern és kitűnően fel­szerelt intézményben sokkal na­gyobb lehetőségük nyílik a szak­ma elsajátítására, a művelődésre és a szórakozásra. Az új szaktan­intézet nagy tornateremmel, étte­remmel és sportpályával rendel­kezik. Az új könyvtár, klubhelyi­ség, olvasóterem és úszómedence pedig a művelődést és a pihenést szolgálja. Kobolka György ISMÉT MUNKÁHOZ LÁTTAK Köszönet illeti a Rimavská So­­bota-i (rimaszombati) népművelő­ket, CSEMADOK-tagokat, akik végre hosszú pihenés után ismét munkához láttak és bemutatták Sipos Jenő Tülekedők című da­rabját. Majd egy évtizedet kellett várni erre az estére, és így nem csoda, hogy telt ház várta a lelkes kis csoportot, amelynek fáradozá­sát vastapssal köszönte meg a TALÁLKOZTAK CSONTOS VILMOSSAL A Zalabán élő Csontos Vilmos költő közkedvelt az egész Ipoly mentén. Gyakran ellátogat az Ipefsky Sokolec-i (ipolyszaltállasi) iskola tanulói közé, akik nemrég ismét nagy örömmel fogadták körükben. Az iskola diákjai és ta­nítói ezúttal a Gyalogút című életrajzi regényéről beszélgettek el a neves költővel. Csontos Vil­mos hosszan beszélt küzdelmes életéről, elmondta, hogy milyen szerepe van a versnek az ember egyéniségének formálásában. A tanulók nagyon sok kérdést tettek fel a költőnek, aki örömmel vála­szolt minden kíváncsi kérdésükre. Veress Vilmos NÉHÁNY SORBAN A francia lapok közölték, hogy 17 évi munka után befejeződött a Párizst körülvevő 35,5 kilomé­ter hosszú autópálya építése. Az út lehetővé teszi a város megke­rülését anélkül, hogy a gépkocsi­­zók tilos jelzést kapnának. Az utolsó szakasz építése a Porte Maillot-nál most fejeződött be. Óriási a forgalom Hamburgban. Nincs olyan híd az Elbán, ame­lyen gépkocsival csúcsforgalom­ban 20 percnél rövidebb idő alatt lehetne átjutni. Általában azon­ban egy órára van szükség. A for­galom nagy részét egy alagút bo­nyolítja le, amelyet még az első világháború előtt készítettek. Az alagút föld alatti bejáratához'lift viszi a gépkocsikat. Ködben és sötétben teljes biz­tonsággal közlekedik az a gép­kocsi, amelyet egy olasz szerke­zettel szereltek fel. A készülék veszély esetén azonnal mozgásba hozza a féket, s akkor is, ha a kocsi bármilyen akadályhoz köze­ledik, vezetője pedig figyelmet­len. A moszkvai foglalkozási beteg­ségeket kutató és munkaegészség­ügyi intézet mérései szerint a szellemi tevékenység megerólte­­tőbb lehet, mint a fizikai munka. A fizikai munkánál a pulzus per­cenként átlagosan 145-re emel­kedett, szimultán tolmácsoknál vi­szont gyakran 160-ig is fokozód­hat. (Normál szívverés, pulzus 80/perc.) Dr. Ivan Korol moszkvai professzor elmondotta, hogy a szovjet tudósok kutatják az embe­rek lelki és idegfeszültségeinek a vérkeringésre, a hormonális ház­tartásra és a szexuális életre gya­korolt hatását. A manchesteri Shirley Intézet tudósai érdekes eljárást fejlesz­tettek ki: segítségével az olyan lábnyomok is felfedezhetők — bizonyos padlózaton —, amelyek eddig puszta szemmel láthatatla­nok maradtak. A módszer azon alapszik, hogy a padlózatokon minden lépés statikus elektromos töltéseket hagy hátra. Ezek pon­tosan megfelelnek a cipő alakjá­nak. A töltés formája — és ezzel a cipő formája — kis műanyag­­golyócskák szétszórásával látható­vá válik, mert az elektromos töl­tések vonzzák ezeket a golyócská­kat.

Next

/
Thumbnails
Contents