A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-12 / 2. szám
FILMHÍRADÓ PÁRIZS Claude Lelouch új filmjének címe: A jövő év. Ügy tűnik, a világhírű rendező visszatér ősi témájához, az Egy férfi és egy nőhöz. Csakhogy űj játékában egy entellektüel nő és egy csavargó találkozik egymással. Gilbert Bécaud, Párizs híres énekessztárja mind ez ideig visszautasította a filmszerepeket. Most azonban a felvevőgép elé állt Roberto Müller Egy szabad ember című játékában. Partnere: Christiane Minazzoli. Nem várt eredménye lett Franciaországban a Ki a legkedvesebb színésznőm című körkérdésnek. Nagy fölénnyel az 52 éves Michéle Morgan győzött, aki már hat éve nem szerepelt egyetlen filmben sem. LENINGRAD A Néva-parti városban forgatja új filmét Avarbach rendező Monológ címmel. Az izgalmas mai történet főszerepeit Mihail Gluszkij, Marina Nyejolova és Sztanyiszlav Ljubsin játssza. LONDON Érdekes tervekről olvastunk az angol filmsajtóban is. Jack Cardiff scifi rendezésére készül. A Mutáció című filmben Donald Pleasence, Tom K. Backer, Jill Hawort és Michael Dunn játsszák a főszerepeket. Film készül a Don Quijote balettváltozatából is. Rendező és főszereplő: Rudolf Nureyev. MEXIKÓ Szeretlek, Angélia címmel mexikói művészek filmet készítenek korunk társadalmi harcainak néhány neves személyiségéről. Szerepel a filmben: Angela Davis, Ernesto „Che“ Gue-Szovjet film Forgatókönyv: Georgij Mdivani — Rendező: Fjodor Vulfovícs — Főszereplők: J. Lapikov, J. Karujov és R. Alekszandrov. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom napjaiban játszódik a minden részletében nagyon érdekes és kitűnően, nagy körültekintéssel és gonddal készült film története. A forradalom vezére, V. I. Lenin október első napjaiban, miután finnországi illegalitásából visszatért, átvette a forradalom irányítását. Javaslatára úgy döntöttek, hogy a felkelést október 24-én kezdik. A Vörös Gárda és a balti tengerészek csoportja megszállta a legfontosabb középületeket, és körülzárták a Téli Palotát, ahol Kerenszkij ideiglenes bábkormánya működött. Az orosz mágnások és az arisztokrácia között már a forradalom előestéjén pánik tört ki. Tömegesen szöktek ki az országból, akik pedig már nem tudtak kiszökni, értékeiket, kincseiket elásták, eldugdosták. Reszketve bujdostak, mert féltek azoktól, akiket évszázadokon át kizsákmányoltak, éhbérért dolgoztattak. A mágnások egy csoportja a kadettek árnyékában a Téli Palotában keresett menedéket. Kerenszkij minisztereinek parancsot adott, hogy a Téli Palotát stratégiai és presztízs-okokból védeniük kell, nem szabad a forradalmároknak átadni. A palotának azonban más jelentősége is volt. Az ottani múzeumban, a világhírű Ermitázsban felbecsülhetetlen értékű műkincsek és művészi értékek voltak felhalmozva. Dmitrij Olenszkij herceg, a világhírű képtár igazgatója, parancsot kapott a legértékesebb műkincsek, képzőművészeti alkotások evavara, Bernadette Devlin, Salvador Allende, Martin Luther King. Jane Fonda, Patrice Lumumba, Joan Baez és sokan mások. HOLLYWOOD A KÉPEKRE NE LŐJETEK..! kuálására, mert a bábkormány úgy döntött, harccal védik a Téli Palotát. Olenszkij a parancsot teljesítette, de arra kérte az ideiglenes kormányt, tegyenek meg mindent a harcok elkerülésére, a palota és a benne levő kincsek megmentését tartsák nemzeti ügynek. A félművelt, öntelt miniszterek azonban nem törődtek, kérésével. Kerenszkij parancsa viszszavonhatatlan volt: „A Téli Palotát harccal kell megvédeni, a legfontosabb műkincseket pedig evakuálni kell!“ Dmitrij Olenszkij titokban felkereste a forradalom vezérét, Lenint és megkérte, hogy mentse meg az Ermitázst, az ott lévő felbecsülhetetlen értékű műalkotásokat. — A Téli Palota nemcsak az orosz cárok és jelenleg az ideiglenes kormány székhelye, de ott múzeum is van, ahol felbecsülhetetlen értékek, többek között: Rubens, Michelangelo alkotásai és más műkincsek is vannak — mondotta Lenin a Téli Palota elfoglalására induló katonáinak — Ezért minden katona kötelessége, hogy a nemzeti vagyont védje! Ha a palotában harcoltok, a képekre ne lőjetek! — adta ki a parancsot Lenin. A Kerenszkij—kormány belügyminisztere furfangos csellel akarta megkaparintani a legértékesebb műkincseket: a cári koronázási ékszereket. Megváltoztatta Kerenszkij parancsát, a palotát védő