A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-08 / 23. szám
A komórnói (komáromi) Járási Építőipari Vállalat hurbanovói (ógyallai) üzemegységében dolgozik Veres Pongrácné, immár egy évtizede, különféle beosztásokban. Felettesei és munkatársai tudják róla, hogy mindenütt megállta és ma is megállja a helyét. Egyszerű, közvetlen és rendkívül gyors mozgású fiatalasszony. Van egy kisfia, a hatéves Zoltánka, akit nagyon szeret. Mint az Ógyallai Városi Nemzeti Bizottság képviselője két egymás után következő megbízatási időszakban vett részt a város közügyeinek intézésében. Szorgalmának és népszerűségének köszönheti, hogy a legutóbbi választásokon ismét jelölték és újra meg is választották. Ahogy azt elmondotta, rajong a kultúráért, csak éppen kevés a szabad ideje. Ha azonban módja van rá, megnézi a jobb filmeket és gyakran látogatja a Magyar Területi Színház előadásait is. A szocialista munkaversenyből és felajánlási mozgalomból minden évben tevőlegesen kiveszi a részét, vállalásait mindig becsülettel teljesíti. Az idén sem maradt ki a februári gyöze-VERES PONGRÁCNÉ lem 25. és a Szlovák Nemzeti felkelés 30. évfordulójának tiszteletére szervezetten kibontakozó kötelezettségvállalási mozgalomból. Választói, akiket a nemzeti bizottságban képvisel, szeretik, becsülik s nagyon értékelik jó munkáját. De mit mond Ludovit Vaiek az Ógyallai Városi Nemzeti Bizottság igazgatási osztályának vezetője. Veres Pongrácné nemzeti bizottsági képviselőről csak jót mondhatok, s legaktívabb képviselőink közé tartozik. Ez az oka is annak, hogy tagja tett a városi nemzeti bizottság tanácsának. Bátran mondhatjuk, hogy egyik oszlopa a tanácsnak. Nincsen olyan ülés, hogy fel ne szólalna értékes javaslataival és elképzeléseivel. Sokat segít ilyenformán a problémák megoldásában. Megértette és magáévá tette mindjárt a választások után a kidolgozott választási programot és ezért harcol, hogy megvalósításának szükségességét megértesse választóival is. Ez az egyik titka sikereinek és annak, hogy a választói becsülik és tisztelik. Ennek tanúbizonysága, hogy harmadszorra is megválasztották, ami ritkaságnak számít. Fáradhatatlanul dolgozik a szocialista gondoskodás terén. Segít a társadalmi munkák szervezésében. Ott van a nemzeti bizottság összes tanácsülésén. Ez már annyira megszokott dolog, hogy ha esetleg mégis megtörténik, hogy egyszer nem jelenik meg, az elvtársak tudják, hogy Veresné biztosan beteg. Hasonlóképpen mindig részt vesz a nemzeti bizottság plenáris ülésein, az oktatásügyi bizottságban fejt ki értékes tevékenységet az iskolai felvételi ügyek intézésében. Megkérdeztem Veres Pongrácnétól, hogy bírja ezt az elég megterhelő munkát. — Bírom — mondja egyszerű közvetlenséggel —, mert tudom, hogy szüksége van a munkámra a vállalatoknak, a város lakosságának, a társadalomnak. HOLCZER LÁSZLÓ
