A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-08 / 23. szám

SZÍNPOMPÁS SEREGSZEMLÉK Szlovákia harmincnyolc járásában szín­pompás testnevelési ünnepeken, testnevelé­sünk és sportunk járási seregszemléin ünnep­ük sportolóink a februári győzelem és a cseh­szlovákiai testnevelés egységesítésének jubi­láns, huszonötödik évfordulóját. Kereken 130 ezer fiatal mutatja be a járási ünnepségeken felkészültségét, tudását. A premier 2iar nad Hronomban volt, ezt követően megállapított idő- és sorrendben a további járások torná­szai, sportolói mutatják be tudásukat. Mind a premier, mind a további seregszem­lék nagyszerűen sikerültek, és biztosra vehető, hogy a még soron következők is a célnak megfelelően teljesítik hivatásukat. — A felkészülésre és a testnevelési ünnepek rendezésére minden járásban nagy figyelmet fordítottak — mondotta dr. Vladimír Cernu- Sák professzor, a Szlovákiai Testnevelési és Sportszövetség Központi Bizottságának elnö­ke. A helyi pártszervekkel, a szakszervezetek­kel és a további tömegszervezetekkel közösen készültünk fel a seregszemlékre. Az idei test­­nevelési ünnepek nemcsak testnevelési és sportesemények, de jelentős társadalmi és po­litikai rendezvények is, amelyekkel két jelen­tős évfordulót ünnepiünk. Ugyanúgy, mint 1958-ban és 1970-ben, az akkori ünnepsége­ken, az idén is cseh- és morvaországi sporto­lók, tornászok látogatnak el járásainkba. Ezzel az egyes járások közötti kapcsolatokat és a sportolók közti barátságot kívánjuk el­mélyíteni. Több dél-szlovákiai járási ünnepre a szomszédos magyarországi járások képvise­lői és sportolói is eljönnek. Az eddigi előjelek szerint a legtömegesebb rendezvény Rimavská Sobotában (Rimaszombatban) lesz, ahol június 10-én mintegy ötezer tornász és tornászlány lép fel. Hét kategóriában lépnek fel a sportolók. A legfiatalabbak a „Kis építők“ nagyon tet­szetős gyakorlatait mutatjuk be, a legfiatalabb tanulók a „Báránykák után“ című számban, míg az idősebb fiúk és lányok a „Rátermett fiatalság“ című számban lépnek fel. A serdül­­tebb fiúk a „Fiúk és a labda“, a lányok pedig a „Fiatalság ritmusa“, a nők a „Ritmusban tornázunk“ elnevezésű gyakorlatokat mutat­ják be, a férfiak pedig ugródeszkán szerepel­nek. Már most megállapíthatjuk, hogy a test­­nevelési ünnepségek teljesítették hivatásukat. Sok ezer fiatalt mozgósítottak a rendszeres testedzésre, sportolásra. — A színpompás seregszemlékkel jelentős évfordulókat ünnepelünk. Céljuk, hivatásuk pedig: minél több fiatalt mozgósítani, minél több fiatalt megnyerni a sportolásnak. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy fiataljaink szeretnek sportolni, versenyezni — jelentette ki Cernu- Sák professzor, az SZTK Központi Bizottságá­nak elnöke. A rendszeres munkához azonban meg kell teremtenünk a lehetőségeket, feltéte­leket. És ez mirajtunk múlik! Fő feladatunk, hogy a XIV. pártkongresszus határozatának szellemében járuljunk hozzá ahhoz, hogy egész­séges, ügyes és rátermett fiatalságot nevel­jünk. És ez csak a tömegességgel, a rendszeres testedzéssel érhető el. A dél-szlovákiai járásokban is nagy szorga­lommal készülnek az ünnepségekre. Szeret­nénk, ha a seregszemlék itt is olyan pompásan sikerülnének, mint Ziaron, ahol a lelkes fia­talság gyakorlatait a nagyszámú nézősereg vastapssal jutalmazta. (f) Az embernek már olyan a természete, hogy ne­hezen fogadja el az újat, míg meg nem ismeri, jobban meg nem győződik hasznosságáról. Ak­kor aztán meggyökeresedik, terjed. Nálunk a kulturizmus a hatvanas években kezdett jelentkezni, s akkoriban sokan, főleg a testnevelési szakemberek, elítélően nyilatkoztak róla. Azóta, tudjuk a beatzenével együtt meg­gyökeresedett hazánkban, immár közel egy év­tizedes múltra tekint vissza, s cáfolva elmarasz­talóit, az utóbbi évek egyik legnépszerűbb sport­jává növi ki magát. Molnár Tibor 1969-ben találkozott először a kulturizmussal, mikor