A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-19 / 3. szám

A világ dolgozói január 21-én kegyelettel emlékeznek meg Vlagyimir Iljics Lenin halá­lának negyvenkilencedik évfordulójáról. A. Szurkov: LENIN Ahol fenyőág dermed zúzmarásan, havas tetők, fagyok, a kék palástban ... hol szó s tekintet tisztább s melegebb, a kupolás szentségek nagy sorában, gránit mauzóleum emeltetett. A kő-bolt pitvarának hűvösében egy nép-kívánság súlya, s szellemében a vörösgránit — gyásztól fényezett — hogy a feledés, múlás ellenében a halhatatlant így őrizze meg. Már Moszkva csendes, most tér nyugovóra a villamos, Kreml falán az óra éjfélt ütött s a hold fény sugarak világosában csattog, s indulóra Iljics zászlója leng, lobog, dagad. Bányák öblén, s a sarki jég terében görgő harci zaj, halál mezejében, égbe fúródó repüléseink .,. Ujjongva, sírva, győzve a veszélyben, Lenin felé ívelnek álmaink. Testet öltöttek benne mind a dolgok — tengerek, folyók és emberi sorsok, s a napsütötte végtelen mezők születésétől, mindörökre hordod boldogságos orosz föld, íme — Öt! Mezei András fordítása ★ A mezőgazdasági termelés nagy lépésekben ha­ladt előre az utóbbi években. A Dunajská Stre­­da-i (dunaszerdahelyi) járás például hihetetlenül sokat fejlődött az utóbbi évtizedben, s lassan­ként „egyetemi szinten“ gazdálkodik. Öllé Gyula egész fiatal kora óta szervezője a párt mező­­gazdasági politikájának, s 1956 óta a járási párt­bizottság mezőgazdasági titkára. A sokoldalú párt­munkás az alábbiakban arról nyilatkozik , me­lyek voltak azok a tényezők, amelyek fellendí­tették a mezőgazdasági üzemeket. S természete­sen azzal is foglalkozik, hogyan teremtik meg a XIV. kongresszus alapján a további fellendü­lést. Pártunk a hatvanas évek elején kezdett mé­lyebben foglalkozni az irányítás színvonalának tökéletesítésével a mezőgazdaságban. A jobb Irányítás mindenekelőtt az emberek és a köztük fennálló kapcsolatok ügye, nem pedig az irány­elvek, rendelkezések kérdése. Ahhoz, hogy az irányítás színvonalát emelni lehessen minden szinten, sokoldalú politikai és szakmai fejlettség szükséges. Járásunkban a pártvezetés nagyon komolyan vette az elvi megállapításokat és alaposan kez­dett foglalkozni a mezőgazdaság helyzetével. A több éves tapasztalatok alapján elemezte a hiányosságokat és a következő tanulságot vonta le: Meg kell teremteni a növénytermesztés és az állattenyésztés között az összhangot, emelni kell a káderek szakmai képességét. A politikai­lag fejlett, nagy gyakorlattal rendelkező vezetők megértették a szakmai továbbképzés fontosságát, s közülük legtöbben elvégezték a mezőgazdasá­gi szakközépiskolát s később jó néhányan a du­naszerdahelyi felsőfokú mezőgazdasági techniku­mot, egyesek az agrártudományi főiskolát is. Az elméleti felkészültség lényeges alapul szolgált a tudományosabb gazdálkodás megértéséhez s an­nak gyakorlati kivitelezéséhez. A növénytermesztés és az állattenyésztés kö­zötti összhang megteremtésének legégetőbb kér­dése a szálas- és a szemestakarmányok mennyi­ségi és minőségi termesztése volt. Ennek ter­mészetesen több előfeltétele van. Meg kellett ja­vítani az agrotechnikai munkát, a tápanyagellá­tást s a legjobb vetőmagokat beszerezni. Azokban az években különösen nagy gondot fordítottunk a lucerna termesztésére, amely nálunk a fő szá­lastakarmány, s természetesen gabonafélékből a nagyobb hektárhozamok elérésére. A szovjet bú­zafajtákkal kísérleteztünk s néhány éven belül már csak Bezosztáját és Mironovszkáját vetettek mezőgazdasági üzemeink. Árpából is sikerült jó vetőmagot beszerezni. Ezek a tények nemcsak nagyobb hektárhozamot jelentettek, hanem meg­könnyítették a komplex gépi betakarítást is. Röp­ke tíz év alatt megkétszereződött a gabonafélék hozama s tavaly búzából 45,6 mázsát, árpából pedig néhány kiló híján 40 mázsát takarítottunk be járási átlagban hektáronként. Kukoricából szintén 54 mázsás rekordtermést értünk el. Szá­lastakarmányból sok gazdaságban már túl sokat termesztettek s ezért csökkenteni kellett a ve­tésterületet. Természetesen alaposan megjavult az agrotechnikai munka és a tápanyagellátás. Ez­előtt tíz esztendővel 123 kilót adagoltunk (tisz­ta tápanyagban számítva egy hektár földbe s napjainkban már a kétszeresét). Az is jelentős, hogy a 76 ezer hektárnyi szántóterületből 18 ezret öntözni tudunk s ezáltal intenzívebbé vált a termelés. Mindent összegezve a növénytermesztést sike­rült magasabb szintre emelni és ez forradalrni­­lag megváltoztatta az állattenyésztés színvonalát. Vegyük csak a tejtermelést. 