A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-12 / 2. szám

JVevessiink ! Kovácsné vasalni tanítja nagy lányát. Miután bekapcsolta a va­salót, és előkészítette a holmikat, ■megkérdi a lányt: — Mondd Zsófi, miből tudod megállapítani, hogy a vasaló túl forró? — Abból, hogy a fehérneműn barna foltok támadnak, és kel­lemetlen, égett szag van. A postahivatalban az asztalnál alszik a tisztviselő. — Nézze kérem — panaszkodik az egyik ügyfél a másiknak —, az ablak nyitva van, és a tisztvi­selő alszik. — Hagyja — mondja a másik — biztosan az orvosa rendelte, hogy nyitott ablaknál aludjon. A szónok nagy hévvel beszél. — Az emberekben sokféle vágy lakik. Vannak akik hír után szomjaznak, és vannak, akik bé­kés családi élet után szomjaznak. A hátsó sorokból egy borízű hang közbeszól: — En a sültkolbász után szom­jazom. A beteg Kovácsot megvizsgálja az orvos, majd félrehívja Kovács­áét: — Asszonyom, férje csak abban az esetben gyógyulhat meg, ha le­szokik a dohányzásról. — Le fog szokni — jelenti ki Kovácsné határozottan. — Nem fog könnyen menni. Roppant erős akarat kell hozzá. — Ne féljen, doktor úr, nekem roppant erős akaratom van. Elájulok a siniogntást A kocsi közepén ülök. Pont a közepén, s ez nagyon fontos. Ha nem itt ülnék, talán minden más­képp lenne. Azért ültem ide, mert csak itt volt üres hely. Ezért tehát nem okolhatom magam. Nem is az a fő gondom, hogy miért éppen ezt a helyet választottam, hanem az, hogy hazáig „kettéhasad“ a tuda­tom. Zenével hasítják ketté. Igen, zenével, amit úgy szeretek. Szere­tem lágy simogatását, fáradtságot elűző ritmusát. Most mégis meg­hasad tőle a tudatom. Hazáig egész biztosan tudathasadás áldozata le­szek. Vagy még ennél is szörnyűbb valami történik velem! Ugyanis a vagon mindkét végében bömböl egy-egy táskarádió. Centiméterre azonos távolságra tőlem. A terje­dő hullámok ütközőpontja tehát a fejem, a bal és a jobb fülem. Hiába igyekszem arra gondolni, hogy a zene csodálatos dolog. Meg hogy ez tulajdonképpen sztereo­­zenehallgatás: mivel két oldalról érkezik a hang, nagyobb a tér­hatás, plasztikusabban hangzik. Nem, erről szó sincs. Hogy is le­hetne, hiszen mindkét irányból más-más zene érkezik. Mindkét táskarádión más-más állomást fognak. Az egyik beat-, a másik dzsesszzenét sugároz. Azoknak jó, akik az egyik vagy a másik rádióhoz közel ülnek. Azok a távolabbi rádióból áradó muzsikát gyengébben, a köze­lebbről áradót pedig erősebben hallják. Ha nem lenne annyi az utas, hogy még mozdulni sem le­het, akkor az egyik rádió közelé­ben lennék. Még választhatnék is a beat- és a dzsesszzene között. A többi utas is tetszés szerint dönthetné el, melyik rádiót hall­gassa. Ha közben megváltozna a műsor, ismét helyet cserélhetné­nek. Akár minden elhangzott szám után. Korszakalkotó gondolat! — most jöttem rá. Nyilván a zene „kétoldali simogatásának“ köszön­hetem ezt a váratlan ötletet. Nem tudom, mások hogy vannak vele, de nekem mindig támadnak ötle­teim, ha simogatnak. Ilyen ötletem azonban még sohasem támadt. Igaz, egyszerre két oldalról még sohasem simogattak. Kivált ilyen intenzíven nem. Nem szokta meg az ilyen két­oldali simogatást a velem szemben ülő öregúr sem, mert egyre idege­sebben kapkodja a levegőt. Sőt, hirtelen felteszi a füles sapkáját, s a fülvédőkkel elbarikádozza a hallószerveit. Ettől egy kissé meg­nyugszik. Közben elhatároztam, hogy holnaptól kezdve — ha meg­érem a holnapot — füles sapka nélkül én sem ülök vonatra. Szomszédomnak melege lehet: gyöngyözik az orra az izzadság­tól. Negyedóra múlva az öregúr a sapkát leveszi, s hangtompítók nélkül marad. A sapka tehát nem megoldás. Ráadásul nyáron kissé furcsa is lenne füles sapkában utazni. Mi legyen hát a megoldás? Az edzésben, a fülek hozzászokta­­tásában nem bízom. Az eltelt egy óra alatt se szokta meg a fülem a kétoldali „támadást“. Sőt, egyre elviselhetetlenebbnek tűnik. Talán már be is következett, amitől féltem: a tudathasadás. Egyszeriben ugyanis úgy rémlik, mintha a két rádióból érkező han­gokból a fejemben egy harmadik zene keletkezne: fúvószene. Ez na­gyon rossz jel. Mi lesz velem?! Amikor kinyitom a szemem, részben megnyugszom, mert rájö­vök, hogy a harmadik zene nem a fejemben keletkezett. Egy hoz­zám közel álló fiatalember tart táskarádiót a kezében: abból árad a fúvószene hangja, mely már nem is zavar. Már semmi sem zavar. Csak az, hogy érzem: mindjárt el­ájulok. A zene simogatásától. FÜLÖPIMRE MOLNÁR FERENC születésének 95. évfordulója alkalmából. Vízszintes sorok: 1. Világhírű ifjúsági regénye. 12. Híres színdarabja. 14. Alszik vala­hol. 15. Együgyű. 16. Jómodor. 17. ötvenegy római számmal. 18. Ar­gon vegyjele. 19. Iratkapocs név­elővel. 20. Nagy növény. 21. Állami il­leték. 22. Házőrző és rangjelző szócska. 23. Szlovák hajadon. 24. Állatok fekvő­helyéül szolgál. 25. Férfi hangnem. 27. Becézett női név. 28. Áramforrás. 29. Angol hosszmérték. 30. Erős elhatáro­zása. 31. Női név. 33. U-betüvel a vé­gén: Pakisztán hivatalos nyelve. 34. Állam Távol-Keleten. 35. Előcsarnok, udvar. 36. Hangtalan jel. 37. A víz­szintes 1. szám alatti regény főhőse. 40. ... Károly, a Winnetou írója. 42. Keverve értem. 44. Város Franciaor­szágban (i-y). 45. Római ötvenegy és kilencszázkilencvenöt. 46. Hegyi álla­tok. 48.........Eulenspiegel. 49. Fejfedő. 50. Idea. 51. Nem velem. 52. Megolvadt kőzet. 53. Sok ideje van. 56. Ik! 57. Süteményekhez való édes mártás. 58. Állati hang. 59. Molnár vígjátéka. 60. Ceruza. Függőleges sorok: 1. Molnár F. színdarabja. 2. Két darab. 3. Hamis. 4. Magyar németül. 5. Maláji pénzegység. 6. Címzés. 7. Tavaszban van! 8. Kifeni betűi. 9. Augusztus lil­án ünnepeljük névnapját. 10. Falu be­tűi felcserélve. 11. Karcsi Ernő András. 13. Illem. 19. Vércsoport és tói- tői szlovákul. 20. Molnár Ferenc felesége. 21.........iacta est. 22. Kevert rend. 23. Karika alakú sütemény. 24.......ata, vá­ros a Szovjetunióban. 26. Angol főne­mesi cím. 27. Nagyobb szoba. 28. A női kebeL 30. Állóvíz. 31. Európa része. 32. Molnár Ferenc ismert színdarabja. 34. Ráma (é. h.) 35. Állati szállás. 36. Színe.... valaminek a legértékesebb része. 37. Afrikai nép. 38. Kedvelt ma­gyarországi labdarúgó-csapat. 39. Sür­gősség németül. 40. Kedves szlovákul. 41. Ismert Molnár színdarab. 42. ERL. 45. Mosdótál. 47. Latin kötőszó. 48. Ti­sza németül. 49. Arab bíró. 51. Tudja szlovákul. 52. Háziállat. 54. Ä. ö. 55. Lángol. 56. Literben van! 57. Sándor Róbert. 58. Izomkötő. ' Beküldendő a vízszintes 1, 12, 59, füg­gőleges 1, 32, 41, valamint a vízszintes 37, és függőleges 20. számú sorok meg­fejtése lapunk megjelenésétől számított 6 napon belül. Az előző rejtvény helyes megfejtése: ......Mit én nem egészen dicstelenül kezdék, / folytasd te, barátom, teljes dicsőséggel.“ 14 hét

Next

/
Thumbnails
Contents