A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-25 / 21. szám

A HÉT VENDÉGE

CAMBALOVÁ VINCENCIA a Szövetségi Gyűlés képviselője

TÖRTÉNELMI TÜKÖR

MÁJUS 28

— 130 éve, 1843-ban Gyerőmonostoron született Gyarmathy Zsigmondné Hóry Etelka' író, néprajzi gyűjtő, a kalotaszegi népélet és népművészet megismertetésének lelkes munkása. (Meghalt 1910. április 9, Kolozsvár.)

MÁJUS 29

— 15 éve, 1958-ban San Juan városában halt meg Juan Ramón Jiménez, Nobel-díjas (1956) spanyol költő. (Szül. 1881. december 24, Moguer.)

— 50 éve, 1923-ban Münchenben halt meg A. A. Oberländer német festő és grafikus. Főleg humoros rajzai voltak népszerűek. (Szül. 1895. október 1, Regensburg.)

— 100 éve, 1873-ban Pécsett született Horvay János szobrászművész. Bécsben szerzett ismereteit franciaországi, olaszországi és amerikai tanulmányok során gazdagította. Főleg emlékszobrokat állított: Zsolnay (Pécs), Herman Ottó és Gárdonyi Géza (Bp.), Kossuth (New York). Meghalt 1944. november 19, Budapest.)

— 275 éve, 1698-ban Chaumont-ban született Edme Bouchardon francia szobrász, a klasszicizmus egyik jeles képviselője; 1746- tól az Akadémia professzora. Több antik szobor márványmásolatát készítette el, számos szoborportrét alkotott. Fő műve Párizsban a Rue de Grenelle kútja, A négy évszak és

XV. Lajos lovasszobra. (Meghalt 1762. július 27, Párizs.)

MÁJUS 31

— 125 éve, 1848: Marx Károly szerkesztésében megjelent a Neue Rheinische Zeitung.

— 750 éve, 1223: Kalkai csata: a nyugat felé törő tatárok a Kalka-folyó mellett legyőzik az orosz knyázok és Kötöny kun fejedelem egyesült hadait. „Az orosz fejedelmek közül többen a csatamezőn maradtak, kettőt a fogságban végeztek ki, a többi Kötönnyel együtt fejvesztve menekült. A tatár hadak a Dnyeperig, északon Csernyigov és Kijev vidékéig mindent elleptek. Európa keleti része tatár kézre került.“

JÜNIUS 3

— Tíz éve, 1963-ban hunyt el Nazim Hikmet kiváló török kommunista költő. 1918—20-ban részt vett a török nemzeti felszabadító háborúban. 1921-től 28-ig a Szovjetunióban végezte egyetemi tanulmányait. Kommunista tevékenységéért összesen 17 évet töltött börtönben. 1937-ben 28 évi börtönre ítélték, 1950- ben azonban a nemzetközi közvélemény követelésére szabadon bocsájtották. írói munkásságát a forradalmi mozgalom, a dolgozó nép érdekei, a népi realista művészet megteremtése szolgálatába állította. A népi formákat forradalmi tartalommal töltötte meg, a török költészetben ő teremtette meg a ritmusra épülő szabad verset. Verseiben és drámáiban állandóan visszatérő motívum a béke megőrzésének gondolata. Hosszú ideig volt a Békevilágtanács tagja, nemzetközi Lenin Békedíjjal tüntették ki. Drámái: Az ünnep első napja, Létezett-e Ivan Ivanovics?, Damoklész kardja, Legenda a szerelemről. Válogatott versei magyarul is megjelentek. (Szül. 1902- ben.)

Olvasóink a napisajtóból már értesülhettek arról, hogy április 25-én és 26-án ülésezett a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája és Nemzetek Kamarája. Ügy tudjuk ezen az ülésen fontos törvényjavaslatokat tárgyaltak meg és fogadtak el. Melyek voltak ezek?

Elsősorban a rendőri felügyeletről szóló törvényt említeném. E törvény meghozatalát az a tény tette szükségessé, hogy az utóbbi években a bűncselekmények negyven százalékát visszaeső bűnözők követték el. Az új törvény lehetővé teszi, hogy a bűnözőket büntetésük letöltése után is ellenőrizhessék a közbiztonsági szervek. Lehetőség nyílik a büntetett előéletű személy lakhelyének, munkahelyének, magatartásának ellenőrzésére. Bizonyos időközönként jelentkeznie kell a rendőrségen. Néha a rendőri felügyelet elsősorban adminisztratív jellegű, abban az esetben, ha a rendőri felügyelet alatt álló személyek súlyosabban megszegik kötelességeiket — szabálysértés miatt eljárást lehet indítani ellenük. A védelmi felügyelet egy évtől, három évig terjedhet és nem vonatkozhat a fiatalkorú bűnözőkre (az ő esetükben a bíróság a büntetés mellett bizonyos ideig tartó védőnevelést rendelhet el.)