feljött szülőfalujából, Szál­káról Komárnóba (Komáromba) s beiratkozott a Gépipari Technikumba. Mi vonzott, Tibor, a kulturizmushoz? — A görög atléták termete, azt hiszem min­denkinek tetszik, s vonzott a lehetőség, hogy öne­rőmből olyanná formálhatom magam, amit ed­dig csak képekről ismertem. — Milyen úton-módon lehet elérni, hogy a ter­met szinte egy-két év alatt ilyen hihetetlenül megváltozik? — A kulturisták kétféle súlyzós gyakorlatokat végeznek. Az egyik fajta gyakorlat az izmokat tömegükben fejleszti, itt a versenyzők nagyobb súlyzókkal kevesebb számú gyakorlatot végez­nek. Mikor az izmok egy bizonyos nagyságot el­értek, akkor következik a kisebb súlyzókkal vég­zett nagy számú gyakorlat, ami elősegíti a már meglévő izomtömegek „kirajzolódását“. Ha a gyakorlatokat a szobrász munkájához akarnám hasonlítani, akkor az első rész a nagyolásnak fe­lel meg, a második a részletekbe menő csiszolás. Ez természetesen nem általános érvényű sza­bály, mert idővel a világ különböző tájain, sőt személyenként is megoszlottak az edzésmódsze­rek. Az elmondottakból esetleg azt a téves kö­vetkeztetést lehet levonni, hogy a kulturizmus csupán az ember fizikumára korlátozódik. Azon­ban itt is, mint az „igazi“ sportágaknál, a leg­kisebb eredményt is csak szívós, rendszeres ed-SPORT-E A KULTURISZTIKA? zéssel, munkával lehet elérni; közben gyakran lehetnek olyan időszakok, amikor az erőfeszíté­seknek semmiféle látható eredménye nincs. Eze­ket a mélypontokat lehetetlen megfelelő össz­pontosítás, nagy akaraterő nélkül áthidalni. — A kulturizmust sokan még ma sem isme­rik el a sport egyik ágaként... — Ez sajnos így van. Ezt rendszerint egy-egy verseny után állapítják meg. A kulturisták gya­korlataiban sokan öntetszelgést látnak. Csakhogy a versenyzők két-három éven át, hetente négy­­szer-ötször megerőltető edzéseken vesznek részt, mire odáig jutnak, hogy felléphetnek. A szépen, arányosan fejlett, erős izomzat esztétikailag szép, s az egészség szempontjából is fontos. — Ügy mondják a kulturisták hihetetlen meny­­nyiségű táplálékot fogyasztanak naponta. — Egy kulturista egy-egy edzés folyamán több tonnányi súlyt emel fel. Az elfogyasztott táplá­lék mennyisége természetesen arányban kell, hogy legyen az elvégzett munkával. Azonkívül a táplálék mennyisége önmagában nem mérvadó, az összetétel legalább olyan fontos... Én napon­ta hatszor eszek, főleg sovány húst, rendszerint kenyér nélkül, a tejtermékek közül túrót, sajtot és fölözött tejet fogyasztok. Sok állati fehérjét és minél kevesebb szénhidrátot. Így elérhető az izomtömeg fejlődése zsirképződés nélkül. E té­ren nagy segítséget nyújtanak fejlett táplálko­zástudományi ismereteink. — Milyen eredményeket értél el eddigi sport­­pályafutásod során? — Tulajdonképpen két éve edzek intenziven. Tavaly a kerületi bajnokságon az ötödik voltam, ez biztosította számomra a részvételt a szlovákiai országos bajnokságon, ahol a kilencedik helyet értem el. Ugyancsak a múlt év októberében részt vettem a Tréner a cviőite]’ (Edző és Sportektató) című folyóirat rendezte versenyen is, ahol a ti­zennegyedik lettem. Eredményeimet csupán a rendszeres edzésekkel töltött, aránylag rövid idő­höz viszonyítva tartom figyelemre méltónak... — Ügy tudom, ezekben a napokban készülsz az írásbeli érettségire. Hogyan tudod összeegyez­tetni az iskolát az aktiv sportolással? — Az időm percekben számolom, s igyekszem a leggazdaságosabban kihasználni... — Tanáraid hogyan fogadják ezt az iskolán kívüli sporttevékenységet? — Szigorú tanáraim vannak. — mondja. — Jól képzett szakembereket kívánnak adni a társada­lomnak, s így érthetően különválasztják az isko­lát az aktív sportolástól. Az iskolán kívül mél­tányolják törekvéseimet. Képességeimhez mérten iparkodok minél jobban helytállni majd a vizs­gákon, mert így sporteredményeim is nagyobb súlyt kapnak... FÜLÖP ANTAL

Next

/
Thumbnails
Contents