1963-ban mindössze 1920 liter volt az évi tejhozam tehenenként. Ta­valy már 3500 liternél tartottunk. A súlygyarapo­dás mind a szarvasmarhánál, mind a sertésnél számottevően emelkedett. Sokan azt gondolhatnák, ez a felső határ, meg­állhatunk. A CSKP XIV. kongresszusának hatá­rozata viszont azt mondja: nincs megállás. To­vább kell fejleszteni a termelőerőket, a koope­rációs és integrációs kapcsolatokat a növényter­mesztés koncentrációját és specializációját, vagy­is jobban kihasználni a tudományos-műszaki for­radalom vívmányait. Ugyanis a mezőgazdaság további fejlődése a népgazdaság arányos és ha­tékony fejlődésének elengedhetetlen feltétele. Pártunk határozata korparancs valamennyi mezőgazdasági üzem számára. A végrehajtás leg­jobb hogyanjáról viszont már nekünk kell gondolkodni. Ezért a növénytermesztés egyik leg­fontosabb feladataként tűztük ki a gabona hek­tárhozamának további növelését. Ennek egyik biz­tosítéka a kiváló agrotechnika, s a javuló táp­anyagellátás mellett a nagyhozamú szemesfajták vetése. Mindenben van fejlődés, így a búzafaj­ták nemesítésében. Ebből kiindulva mi telje­sen elbúcsúztunk az eddigi búzafajtáktól és a jó előre kipróbált nagyhozamú Kavkázt, Aurórát, Jubilejnáját vetettünk, amelyekből normális idő­járás esetén újabb rekordtermést várunk. A sze­mestakarmány javítása is szintén az állandó, fontos feladatok közé tartozik. Mivel nagyrészt megoldódott a kukorica komplex gépesítése és a hektárhozamok biztatóak, e fontos növény vetés­­területét 10 ezerről 14 ezer hektárra bővítjük. Fontos ipari növény még a cukorrépa. Az egy­­csírájú mag kinemesítésének tökéletesítése las­sanként megteremti a gépi művelés előfeltételeit. A zöldségtermesztés eléggé magas szintű a já­rásban. A veszteség azonban jelentős volt, ezért mezőgazdasági üzemeink többsége kooperál, lét­rehozva a 600 vagon befogadóképességű hűtőtá­rolóval rendelkező Agrofrigor társulást, amely a társüzemek mindenfajta minőségű zöldségét és gyümölcsét értékesíti. Ez az üzem megkezdte a frissítő italok gyártását is; ezek már kaphatók az üzletekben. A kooperáció különben a barom­fitenyésztésben kezdődött a legrégebben. A közeljövőben együttműködési alapon egy 156 vagonos sertéshizlaldát építenek mezőgazda­­sági üzemeink. A tejtermelésben sem szeretnénk egy helyben topogni. Az elképzelések alapján újabb keresztezéssel olyan fajtaállományt hozunk létre, amellyel a közeli években tehenenként elérjük és túlszárnyaljuk az évi 4000 literes fe­­jési átlagot. A közeljövőben a cukorgyár mellett létesítünk egy 7600 férőhelyes korszerű szarvas­marha-telepet, hogy a gyár összes melléktermé­keit a lehető legjobban hasznosítani tudjuk. Az új koncepció kidolgozását konferenciák elő­zik meg, ezekre a járás legjobb szakemberein kívül meghívjuk a legismertebb tudományos dol­gozókat. Ez nagyon sokat jelent a helyes út meg­határozásában. Természetesen állandó kapcsolat­ban vagyunk velük, s rendszeresen kikérjük ta­nácsaikat. A tudományos alapon történő célki­tűzések megvalósításának biztosítéka még, hogy az utóbbi években sok fiatal mérnök és techni­kus került a mezőgazdasági üzemekbe, akik kö­zül legtöbben szívvel-lélekkel, komoly hozzáér­téssel segítik a magasabb szintű gazdálkodás megvalósítását. Emellett természetesen az egyre korszerűbb gépek és berendezések slzintén nagy jelentőségűek a termelés továbbfejlesztésében. Nem utolsósorban az eredményeink elérésé­nek jelentős záloga a pártszervezetek rendsze­res, folyamatos tevékenysége a helyes célok meghatározásában és a végrehajtás ellenőrzésé­ben. A pártirányítás megköveteli a vezetők­től hogy necsak parancsolgassanak, hanem ma­gyarázzák meg, hogyan lehet ezt vagy azt a fel­adatot sokkal jobban, célszerűbben elvégezni. Ha szorosabb lesz az együttműködés az irányítók és végrehajtók között, az ötéves terv feladatait jó­val a kitűzött határidő előtt teljesítjük. Ezzel nemcsak a mezőgazdasági dolgozók életszínvona­la emelkedik, hanem jóval több termékkel já­rulunk hozzá a lakosság bőséges ellátásához. A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­helyettes; Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz­tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890-44 — Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók. C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Cstredná expedícla tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p. KoSice. Elő­fizetési dij negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őr­zőnk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. INDEX: 45432. Címlapunkon Absolon, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele mm A Hét vendége Öllé Gyula, a Dunajská Streda-i (danaszerdahelyi) járási pártbizottság mezőgazdasági titkára

Next

/
Thumbnails
Contents