A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-11 / 19. szám

Hogyan készüljünk az érettségire?-*• Érdemes volt tanulni ill. lelkiismeretesen ké­szülni érettségire — vallja a szenei Ásványi Ma­rika, aki ma már a nyitrai Tanárképző Főiskola másodéves hallgatója. Iában az emberek félnek a vizsgától. De mitől vagy kitől félnek? Azoktól, akik vizsgáztatnak? Tartsuk távol magunkat attól a gondolattól, hogy az, aki feleltet bennünket, a mi ellenségünk és erőnek erejével meg akar buktatni. Ilyen vizsgáz­tatót aligha találnánk. Nem engedi ezt sem a becsülete, sem a lelkiismerete. Azzal a tudattal lépjünk a vizsgáztatók elé, hogy ők segíteni akarnak nekünk. És valóban így is van. Erről már több alkalommal és több helyen is meggyő­ződhettünk. A vizsgától való félelem előidézője az is le­het, hogy nem készültünk fel elégségesen vala­melyik tantárgyból, és attól tartunk, hogy épp azt a kérdést húztuk ki, amit nem tudunk. Egyet tudomásul kell venni, hogy a félelem nem segít, hanem inkább árt, mivel elvonja figyelmünket arról is, amit jól tudunk. Persze, a másik vég­A következő hetekben olvasóink közül is több százan ülnek le a vizsgáztató bizottság elé, hogy számot adjanak az elmúlt évek alatt végzett munkáról. Itt van az érettségi vizsgák ideje. Mindjárt a bevezetőben szólnunk kell arról, hogy annak, aki nem támaszkodott arra, hogy majd az utolsó napokban, de netán az utolsó órákban mindent bepótol, nem kell félnie. Felté­telezzük, hogy olvasóink között kevesen vannak olyanok, akik abban bíznak, hogy majd csak „szerencsém lesz“ és olyan kérdést húzok ki, amit éppen tudok. Mi a teendő most az érettségi előtt? A vizsgá­ra való felkészülés előtt nagyon fontos a leltá­rozás. Igen, a leltározás, amikor felmérjük azt, hogy mit tudunk már, miben kellene tökéletesí­teni magunkat, és mi az, amit még egyáltalán nem tudunk. A felméréshez úgy kezdjünk hoz­zá, hogy lapozzuk ét azokat a könyveket, me­lyeknek tananyagából az érettségire készülünk, és a jegyzetfüzetünkbe írjuk be azokat a témá­kat, melyeket csak át kell nézni, ill. azokat, me­lyeket még Jól meg kell tanulni. Tudásunk fel­mérésénél a következő módszert alkalmazzuk: Az egyes tantárgyakból áüítsunk össze számta­lan kérdést, és vagy saját magunkat lefeleltetjük vagy megkérjük osztálytársunkat, közvetlen hoz­zátartozóinkat, hogy feleltessenek bennünket. Legyünk igényesek mind a kérdések összeállítá­sánál, mind a felelés értékelésénél. Szólnunk kell az ismétlés módjáról is. Nagyon fontos a jó Időbeosztás, mivel az utolsó napok­ban úgyis drága minden percünk. Határozzuk meg, milyen napon mennyi időt foglalkozzunk valamilyen tantárggyal. Ajánlatos, hogy ne kom­bináljuk együtt a rokontantárgyakat, például a matematikát a fizikával, hanem inkább a mate­matikát magyar nyelvvel vagy valami más tárgy­­gyal. Az időbeosztásnál tekintetbe kell venni azt is, hogy milyen hosszú ideig tudja az ember összpontosítani a figyelmét. Egy huzamban nem ajánlatos többet, mint egy órát tanulni, ezután tartsunk legalább tíz perc szünetet. Ezt az időt használjuk ki arra, hogy felfrissüljünk, ill. ki­kapcsolódjunk (séta, tornázás stb.). A vizsga előtt a félelem rossz tanácsadó, Álta­letbe esik az, aki azt vallja, hogy neki minden mindegy, lesz ahogy lesz. Az, hogy a vizsgán jó eredményt érjünk el, mindenkinek saját érdeke. Egyetlen vizsgáztató sem szereti azt a diákot, akinek minden mindegy. ősidők óta ismert tény, hogy a. jó hangulat, jókedv elősegíti a gondolkodást. Fölszabadultan és jókedvűen készüljünk a vizsgákra, és így lép­jünk a bizottság elé is. A vizsgaidőszakban ke­rüljük a stressz-helyzeteket. Konfliktusokkal ter­helt diák nehezen állja meg a helyét a vizsgán. Még a vizsgaidőszakban se feledkezzünk meg a