Ezenkívül sor került a Büntetőtörvénykönyv néhány cikkének módosítására, illetve megszigorítására. így például ezentúl szigorúbb megítélés alá esik az államtitok elárulása, a légikalózkodás és terrorizmus, a büntetés letöltése közben elkövetett fegyelmi vétség és bűncselekmény (pl. betegség-tettetés, önmegcsonkítás stb.)

A törvénymódosításokkal lehetővé teszik a bűnüldözés és a bírósági eljárás meggyorsítását, egyszerűsítését, megszüntetik a fölösleges huzavonát és formalizmust. Változások történtek a polgári perrendtartásban is. így például ezentúl bontópereknél megszűnik az előzetes ún. békéltető tárgyalás.

Végül hadd említsek meg még egy lényeges törvénymódosítást. A bíróság addig bizonyos esetekben a halálbüntetés helyett legfeljebb 15 évig terjedhető szabadságvesztés büntetést szabott ki. Ezután a maximális szabadságvesztés büntetés 25 év.

Megállapíthatjuk tehát, hogy az új törvények és törvénymódosítások a társadalom, a tisztességes állampolgárok védelmét szolgálják . ..

Természetesen ez a céljuk . .. Ugyanakkor nem feledkeztünk meg azokról sem, akik a védelemre a legjobban rászorulnak:

a gyermekekről. Pontosabban az árva vagy elhagyott gyermekekről. Eddig csak állami intézetekben, gyermekotthonokban tudtuk elhelyezni őket és a két ún. gyermekvárosban. Mindenütt férőhelygondokkal küzdöttünk. Azzal az új törvénnyel, amelyet most elfogadtunk, ezen az áldatlan helyzeten szeretnénk javítani.

Hogyan?

Lehetővé teszik, hogy a nemzeti bizottságok és bíróságok engedélyével rendes életmódot folytató családok nevelésre magukhoz vegyenek egy vagy több elhagyott gyermeket. Minden ilyen gyermekre tíz éves koráig 500, tíz éves kora után 600 korona havi eltartási költséget ad az állam. Ehhez még hozzájön az a havi 200 korona, amit a befogadó szülők jutalomként kapnak az államtól. Itt meg kell jegyezni, hogy azok a nagyszülők, akik a szülők helyett nevelik unokáikat, ugyancsak a fenti juttatásokban részesülnek. A családok a nevelésre befogadott gyermekekkel kötelesek úgy bánni, mintha saját gyermekük volna — a nemzeti bizottságok ellenőrizni fogják ezt a bánásmódot, nehogy visszaélésekre kerüljön sor, esetleg hogy a befogadó család a gyermek nevelésére juttatott pénzt egyéb dolgokra költse. Szocialista államunknak ez az újabb gondoskodása az elhagyott és árva gyermekekről nem kis költségekbe kerül, tehát kötelességünk őrködni afölött, hogy valóban azt a célt szolgálja, amire szántuk.

Cambalová elvtársnő a bratislavai Matador gyár laboránsnője, 1957-től az üzemi pártbizottság tagja, jelenleg a Nőszövetség üzemi szervezetének elnöke és mint az elején említettük, a Szövetségi Gyűlés Nemzeti Kamarájának a képviselője. Utolsó kérdésünk: hogyan egyezteti össze közéleti tevékenységét és magánéletét, jut-e mindenre ideje, nem túl fárasztó-e a sokrétű tevékenység?

Sosem igyekeztem csak a saját dolgaimmal törődni, mindig érdekeltek a közügyek s ahol tehettem, igyekeztem másoknak segíteni, részt venni mások ügyes-bajos dolgainak a megoldásában. Magánéletre a szó szoros értelmében nemigen futja az időmből. Huszonhárom éve özvegy vagyok, gyermekeim már nagyok, lányom férjnél van, fiam kiszolgált katona. Szombaton, vasárnap, ha tehetem, velük vagyok.

De egyébként: magánéletem — a közéleti tevékenység.

Feljegyezte: —zsélyi—

A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja.

Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. -Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Űstredná expedícia tlaée, 88419 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a V^chodoslovenské tlaéiarne, n. p. KoSice. Előfizetési dij negyedévre 39,- Kés, fél évre 78,- Kés, egész évre 156,- Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46.

Címlapunkon V. Pfibyl, és a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele