A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-18 / 20. szám
SOLYMOSI ISTVÁN Solymosi István elvtársat, a CSKP filakovói (füleki) városi szervezetének ma is aktív tagját néhány évvel ezelőtt, még diákkoromban ismertem meg. Gyakori vendége volt iskolánknak, s túlzás nélkül mondhatom, hogy mindenki szerette. Lélegzetvisszafojtva hallgattuk előadásait, amelyekből szinte kiéreztük a párt iránti szeretetét, hűségét. Lelkesedéstől égő előadásai megerősítették a diákok bizalmát és szeretetét a párt iránt. Solymosi István 1907. április 8-án született Füleken. Szegény munkáscsaládból származik. Apja falusi kovácsként kezdett dolgozni, majd államvasutak dolgozója lett. Édesanyja, aki hét gyermeket nevelt fel, a háztartásban dolgozott. A falusi kovács jövedelme nagyon kevés volt, ezért a gyermekei már fiatal korukban kénytelenek voltak munkába állni. Solymosi István nyolcéves volt, amikor már kénytelen volt munkába állni Losoncapátfalván, a Szilasi-birtokon. Ott dolgozott, reggeltől estig. Iskolába később kezdett járni s csupán a 6 elemit tudta elvégezni, de azt szép eredménnyel. Abban az időben, ahogyan Solymosi István elmondotta, fényűzés volt iskolába járni. Ha a szegény ember fia nem akart éhen halni, akkor az iskola helyett a munkát választotta. Mint fiatal munkás 1922-ben Heneman Bruno, Takács József, Gyetvai József és Fabretto Ferenc társaságában tagja lett a Munkásifjúsági Testnevelő Egyesület füleki szervezetének, a Spartakusznak. Később 1926-ban tagja lett a mezőgazdasági dolgozók Vörös szakszervezetének. 1927-ben belépett a Csehszlovák-Szovjet Baráti Társaság rimaszombati szervezetébe, amely már abban az időben is komoly tevékenységet fejtett ki. Képzett előadók és haladó írók tartottak előadásokat az ország minden részéből. Az előadók sorában találjuk Fábry Zoltánt is. Megfordult akkoriban Rimaszombatban Móricz Zsigmond, aki szintén tartott itt előadást. A losonci Nagy István abban az évben jött haza a Szovjetunióból s előadások sorozatában számolt be a szovjet nép életéről és munkájáról. 1936-ban Solymosi István már Rimaszombatban lakik és itt ismerkedik meg az ottani pártszervezet tagjaival, Réti elvtárssal, Demeter Bálinttal, Szlovencsák Istvánnal, Szlovencsák Jánossal, Puvinszky Jenővel, Huszti Bélával, Veres Jánossal, feleségével és felesége édesapjával. Csutor Ede, a rimaszombati pártszervezet egyik legaktívabb szervezője, segítségével lett a párt tagja. Ebben az évben lett az illegális pártmunka egyik összekötője. Az egyik nap dupla borítékban levelet kapott Moszkvából egy bizonyos Bárci elvtárstól, amely levelet a rimaszombati pártszervezet tagjának Réti elvtársnak kellett átadnia. A levelek a párt utasításait tartalmazták. Solymosi elvtárs a leveleket továbbította anélkül, hogy azokat felbontotta volna. 1938-ban mint a tomaáovcei (tamásfalvi) munkások kultúr- és sportfelelőse ott volt a munkásfiatalok Kassán megrendezett „villámtornáján“, amelyen részt vett Klement Gottwald elvtárs is. 1940-ben be kellett zárnia borbélyüzletét, s az akkori füleki Szfinx gyárban vállalt állást. 1940-től 1945-ig aktív illegális munkát végzett a zománcgyár munkásai között. 1945-ben Fülekpüspöki községi pártszervezetének elnöke s ezzel egyidőben a zománcgyár szakszervezeti üzemi bizottságának alelnöke. 1951-ben létrejött a füleki járás, és Solymosi István a jnb tagja lett, mint a CSKP füleki szervezetének tagja. Később beválasztották a SZKP járási bizottságába. 1952 — 57- ben a jnb alelnöki tisztét töltötte be. 1957-ben visszatért régi munkahelyére, a füleki Béke üzembe, s megválasztották az üzemi szakszervezet elnökének. Ezt a tisztséget 1963-ig töltötte be. 1954-ben ott állt a CSEMADOK bölcsőjénél. 1954—1964-ben a CSEMADOK kerületi bizottságának tagja. 1967-ben sokéves munkásság után nyugállományba megy. Jelenleg is aktív párt- és kultúrmunkát végez. Tagja a jnb ellenőrző bizottságának és beválasztották a kerületi Béketanács elnökségébe. Lakóhelyén az utcai pártszervezet elnöke, tagja a CSEMADOK járási bizottságának, továbbá a CSSZBSZ füleki szervezete ellenőrző bizottságának elnöke. Sokéves érdemdús munkássága elismeréséül két ízben kapott állami kitüntetést. 1958- ban és 1967-ben megkapta a „Szocialista építésben szerzett érdemekért“ kitüntetést, azonkívül a CSKP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából emlékéremmel tüntették ki. Részt vett a CSKP XIV. kongresszusán Prágában. Számtalan dicsérő elismerés és etnlékplakett tulajdonosa. Párttevékenysége mellett arra is jut ideje, hogy az általános iskola tanulóinak és a gimnázium diákjainak előadásokat tartson. Járja a falvakat, neveli, a párt szeretetére tanítja a különböző szervezetek fiataljait. Füleken és környékén nagy köztiszteletnek örvend, szeretik, becsülik az emberek. TORPIS JÓZSEF