A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-20 / 16. szám
AUTÓMOTOR A JÓ TANÁCS ARANYAT ÉR! Mit tegyek, ha a tengelykapcsoló nem kapcsol ki...? Ha rugótörés, azaz mechanikus hiba nincs, akkor elpiszkolódott, vagy eltömődött fúvókéra lehet következtetni, amely a szivattyúban található. Hiba lehet a vezérlőszelepen is. Ez, ha vezérlése rendben van, 16—17 at. túlnyomásnál nyílik, hogy a felesleges olajat a tartályba visszaengedje. Hibaként jelentkezhet a szelep esetleges berágódása, fennakadása vagy rugótörése. A nyomómágnes melletti zárófedél leszerelése után a szelep kivehető, tisztítható, az esetleg eltörött rugó cserélhető. Ebben az armatúrában még található egy vezérlőtolattyú, amely az olajat a tengelykapcsoló-hengerhez vagy olajtartályhoz vezeti, attól függően, hogy a kapcsolókarban elhelyezett kisebb érintkezőkart kézzel érintjük vagy sem. Érintés esetén, ha a mechanizmus rendben van, az olajat a tartályba vezérli, és így a kapcsolat a motor és a hajtómű között azonnal megszakad, azaz a motor felpörög. + OLASZORSZÁGBAN 1970-ben 128 300, 1971-ben 165 544 autót loptak el. Tavaly már október 31-ig ez a szám 140 000 volt. Évről évre nő a végleg eltűnt autók aránya. Korábban általában csak felszereléseknek (pótgumi, rádió stb.) veszett nyoma. de ma már technikusokból, szerelőkből és orgazdákból felépülő új „szakmai ágazat“ foglalkozik a járművek szétszerelésével, átfésülésével. A speciális műhelyekben átvarázsolt járműveket azután bizományosok juttatják el a fejlődő országokba, ahol a legális értékesítő hálózat eladja a gyanútlan vevőknek. Magában Itáliában csak alkatrészt tudnak eladni, mert a használtkocsi-piac telített. Csupán a kis 500-as Fiat olyan népszerű, hogy a börzéken gyorsan lehet értékesíteni, így ez a kocsi a legesélyesebb az eltűnésre. A lopásokat nehéz megakadályozni, mert kevés a zárható garázs. + MINDÖSSZE 4000 WARSZAWA gyártását irányozta elő a Varsói Személyautógyár idei terve. Ezt a napokban már teljesítették, s ezzel befejeződött az ismert jármű gyártása. A lengyel ipar összesen több mint 250 ezer Warszawát készített. Az idén $2 ezer Polski-Fiat hagyja el a futószalagokat, vagyis 23 ezerrel több, mint az elmúlt évben. ♦ A HAWAII-SZIGETEK fővárosában, Honoluluban a csúcsforgalmi időszakban keletkező torlódások, az így súlyosbodó légszennyezés megfékezése érdekében a városi közlekedésben „pooling“ rendszert vezettek be. Az egy irányban munkába igyekvőket komputer segítségével, az úticél ismeretében, úgy csoportosítják, hogy több, eddig külön utazó személy egy személyautóban foglaljon helyet. A város külön parkolóhelyeket és esetleg külön útsávokat akar biztosítani az új rendszerben utazók részére. AZ AUTÓPIAC ÚJDONSÁGAI Üj név, új csillag a Ligier JS—2 nevű sportkupé. Tervezője a francia Guy Ligier, aki a Citroen—Masarati égisze alatt építi ezt a típust. A 195 lóerős 2965 köbcentiméteres Maserati-motorral rendelkező 950 kg súlyú műanyag-karosszériás kocsival 247 km/ó végsebességet értek el. Az új tavaszi kollekció egyik példánya ez a négyhengeres, 1,3 literes, 68 lóerős, 153 km/ó sebességű angol Triumph Spitfire MK—VI kocsi, amelynek sajtófotóját eddig még közölni sem lehetett, — a kocsit a gyár meglepetésszerűen bocsátotta piacra. Ennél a kocsinál is érdekes megfi gyelni azt, hogy a karosszéria-terve ző minden fölösleges díszt elhagyott KÍSÉRTETHAJÓK Titokzatos hajó, mely legénység és kapitány nélkül szeli az óceán