A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-22 / 25. szám
Domonkos Mihály koíicei (kassai) olvasónk arra kíváncsi, hogy mivel foglalkozik jelenleg Mark Spitz, a müncheni olimpia hőse, A müncheni olimpia hőse. Mark Spitz a versenyek után megbetegedett (fertőző sárgaság, állítólag Münchenben szerezte), abbahagyta az edzéseket is. de neve változatlanul szerepel az újságok hasábjain. Legutóbb megkérdezték tőle: nem hiányzik a víz? „Nem — mondta a többszörös olimpiai bajnok —, tizenkét esztendőn át szakadatlanul a vízben voltam. Mindennap feszített edzések, nehéz munka. Ennyibe került nekem az olimpiai dicsőség.“ „Nem szándékozik tovább versenyezni?“ — hangzott a következő kérdés. „Azt még meglátjuk. Lehetséges, hogy abbahagyom.“ Ezt a lehetőséget az újságok sem tartják kizártnak: Az úszóbajnok nemrég írta alá azt a , reklámszerződést, amely évente 65 000 dollárt jövedelmez neki. Az Ericson motorcsónakokat hirdeti, amelyeknél „nincs jobb a világon“. Oda hát az amatőr státus, ami a rossz nyelvek szerint Münchenben sem fénylett annyira, mint az érmek. Képünk azt a pillanatot mutatja, amikor Mark Spitz feleségével, a huszonegy éves Susan Weinerrel Los Angeles kikötőjében csónakkirándulásra készül, természetesen a háttérben levő Ericsonnal, amelytől jobb nincs a világon. A menyasszony az eljegyzésig fotómodell volt, a papa pedig egy acélipari tröszt igazgatója. Szabó Sándor bratislavai olvasónk arról ír, hogy szabad idejében régi pénzeket gyűjt. Arra kíváncsi, hogy milyen gyűjtőszenvedélyük volt a híres embereknek. A gyűjtők óriási táborában nem egyszer találhatunk híres embereket, állam- és kormányfőket, tudósokat, művészeket, de még királyokat is. Például: Maxim Gorkij (1868—1936) szovjet-orosz író több mindent gyűjtött. Többek között könyveket, bélyegeket, porcelántárgyakat és népművészeti edényeket. 1927-ben belépett a Filatelista Szövetségbe. Gyűjteményét később múzeumok és filatelisták között osztotta szét. Darwin (1809—1882) önéletrajzában megírta, hogy tudományos munkájában nagy szerepet játszott a gyűjtőszenvedély. Majdnem minden tárgyat megőrzött magának: kagylókat, bélyegzőket, érméket és kőzetet. Marx Károly (1818—1883), a tudományos szocializmus megalapítója a filatéliát a kultúra egyik igen fontos megjelenési formájának tekintette és nyolcéves lányát is állandó gyűjtésre ösztökélte. Ebben a kislány segítséget kapott Engels Frigyestől, aki rendszeresen bélyegekkel ajándékozta meg őt. Cosimo Medici (1389—1464), az akkori Európa legnagyobb bankárja, firenzei mecénás hatalmas antik érmegyűjteményéről is híres volt. Bonaparte Napóleon (1769—1821), akit a Waterlooi vereség után Szent Ilona szigetére száműztek, ólomkatonák gyűjtésére adta fejét, amelyekkel eljátszadozva szerette demonstrálni azokat a hibákat, amelyeket tábornokai Európa harcmezein elkövettek. Ivan Pavlov (1849—1936) egyszer azt mondta, hogy „a bélyegek jobb hatást gyakorolnak egészségemre, mint az orvosi bróm...“ Pavlov, a világhírű orosz fiziológus a bélyeggyűjtést az akaratkifejlesztés iskolájának, az aktív pihenés egyik formájának tekintette, mivel szerinte az az időtöltés legkellemesebb óráihoz tartozik, az ismeretszerzés, sőt a felfedezés egyik módja. Voltaire arról vált híressé, hogy albínókat, főleg madarakat és vadállatokat gyűjtött. Idősebb Henry Ford amerikai; .autókirály bár világéletében józan természetű volt, gines üvegek gyűjtésével foglalkozott. FÉNYKÉPEZZEN ÖN IS! Mai számunkban Nagy László imilai (mulyadi) olvasónk felvételét közöljük. A kép címe: Néha az építés is akadályt okoz. LEVELEK, TUDÓSÍTÁSOK hálás közönség. A darabot Drobka Géza rendezte, akinek ismét sikerült felsorakoztatni az ifjú generációt, amelynek leglelkesebb tagjai Szombat Marika, Pásztor László és Suba Stefánia. Ezek a fiatalok nem sokban maradnak el a régibb törzsgárdától, amelynek tagjai oly sok dicsőséget szereztek a rimaszombati műkedvelő színjátszásnak. Tóth Érni OTTHON AZ IFJÜ ÉPÍTŐKNEK Nővé Zámkyban (Érsekújvárott) a Priemstav nemzeti vállalat új szakmunkásképző intézetet épített ipari tanulóinak. A fiataloknak ebben a modern és kitűnően felszerelt intézményben sokkal nagyobb lehetőségük nyílik a szakma elsajátítására, a művelődésre és a szórakozásra. Az új szaktanintézet nagy tornateremmel, étteremmel és sportpályával rendelkezik. Az új könyvtár, klubhelyiség, olvasóterem és úszómedence pedig a művelődést és a pihenést szolgálja. Kobolka György ISMÉT MUNKÁHOZ LÁTTAK Köszönet illeti a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) népművelőket, CSEMADOK-tagokat, akik végre hosszú pihenés után ismét munkához láttak és bemutatták Sipos Jenő Tülekedők című darabját. Majd egy évtizedet kellett várni erre az estére, és így nem csoda, hogy telt ház várta a lelkes kis csoportot, amelynek fáradozását vastapssal köszönte meg a TALÁLKOZTAK CSONTOS VILMOSSAL A Zalabán élő Csontos Vilmos költő közkedvelt az egész Ipoly mentén. Gyakran ellátogat az Ipefsky Sokolec-i (ipolyszaltállasi) iskola tanulói közé, akik nemrég ismét nagy örömmel fogadták körükben. Az iskola diákjai és tanítói ezúttal a Gyalogút című életrajzi regényéről beszélgettek el a neves költővel. Csontos Vilmos hosszan beszélt küzdelmes életéről, elmondta, hogy milyen szerepe van a versnek az ember egyéniségének formálásában. A tanulók nagyon sok kérdést tettek fel a költőnek, aki örömmel válaszolt minden kíváncsi kérdésükre. Veress Vilmos NÉHÁNY SORBAN A francia lapok közölték, hogy 17 évi munka után befejeződött a Párizst körülvevő 35,5 kilométer hosszú autópálya építése. Az út lehetővé teszi a város megkerülését anélkül, hogy a gépkocsizók tilos jelzést kapnának. Az utolsó szakasz építése a Porte Maillot-nál most fejeződött be. Óriási a forgalom Hamburgban. Nincs olyan híd az Elbán, amelyen gépkocsival csúcsforgalomban 20 percnél rövidebb idő alatt lehetne átjutni. Általában azonban egy órára van szükség. A forgalom nagy részét egy alagút bonyolítja le, amelyet még az első világháború előtt készítettek. Az alagút föld alatti bejáratához'lift viszi a gépkocsikat. Ködben és sötétben teljes biztonsággal közlekedik az a gépkocsi, amelyet egy olasz szerkezettel szereltek fel. A készülék veszély esetén azonnal mozgásba hozza a féket, s akkor is, ha a kocsi bármilyen akadályhoz közeledik, vezetője pedig figyelmetlen. A moszkvai foglalkozási betegségeket kutató és munkaegészségügyi intézet mérései szerint a szellemi tevékenység megeróltetőbb lehet, mint a fizikai munka. A fizikai munkánál a pulzus percenként átlagosan 145-re emelkedett, szimultán tolmácsoknál viszont gyakran 160-ig is fokozódhat. (Normál szívverés, pulzus 80/perc.) Dr. Ivan Korol moszkvai professzor elmondotta, hogy a szovjet tudósok kutatják az emberek lelki és idegfeszültségeinek a vérkeringésre, a hormonális háztartásra és a szexuális életre gyakorolt hatását. A manchesteri Shirley Intézet tudósai érdekes eljárást fejlesztettek ki: segítségével az olyan lábnyomok is felfedezhetők — bizonyos padlózaton —, amelyek eddig puszta szemmel láthatatlanok maradtak. A módszer azon alapszik, hogy a padlózatokon minden lépés statikus elektromos töltéseket hagy hátra. Ezek pontosan megfelelnek a cipő alakjának. A töltés formája — és ezzel a cipő formája — kis műanyaggolyócskák szétszórásával láthatóvá válik, mert az elektromos töltések vonzzák ezeket a golyócskákat.
