A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-25 / 21. szám
— Ez a mai fiatalság! NEVESSÜNK! Egyijc nő vigasztalja a másikat: — Majd elmúlik, az idő a legjobb orvosság minden bajra. — Tévedsz, az én bajomat az idő sem gyógyítja meg. — Mi bajod van tulajdonképpen? — öregszem. * * * Elsősegélynyújtásról magyaráz az előadó: — Ha megfagyott embert találunk, azt meleg helyre viszszük, ruházatától megfosztjuk, és tagjait addig dörzsöljük hóval, amíg újra életre nem kel. — Szent isten — kiált fel az egyik figyelmes hallgató —, és mit csinálnak vele nyáron, mikor nincs hó? * * * Kovács kiviszi a Vidám Parkba tizenhárom gyermekét, és az egyik bódé előtt megállnak. — Lehet, urak, folyvást — ordítja a kikiáltó —, itt látható Arabella, a fej nélküli nő, csak tíz forint a belépti díj. — Szeretnénk bemenni — szól föl Kovács a kikiáltónak —, de egy kicsit sokba kerülne, mert tizenhárom gyermekem van. — Tizenhárom gyerek —' szörnyűlköqlik a kikiáltó —, uram várjon egy percig, szólok a fej nélküli nőnek, hogy jöjjön ki, ha csodát akar látni. Pistike és a kisöccse egymás mellett fekszik reggel az ágyban. Pistike az órára néz, és megállapítja, hogy háromnegyed nyolc. — Te — mondja az becsének —, ha öt percen belül nem keltenek fel bennünket, elkésünk az iskolából. Szó szerint vette... János bácsi kommenciós béres volt a Renner-féle birtokon. Földhözragadt egyszerű emberhez illően viselte sorsát. Vágyak és igények nélkül élte eseménynélküli, egyhangú életét. Felesége szorgos, dolgos asszony módján viselte gondját a nyolctagú családnak. A mindennapok egyszerűségében nem volt idejük szórakozásra. Éltek, dolgozgattak, gyermekeket neveltek. Elbeszélgettünk a Róka út alatti Homokosnál, ahol János bácsi a lánya libáit legeltette. Szünidőben gyakran leültem mellé a gyepre és hallgattam élete sorsát, amit olyan érdekesen tudott előadni. Az alábbi eset is János bácsival történt meg, tőle hallottam. Ügy mondom el, ahogyan nekem elmondta. János bácsi szavaival élve: „Az esemíny pemcsakhogy igaz vót, hanem még is esett.“ A gazdatiszt kegyetlen, goromba ember volt. Jólelkűségét csak az állatok felé igyekezett kimutatni. Mert szerinte: „Az állat, ha nem is ember, érző lény, akit kímélni kell. Gyakran szidta a béreseket és a kocsisokat, mert azok még ebédidőben sem kímélték az igavonó állatokat. Nem a béreseket féltette. Szegény emberből volt bőven, a kelleténél is több. „Ha égy kidütt közülünk, tízen pályáztak az elhúnyt helire.“ Egyszer, amikor határjárás közben meglátta, hogy déli tizenkét órakor sem fogtak ki a béresek, mert „be akarták szegni a dűlőt“, így ripakodott rájuk: — Nem akarom többé meglátni, hogy még ebédidő alatt is kínozzátok az ökröket! Jól jegyezzétek meg: ha meghalljátok a déli levesnótát, bárhol vagytok, bármilyen munkát végeztek, kifogjátok, megetetitek, megitatjátok és pihentetitek az állatokat. Aki nem így tesz, az megkapja az obsitját és mehet. János bácsi megszívlelte a hallottakat, egy őszi napon trágyát hordott a Kaparási-dűlőbe. Már a második rakományt is kupacokba rakta és lassan a járomszögbe kapaszkodva lépegetett az ökrök mellett, hallja, hogy megkondul a harang. János bácsi megállította az ökröket, levette a kalapját és nyomatékosan gondolkodni • kezdett: „Mitévő legyek? A falu nincs má messze. Fogjam ki az ökrökét és szekér nékű mennyek bé a majorba? Vagy tégyem ki magamot az ebocsátás veszílinek?