A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-01 / 22. szám
zöld faluban AMI GÜTORT BÁNTJA A legnagyobb probléma a falu közepén feltörő talajvíz, amely esős idő esetén annyira felgyűlik, hogy az autók alig tudnak közlekedni. A talajvíz levezetése nagyobb összegű anyagi befektetést igényelne, de megérné, mert az iszapos pocsolya bizony elcsúfítja az egyébként igen kedves csupazöld falut, a a közlekedést is akadályozza. A FALU BÜSZKESÉGE Szándékosan nem említettük a felsorolásban — mert meglepetésnek szántuk — a falu jogos büszkeségét: Bittera Károly az 1928-ban kiadott Csallóközi múzeum című könyvében így ír Gútorról, a mai Hamuliakovóról: „Azt mondják, hogy a Csallóköz legszebb faluja Gútor. Nem én mondom ezt, hanem azoknak a pozsonyi meg külföldi utasoknak, kirándulóknak százai, akik Gútoron telepedtek le nyári pihenésre, fürdőzésre ., A. falu idegen hangzású neve is elüt a többi csallóközi falunak a helyi sajátosságokból eredő nevétől. A szájhagyomány szerint a falu határában források, sőt meleg források léteztek valamikor. S így a nevét a kősziklát is klvájó vízcseppnek nevéből a latin guttá-ból származtathatták. Persze nemcsak a nevét, de történetét is a víz a közeli Duna szabta meg, amely nemcsak áldást hozott a lakosságra, de a Duna-szabályozás előtti időben bizony' igen sűrűn ismétlődtek a pusztító árvizek. Látogatásunkor először oda térünk be, ahol az utánpótlás tudását alapozzák, az iskolába. Füle Mihály igazgató-tanító, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke éppen testnevelési órát tart az udvaron. Az általános Iskolában három pedagógus látja el tudnivalókkal a 67 gyereket. Füle Mihálytól a falu kulturális életéről kapunk felvilágosítást. — Sajnos a CSEMADOK nem tud tömegesebb rendezvényeket szervezni, mert kultúrházunk olyan állapotban van, hogy hamarosan lebontásra kerül, de a terv szerint a falu lakossága társadalmi munkában újat épít helyette. S ez nemcsak terv, mert szorgalmas emberek lakják a falut. Három esztendeje, hogy megalakult az ifjúsági szervezet. Egy klubhelyiség áll a rendelkezésükre. Legutóbbi sikeres kulturális rendezvényünk a Petőfi-est volt. A falu ifjúsága is nagyon szépen bekapcsolódott a műsorba. Füle Mihály vezette egy ideig a falu krónikáját s így sokat tud a falu múltjáról. Egy félbemaradt régi krónikát is mutat, Szerzőjének Erőss — Ügy túlzások nélkül hogyan jellemezné a falu lakosságának jelenlegi életszínvonalát? — Ma mindenki jómódú — válaszolja. — A fiatal házasok is? — El sem hinné, hogy a fiatal házasok is milyen modernül berendezett szép lakásokban laknak. Mindenki kereshet fes jól, ha dolgozik. Közel a főváros, és a helyi efsz is jól fizet. A falunak élelmiszerboltja, Gólya kelepel a faluban Árpád kántor-tanítónak köszönhetjük, hogy a rövid olykor mulatságos bejegyzések révén tiszta képet kapunk a falu múltjáról. Az 1933—36-os években készült feljegyzésekből idéznénk néhány sort: „Munkabér: Élelmezés nélkül napi 10—12 korona volt. Kereset, munka kevés volt. Adó: A befizetések roszszul folynak, mit a lakosság pénztelensége okoz. Lopások: Sem az erdő, sem a mező a lopástól nem volt mentes. Majális: 1936. május 17-én tartott v tűzoltó majális tartama alatt egyik vándor cirkuszos török majma elszabadult és a zene közelében egy magas fára mászott fel, honnét le nem akart jönni...“ (A majom igen hosszú csökönyösségének egy puskagolyó vetett véget). Vételek: Méry I. házát megvette árverezésen Kelley E., Horváth K. házát ugyancsak árverezésen Vass G.“ Ez volt a múlt. Gútort bizony szegény nép lakta, szorgalma kevésnek bizonyult a megélhetéshez. A FALU JELENE Tóth Mihály hnb-elnök is azzal fogad, hogy Gútor a múltban csak természetadta szépségekben bővelkedett. Szociális helyzetét tekintve elmaradott szegény falu volt. hentesüzlete és egy _ vendéglője van. A vendéglőnkkel azonban elégedetlenek vagyunk, ezért hamarosan egy szebbet építünk. Fontos ez, mert Gútor határában üdülőházak százai épültek. Ide siet a főváros kikapcsolódásra vágyó lakosságának egy része. A közeli Duna és a nagyon szép környezet vonzza a látogatókat. Gútor sokat épült és szépült az utolsó években. Az egykori békástó helyén park zöldell, óvoda, varroda, létesült. A lakosok társadalmi munkában utat portalanítottak, járdákat építettek. A terv, hogy további két új utca, több járda és sportpálya épül, kibetonozzák az útmenti árkokat, megjavítják a játszóteret, a futballpályát... A falu minden tömegszervezete kiveszi részét a munkából. S igen dicséretre méltó, hogy a fiataloknak van a legtöbb ledolgozott órájuk. A lakosság életszínvonala állandóan emelkedik. Az utóbbi három évben 20 új házzal gyarapodott a falu és az előrejelzések szerint az év végéig harmincra emelkedik az autótulajdonosok száma. Ha figyelembe vesszük, hogy egy 786 lélekszámú faluról van szó, az eredmény nagyon szépnek mondható. Jövőre kezdik el Gútor határúban a dunai vízilépcső-rendszer egyik láncszemének, egy vizierőműnek az építését. Fíiie Mihály igazgató-tanító testnevelési órát tart az új korszerűen berendezett körzeti egészségházat, amelynek három (gyakorló orvosi, fogorvosi és gyerekorvosi) rendelője van. Egy évvel ezelőtt két hetenként egy-egy napot rendelt egy orvos a faluban a nemzeti bizottság valamelyik szobájában. A szép várószobákban a betegek is sokkal nyugodtabbak. Ami Ugyancsak lényeges, hogy orvosainkkal is igen elégedettek a gútoriak. „Fajtová Anna doktornő igen gondos lélek, Pecho Frantiáek fogorvosnak pe-Dr. Fajtová Anna körzeti orvos rendelés közben dig aranykeze van...“ — mondják. Az egészségügyi dolgozók is jól érzik magukat Gútoron. Pecho fogorvost csak a rendelő ajtajától nem túl messzi méhkaptárok: lakói nyugtalanítják. (Mi tagadás, én is gyorsan befelé igyekszem a rendelőbe, amikor meghallom zümmögésüket). MÉG EGYSZER SEM SÍRTAM A gútori efsz elnökét Machán Gyulánét titokban jól megnézem, mivel még nem volt szerencsém szövetkezeti elnöknővel személyesen is találkozni. Könyvelőként kezdte, majd megválasztották elnökké. 1956 óta tagja az efsz-nek, amely 408 hektár területen gazdálkodik. Főleg növénytermesfctéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. A szövetkezet dolgozóinak ötven százaléka fiatal. — Hogyan zárult a múlt esztendő? — Sikenesen, mert a munkaegysé-Dr. Pecho Frantiiek az „aranykezű" fogorvos