hullámait, és senki sem tudja, honnan jön és hová tart, ez nem tréfás kedvű tengerészek kitalálása vagy valami jelenet Kolumbus idejéből. A világtengereken évekig úsznak és bolyonganak elhagyott hajók s csak néha merülnek elő a ködből. A Köhler-féle hajósnaptár 1971-es kiadásában olvashatjuk, hogy „a legtöbb kísértethajó az Atlantióceán északi vizein található. Jelenleg mintegy 300 ilyen hajó bolyong a tengereken. Ez azonban csak hozzávetőleges szám, mivel sok ilyen elhagyott hajót elsodortak az áramlatok a szokásos hajózási útvonalakról, s csak véletlenül pillantja meg őket valaki vagy keresztezi valamelyik hajó az útjukat.“ Ezek közé a kísértethajók közé tartozott még nemrég két japán cirkáló, a „Guanaku“ és a „Tokoshama“; ezeket állítólag elsüllyesztették a második világháború folyamán, de tizenöt évvel később csaknem összeütköztek a „James Morton“ amerikai torpedórombolóval. Ködös éjszaka volt, amikor ez a két, csaknem egymás mellett úszó hajó megjelent a „James Morton“ reflektorának sugárkévéjében. Mint valami kísértetek. Amikor tengerészek mentek át és átvizsgálták a hajókat, megállapították, hogy mindkettő teljesen be van nőve trópusi növényekkel. A torpedóromboló kapitánya jelentést küldött a két hajóról, nyilvántartásba vették — és elsüllyesztették őket. Elsüllyedt annak idején állítólag a „Bagder State“ amerikai teherhajó is, amely tüzérségi lövedékeket, bombákat és gránátokat szállított Vietnamba. Ütközben a hajó viharba került, a rakomány egy része elszabadult, és félő volt, hogy felrobban. A legénység elhagyta a hajót, de közülük huszonöt a helyszínen elpusztult. Tizennégy tengerészt később megmentettek, s ezek elmondották, hogy mi történt. A „Badger State“-t rögtön keresni kezdték repülőgépek és a közelben tartózkodó hajók. De hiába. Ezért feltételezték, hogy bekövetkezett a robbanás, és a hajó el- , süllyedt. 1970 elején azonban jelentés érkezett a Hawaii-szigetekről, hogy látták a „Badger State“-t, ahogy legénység nélkül a part mentén úszott. Tekintettel a veszélyre, amit a hajó rakománya még mindig jelentett, azonnal kiküldték az amerikai haditengerészet egy ágyúnaszádját. Ez 1970. január 5-én nyomára bukkant a hajónak Hawaiitól északkeletre. Az ágyúnaszád parancsnokának jelentése szerint azonban éppen abban a pillanatban, amikor rá akartak lőni, bekövetkezett a robbanás, és a „Badger State“ elmerült a tenger hullámaiban. De senki sem meri állítani, hogy egyszer valahol nem találkozik mégis ezzel a veszélyes rakományt szállító hajóval. Ugyanígy senki sem tudja pontosan, vajon a tenger fenekén fejezte-e be pályafutását az a 20 000 tonnás nehéz csatahajó, mely 1954. november 4-én tűnt el. A „Sao Paulo“ csatahajó, mely valamikor a brazil haditengerészet zászlóshajója volt, még 1909-ben épült. 1939-ben modernizálták és nyolc évvel később kiszuperálták. 1951-ben eladták Angliába. Az egész felszerelés — a hajóágyúkkal együtt — ott maradt a „Sao Paulo“-n. Mivel azonban nem működtek a motorjai, két angol vontatóhajó jött érte Rio de Janeiro kikötőjébe. A tengerészek vontatókötélre vették a hajót és vontatni kezdték az angol partok felé. Ütközben azonban elszakadtak a drótkötelek, s a kiöregedett csatahajó, nyolc angol matrózzal a fedélzetén, eltűnt a ködben, 1300 mérfölddel a cél előtt. Amikor a vontatóhajók parancsnoka jelentette a veszteséget, három ország repülőgépei és hadihajói kezdtek kutatni utána, de a „Sao Paulo“ sohasem került elő többé.
