A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-01 / 22. szám

TOMA JÓZSEFNl

A fil’akovoi (fiileki) Béke-üzemben dolgozik, Losoncon találkoztunk a járási pártkonferencián. A konferencia küldötteként, többed-magával, a füleki Bútorgyár pártszervezetét képviselte.

A tanácskozás szüneteiben azonban legtöbbször fent lehetett őt látni az emeleten, ahol a szervezők egy ügyes kiállításon mutatták be a járás legkiválóbb gazdasági eredményeit. Itt voltak a Kovosmalt termékei; üveggyári termékek; a mezőgazdasági eredményeket is egy külön sarokban mutatták be falitáblán, grafikonokkal, rajzokkal, fényképekkel. Számomra azonban a legszebb, leghatásosabb, esztétikailag a legjobban kiképzett kiállító rész a Béke nevet viselő füleki Bútorgyáré volt. Egy nagyon kedves nappali szobát rendeztek be saját gyártmányaikból. Volt ott egy elegáns, egyszerű diófaszínű szekrényfal — ami mostanában igen divatos, ami jómagámnak azonban más kivitelben nemigen tetszett még — de a füleki készítmény kész kis remekmű, szívesen elfogadtam volna, gondolom rajtam kívül még nagyon sokan.

Ebben a kis „szobában" találkoztam Torna iózsefnével.

Nem mondta, de látszott rajta, hogy nagyon büszke üzeme gyártmányaira, különösen az említett szekrényre.

Hét éve dolgozik a Béke-üzemben a festő (fújó) — részlegen. Munkáját szereti, elégedett.

A férje harminc éve a füleki Téglagyár dolgozója. Tizenhat éves fia marós-tanonc a Kovosmaltban.

Azt mondja, jelenleg nagyon jó munkacsoportban dolgozik. A bútorok kisebb, úgynevezett összekötő alkatrészeit festi. Munkatársnői komoly, felelősségteljes, szorgalmas nők — semmiféle konfliktus nincs közöttük.

Egyébként képviselőnő, a Füleki Városi Nemzeti Bizottság tanácsának a tagja.

A városszépítési akció keretében versenyeznek Losonccal. Mondom neki, hogy bizony a szépítés ráfér mindkét városra.

S megkérdem, vajon bizik-e abban, hogy Fülek megnyeri a versenyt. Hát, azt előre nem lehet tudni, válaszolja, de ami az ő körzetét illeti, noha eléggé szétszórt, elég ■ gyengén van közművesítve, ő bízik a sikerben.

— Nagyon rendes, jóravaló emberek lakják ezt a körzetet, — mondja — elég ha a nagyobb városszépítési akciók előtt egyszer szólok nekik — de a városi hangszóró felhívására is azonnal jönnek. Házaik környékét rendben tartják. A járási pártkonferencia tiszteletére a városszépítésen megjelent a körzet apraja-nagyja.

— Egyébként ne higyje, hogy csak az én körzetemben volt így. Az egész város dolgozott!

Nem illik, hogy e sorok írója akár Losoncnak, akár Füleknek szurkoljon ebben az ügyben. Hiszen akármelyik város nyeri is a szépítési versenyt: egyik sem veszít.

S ebben egyet is értünk Torna Józsefné elvtársnővel.

— zs —