katonákat őrhelyeikről visszahívatta, majd szárnysegédjével a kincstárt akarta kirabolni. A nagy káoszban megkezdőöt világhírű amerikai filmszínész — Paul Newman, Steve McQueen, Sidney Poitier, Dustin Hoffman és Barbra Streisand — Frist Artists néven filmvállalatot alapított. Két filmet forgatnak jelenleg. A Roy Dean Birc élete és kora főszerepét — a film a vadnyugat kegyetlenségeit idézi — Paul Newman alakítja. Barbra Streisand viszont a Fel a homokládával című filmben vállalt főszerepet. VARSÓ Elkészült Andrzej Wajda új filmje, a Lakodalom, amelyet Wyspianski azonos című színműve nyomán forgatott. Főszereplők: Dániel Olbrychski, Ewa Zietek, Andrzej Lapicki és Maja Komorowska, Krzysztof Zanussi is megkezdte új filmjének, a Hipotézisnek a forgatását. A cselekmény az első világháború idején játszódik. Főszereplő: Jerzy Zelnik. RÓMA Gian Maria Volonté főszerepet játszik Antonis Samarakis A tévedés című regényéből készülő filmben. Rendező: Peter Fleischmann. Lucie Bősé, a híresen szép színésznő (a Hűtlen asszonyok egykori sztárja) most viszont fiával, Miguelitóval forgat együtt Nelo Risi Per becstelenség miatt című filmjében. Vérfagyasztó paródiának ígérkezik Steno vígjátéka, A sanda szemű rémület. A film három „jómadara“ egy el nem követett, de jól megrendezett gyilkossággal akar híressé válni, azonban (ahogyan az a paródiákban már szokás) lépten-nyomon hullákkal találkoznak. Űj magyar film Tahi Tóth László, Kállai Ferenc. Garas Dezső és öze Lajos, az Emberrablók magyar módra című új magyar film főszereplői EMBERRABLÁS MAGYAR MÖDRA Várkonyi Zoltán, a kitűnő magyar színész és rendező, Kapás Dezső forgatókönyvéből készítette sziporkázóan szellemes új filmjét. Várkonyi simán, zavartalanul és ízlésesen filmezte le a humoros történetet. De miről is szól a film...? Emberrablás magyar módra című új filmjében az „emberrablók“ egy vállalati vezérigazgatót ejtenek foglyul. Az emberrablók természetesen, nem igazi gengszterek, hanem tisztességes dolgozók. A fogságot akár négyhetes sziesztázásnak is minősíthetjük. Az akció nem egyéni haszonlesésből, hanem közérdekből történik, és a váltságdíj az álgengszterek zsebe helyett a prémiumalapba kerül. Az elrabolt igazgató hetekig egy idegen lakásban fogolyként él. Sorsába hamar beletörődik. Néha nyájas telefonbeszélgetéseket folytat a feleségével, éjszakánként barkochbapartikat rendez őrzőivel, álmában udvari szolgálatokat tesz nagyhatalmú fölöttesének. Közben a vállalatnál az „emberrablók“ veszik át az ügyek intézését, a megpenészedett szerződéseket felújítják, az óvatosságból elfektetett aktákat leporolják, a termelési eredmények megjavulnak, minden úgy megy, mint a karikacsapás. Vagyis kezd kialakulni egy exlex állapot hétköznapi rendje. A szatíraötlet nonszensze lassan civilizálódik. Igaz, akad közben néhány tartalombővítő vígjátéki fordulat is: például az igazgató küzdelme az álmatlansággal, vagy a vállalat dolgozóinak a közadakozása a váltságdíj kifizetésére. A film főszerepét Kállai Ferenc hitelt érdemlően játssza, öze Lajos, Tahi Tóth László és Garas Dezső a három „emberrabló“ jó játékukkal sokszor nevettetik meg a nézőt, és Moór Mariann, Piros Ildikó és Schütz Ila szép dekorációt adnak a férfi szereplőknek. dött a rablás... A kincseket azonban a tolvajok nem tudták elrabolni, mert közben a forradalmárok megszállták a palotát, az ott bujkálókat letartóztatták, az elrablóit kincseket pedig elvették tőlük. Vlagyimir Iljics Lenin közvetlen a forradalom győzelme után nagy figyelmet fordított a nemzeti vagyon megmentésére. Magához hívatta Olenszkijt, az Ermitázs igazgatóját. — A világsajtó azt bömböli, hogy mi, bolsevikok elpusztítottuk az Ermitázst. Tönkretettük az ott levő művészi értékeket, a műkincseket pedig szétraboltuk, ön — folytatta Lenin — az egyedüli, aki a legrövidebb időn belül be tudja bizonyítani a hazugságot: a lehető legrövidebb időn belül nyissa meg a képtár és a kincstár kapuit, és mutassuk meg a világnak, hogy az Ermitázs régi pompájában otthona az orosz és a világ művészei alkotásainak. A forradalmárok minden ellopott kincset megtaláltak és atadtak a múzeum igazgatójának P. Breier felvétele Olenszkij herceg, az Ernutaz* igazgatója meg akarja győzni a Ke rcnszkij-báhkormány tagjait, hogy a múzeum műkincseit meg kell men' te ni