“ Az előző megoldást választotta. A szekeret az út mellé huzattá, az ökröket kifogta a járomból és hármasban beballagtak a majorba. Társai nem tudták elképzelni, hogy mi történhetett János bácsi szekerével, hogy csak úgy gyalogszerrel ballag az ökrök , előtt. Közben odaért a gazda is. — Csak nem a tengely törött el? Vagy talán a kerék esett ki? — Egyikbe sincs sémmi galiba, gazduram. — Akkor meg miért hagyta a mezőn a szekeret? — Nem ott hattam én, nem biza, hanem a faluvígin. — Mi a keserves fenének, hallja-e, János? — Hát ném maga monta, a minap, hogy dili harangszókor fogjunk ki? Hát így történt, helyesebben mondva „így esett meg“ János bácsival a mai napig is gyakran emlegetett „kitollás“, mert mi másnak is nevezhetnénk azt a szégyent, ami az engedelmesség szó szerinti értelmezése miatt érte János bácsit. János bácsit már lassan elfelejtik hozzátartozói is. Az esemény kapcsán azonban néha-néha még megemlegetik. Szolgalelkű egyszerűségének szólás-mondás lett az eredménye. Ha valaki bárkitől bármit készpénznek vesz Sárkányfalván, az ilyen emberre csak ezt mondják: Szó szerint vette, mint János bácsi a déli harangszót. TÉGLÁS FERENC VÍZSZINTES SOROK: 1, Viharos északi szél a dalmát partokon. 4. Több pápa neve. 9. Idom. 13. Görög politikai párt. 14. Magot hint. 15. Féreg. 16. Szerb népi tánc. 17. Tantál vegyjele. 18. Zokog. 19. Mindkettő szlovákul. 21. Becézett női név. 22. Tér peremei. 23. Csapadék. 24. A mondás nevegyjele. 25. A mélybe. 26. Edény egynemű betűi. 27. A spanyol motorgépkocsik nemzetközi jelzése. 29. Nagyjában, nem pontosan véve. 31. Spanyol névelő. 34. Szóösszetételek előtagjaként a vele összetett fogalom kettősségét jelöli: két-, kettős, kétszer (es). 36. Nem fél. 38. Hangtalan törlés. 39. Legyedik része. 28. Libahang. 30. Költött «grbeg. 41. A melléknév felsőfokának jele. történet. 33. Levegő. 34. Bartók Béla névjele. 35. Sándor Tamás Mátyás. 37. Kínai hosszmérték. 38. Szovjet ex sakk-világbajnok. 40. Kottarósz. 41. Becézett női név. 42. Létezek. 44. Bíborvörös festékanyag (é. h.). 47. Személyes névmás. 48. Folyó Szlovákiában. 50. Máshollét. 51. Nigéria fővárosa. 53. Lángol. 54. Szlovák év. 56. Vannak szlovákul. 57. . . tojás, rossz tojás. 58. Merész. 62. Klasszikus kötőszó. 64. Egybehangzó verssorvégződés. 66. Helyrag. 67. Szivárványhártya. 68. Buzdító szócska. 70. Állóvíz. 71. Egy ideig még tart. 75. Erna Anna. 76. A kórházak nemzetközi jelzése. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Jókai Mór egyik mondása, folytatva a függőleges 6, 12, és a vízszintes 24. sorban. 2. Lírai költemény. 3. Egyiptomi napisten. 4. Kutatják. 5. Latin „és“. 6. A mondás második része. 7. Mássalhangzó kiejtve. 8. Nyújtózkodásban van! 10. Paripa. 11. Francia művészet. 12. A mondás harmadik része. 14. Hat római számmal. 15a. Magot földbe helyez. 18. Savanyítás gyümölcs. 19. Tól-től angolul. 20. Aluminium 43. A drágakövek mérésénél használatos súlyegység. 45. Ad acta. 46. Lám. 47. A nyúl füle. 49. Motorrész. 51. Betegség jele. 52. Tivornya. 55. Égési termék. 57. Fordított népies hosszmérték. 59. Sír. 60. Korszak. 61. Idegrendszerével érzékel. 63. Ilyen angolul. 65. öszszeadást jelentő szócska. 69. Saját kezűleg. 70. A múlt idő jele. 72. Life egyik típusú betűi. 73. Állóvíz. 74. Tibor Dávid. Beküldendő a függőleges 1, 6, 12, és a vízszintes 24. számú sorok megfejtése lapunk megjelenésétől számított 6 napon belül szerkesztőségünk címére: 890 44 Bratislava, Obchodná 7. Az előző rejtvény helyes megfejtése: „. .. a munka az, ami megállás nélkül hajtja a vért az erekben, készteti gyors keringésre. A munka a legfőbb titka hosszú életkoromnak.“ Könyvet nyertek: — a zárójelben megjelölt számú keresztrejtvények helyes megfejtéséért: Juhász István, Cierna nad Tisou (13); Kovács Éva, Bratislava (14); Holocsi Mária, Velky Biel (15); Herceg Sándor, Filakovo (16).