sportolásról, a zenéről, a filmről vagy arról, hogy barátainkkal találkozzunk. Ajánlatos valami könnyebb műfajú könyv olvasása is. Az alvásra is bőven kell időt szentelni. Ne hagyjuk figyel­men kívül azt, hogy a vizsgára nemcsak szelle­mileg, hanem testileg is fel kell készülni. Ez azt jelenti, hogy frissek legyünk, táplálkozzunk rend­szeresen, és még az érettségire sem szabad men­ni korgó gyomorral. Megtörténhet az is, hogy vizsga közben nem jut eszünkbe valamilyen matematikai képlet vagy valamilyen adat magyarból, történelemből stb. Mi a teendő ilyenkor? Essünk pánikba? Nem! Ha pillanatnyi összpontosított gondolkodás után sem jövünk rá, próbáljuk meg közvetett módon megközelíteni a helyes feleletet. Keressük az ana­lógiát, ami ezzel a problémával összefügg, pró­báljunk visszaemlékezni arra, hogy a képlet vagy az évszám a könyvben melyik oldalon fordul elő, milyen összefüggésben van más képlettel vagy esetleg más évszámmal. Elhamarkodott válasszal többet árthatunk, mint használunk. Az eddigiekben arról szóltunk, mit tegyünk akkor, ha valamit mégse tudunk. Persze, a leg­ideálisabb az, ha az egész anyagot tudjuk. Ismer­ni kell a tananyag lényegét, és azt vissza is kell tudni adni. Erre kell törekednünk az érettségi vizsgán is. Ha rendszeresen tanulunk, és nem hagytunk mindent az utolsó napokra, utolsó órákra, akkor az érettségi vizsga a több éves munkánk valódi értékmérője lesz. Csakis tőlünk függ, hogy mennyire sikerül. Bízzunk önmagunk erejében és tudásában. — esi — levelezni • ismerkedni szeretnének □ Fuszkó Mária, 937 01 Zeliezovce, ul. Kpt. Nálepku ő. 43, okr. Levice. 17 éves vagyok, hoz­zám hasonló korú fiatalokkal szeretnék leve­lezni. □ Máté Ilona, 935 66 Farná, 6. 489, okr, Levice. 17—19 év körüli fiatalokkal szeretnék levelezni. □ Nagy Vilmos, Puha Ferenc, Farkas Ferenc VU 6377/20 771 00 Olomouc. Mind a hárman tényleges katonai szolgálatot teljesítünk. Kedvel­jük a tánczenét. 18—20 év körüli lányokkal sze­retnénk levelezni, magyar nyelven. □ Kelemen Edit, 940 51 Nesvady I., 157, okr. Komárno. 16 éves vagyok, kedvelem a táncze­nét, szeretek olvasni. Hozzám hasonló korú fia­talokkal szeretnék levelezni. MONIKA FELTON (1906. IX. 23.) — angol közéleti tényező. Elítélte az amerikaiak Korea elleni intervencióját. Elnöke az Angol Nőszö­vetségnek, tagja a Béke Világtanácsnak. 1951- ben megkapta a Nemzetközi Lenin-békedíjat. NICOLAS GUILLEN (1902. VII. 10.) - kubai költő. Jogi tanulmányokat végez, de hamaro­san irodalommal kezd foglalkozni. 1937—1938- ban a spanyol polgárháború idején haditudó­­sitó. 1954-ben Nemzetközi Lenin-békedijat kap. 1961 -töl a Kubai írók és Művészek Szövetsé­gének elnöke. Világhírű és népszerű költő, aki a néger folklórból és a népköltészethez fordul, s verseit a forradalom, a társadalmi haladás szolgálatába állítja. Magyarul a Keserű cu­kornád és a Kubai elégia cimü verseskötete jelent meg. BUGAR BÉLA — Jahodnában (Pozsonyeperje­­sen) született, és már gyerekkorában szerepelt színdarabokban. Egy járási amatőr fesztiválon látta meg őt Martin Gregor, a Szlovák Nem­zeti Színház művésze, és az ö ajánlására lé­pett az akkor megalakuló Faluszinház társu­latába. Alapító tagja a Magyar Területi Szín­háznak. A „Tavaszelő" cimü filmben főszere­pet játszott, több rádiófelvétele van. Sok-sok szerep után is maradt még teljesületlen vá­gya. S nem is kicsi. Még el szeretné játszani Bánkot, a „Bánk Bán" cimü drámából, s a „Vágy villamosa" főszerepét. De szívesen ját­szana sok mai tárgyú hőst is egyidejű magyar drámákban. Bugár Béla legfőbb jellemvonása magánéletében a szerénység. Bár főszerepei után bízvást büszke lehetne, mégis megma­radt egyszerű, közvetlen kollégának, embernek. fiatalok ■i /1

Next

/
Thumbnails
Contents