A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-01 / 22. szám

HOBHi Nyár eleji séták 1. Fehér műszálas szövetből készült klasszikus vonalú nyári kabát, három rátett zsebbel, saját­jával behúzott, arany­nyal kombinált gom­bokkal. Ez a fajta ka­bát az, amely soha­sem megy ki a divat­ból. Nagyon emeli az élénk színű tarka sál. 2. Blézer stílusban készült könnyű spor­tos kosztüm arany­sárga színben, kissé sötétebb paszpolozás­­sal és napraforgó-sár­ga vékony szövetru­ha négerbarna bera­­kásos díszítéssel és vékony bőrövvel. A JÓ KONYHA TITKAIBÓL HOGYAN FŰSZEREZZÜK ÉTELE­INKET. A fűszerek egyrészt hazai, másrészt külföldi növények, melyek kellemesen ízes és illatos anyagokat tartalmaznak. A fűszereket gyobbrészt szárított állapotba sebbrészt frissen vagy egyébké készítve használjuk ételeinkbe. Az ételek elkészítésénél azokat az ízes és illatos anyagokat kell kiemelni, amelyeket az élelmiszer amúgyis tar­talmaz, vagy amelyek készítés köz­ben, leginkább a meleg hatására bennük keletkeznek. Fűszereket csak bizonyos szagok, ízek emelésére, vagy pedig a kívánt jellegzetességek hang­­súlyozására használunk. Leggyakrab­ban használt hazai fűszereink a pap­rika, bors, mustár, köménymag, ánizs, majoránna, kakukkfű, tárkony, né­mely kerti vetemény zöldje, fokhagy­ma, hagyma, zöldségpürék, szárított élesztő, élesztőkivonatok és gombák. Az ecetet is a fűszerek közé számít­juk. Ha kellő mennyiségben adjuk az ételbe, úgy az egészséges embernek nem árt. Azonban jobb citromlevet használni helyette, amely élettanilag értékesebb. Az élesztő fontos védő tápanyag, mert bizonyos értékes növényi fehér­jéken, ásványi és egyéb anyagokon kívül a B csoport sok vitaminját is tartalmazza. Jól beválik friss álla­potban tészták kelesztésére, levesek­be, kenőkbe, szárított állapotban vagy folyékony kivonat formájában pe­dig kész ételekbe téve. Az ételek helyes fűszerezése való­ságos művészet, amihez manapság sajnos csak kevés háziasszony ért igazán. Az ételek, amelyeknek nincs kifejezett Izük, vagy azt elkészítésük nem juttatja kellően kifejezésre, sa­játos fűszerezést igényelnek. Hogy az ételek ízét és illatát változatossá, egymástól különbözővé tegyük, fű­szerezzünk óvatosan, szem előtt tart­va a szabályt: inkább kevesebbet, mint többet. Nagyanyáink jól tudtak fűszerez­ni. Nemcsak a borsot és paprikát tar­tották jó fűszernek, hanem az ételek savát-borsát azokkal a növényekkel adták meg, melyeket ablakaikban és kertecskéikben termesztettek. ' A fűszereket egyrészt egészben — amikor is ételeinkkel együtt főzzük vagy pároljuk — vagy pedig törve, esetleg finomra őrölve használjuk. A fűszerekből munkánk egyszerűsí­tésére keverékeket is készíthetünk, pl. pástétomfűszer, mézeskalácsfű­szer stb. A fűszereket pléhdobozokban, vagy jól elzárható üvegekben tartjuk, kü­lönben nemcsak szaguk párolog el, hanem ízük is elvész. A sóról és a cukorról, amelyek szintén ízesítők, nem emlékezünk meg, hiszen főzésünkben sokkal töb­bet jelentenek a fűszernél. Követke­ző számunkban azonban áttekintést nyújtunk a nálunk általában hasz­nált hazai és külföldi fűszerekről és külön felhívjuk a figyelmet azokra a friss, zöld fűszerekre, amelyeket ablakban és kertben is termeszthe­tünk s amelyek élettanilag is érté­kesek, főleg C vitamin és karotin tartalmuknál fogva. DIVAT MAZSOLA A nyári divatban az elsőséget az emeletes talpú cipő ragadta magá­hoz. Hogy a nők tetszését is osztat­lanul kivívja-e, áz még kérdés. Egy biztos: pipaszár lábú nőknek nem ajánljuk! Muskátlis ablakok... Operaáriák, dalok, slágerek ének­lik meg a virágos ablakokat és er­kélyeket, amelyeknek tavasztól késő őszig tartó szépségéről gyengéd asz­­szonykezek gondoskodnak. A virá­gos ablakpárkányok és erkélyek egész nyáron sugározzák magukból az életörömet, amellett nem is igényel ápolásuk túl nagy munkát. Azoknak az asszonyoknak szeret­nénk néhány tanácsot ..adni, akiknek még nincs kellő gyakorlatuk a virá­gosládák kezelésében,! mert szeret­nénk, ha az új lakótelepek fiatal há­zasainak ablakai, erkélyei is mind életünk szépségét hirdetnék. A legfontosabb az öntözés, amely két tényezőtől függ. Egyik a virá­gok vízigényessége, másik a balko­nok fekvése. Az öntözésre legalkal­masabb idő a reggel, vagy gz este. Az elszáradt leveleket, virágokat na­ponta óvatosan távolítsuk el, hogy a szép összképet ne rontsák. A cserepekbe vagy a ládákba te­hetünk kerti földet, esetleg a virág­üzletekben kapható komposztot, mert a földnek az egész idényre elegendő tápanyagot kell tartalmaznia. Ha vi­rágaink ennek ellenére sem fejlőd­nek kielégítően, segíthetünk egyke­vés folyékony műtrágyával dúsított öntözővízzel. Balkonra csak hosszú vegetációjú virág alkalmas. Ilyenkor már kész palántákat szerezhetünk be. Vásár­lásuknál arra ügyeljünk, hogy gyö­kérzetük ne legyen sérült, zöldjük élénk, friss legyen. Ha az ültetéseket május 15 után végezzük, biztosabbak lehetünk abban, hogy az éjszakai fa­gyok nem tehetnek kárt benne, bár az erkélyre alkalmas virág legtöbbje nem olyan kényes. A napos erkélyre ültessünk mus­kátlit, petúniát vagy állandóan vi­rágzó begóniát. De hálás a büdöske, a lobélia és az oroszlánszáj is. A félárnyékos balkon a salviának, fuksziának, pukapornak, rezedának felel meg leginkább. Árnyékos balkonra a nagyvirágú begónia, a kerti fukszia, flox, asztra való. Természetesen sokkal több virág­fajtát ültethetünk ki, de ezek a leg­ismertebbek. ősszel, augusztus táján apró virágú krizantémokat is kiültet­hetünk, így balkonunk novemberig fog virítani.

Next

/
Thumbnails
Contents