A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-30 / 13. szám

Összeillenek-e ? A boldog házasság egyik biztos pillére lehet, ha a házastársak hajlandók és tudnak is egy­máshoz alkalmazkodni. Ennek pedig önmaguk és egymás alapos megismerése, megbízható íté­lete a legfontosabb feltétele. Szinte önmagától tolakszik elénk a kérdés: milyen fokú hasonlóságra van szükség ahhoz, hogy a házastársak között kialakulhasson a szük­séges harmónia? Vagy — a másik oldalról köze­lítve meg a kérdést — milyen fokú különbözőség az, amely még nem zavarja vagy éppen elősegíti az összeillést? Az a latin mondás, amely szerint „hasonló a hasonlónak örül“, azt fejezi ki, hogy a hasonlók illenek össze. Az emberi kapcsolatok, a társa­dalmi alakulatok törvényszerűségei azonban nem ilyen egyértelműek és egyszerűek. Hiszen van egy másik közmondás is, mely szerint „az ellen­tétek vonzzák egymást“. Melyiknek van hát iga­za? S ha az egyiknek igaza van, a másikat már­is hamis megállapításnak kell tekintenünk? Mondjuk ki bátran, hogy nem. Mindkét megál­lapításban sok a megszívlelendő igazság. A pszi­chológusok teljes joggal hirdetik, hogy a jól si­került, boldog házasság nem alakulhat ki a házastársak bizonyos mértékű hasonlósága nél­kül. S itt természetesen nem valami külső, ha­nem belső, személyiség- és jellembeli hasonló­ságra kell gondolnunk. Nézzünk néhány olyan területet, amelyeken némi hasonlóság elenged­hetetlenül szükséges. Az emberek lényeges tulajdonságai közé tar­toznak szükségleteik. Vannak alapvető, általános biológiai szükségletek, (táplálkozási, lélegzési, szexuális igények). De nemcsak biológiai, hanem bonyolultabb, a társadalmi és az egyéni fejlődés során kialakult magasabb rendű szükségletei is vannak az embernek. Ilyen a tudás, a műveltség, az ismeretszerzés, a kisebb-nagyobb emberi cso­portokhoz, közösségekhez való tartozás, az esz­tétikai gyönyörködés, ideálok, eszmények szolgá­lata és így tovább. S ezek terén már igen nagyok az egyéni különbségek. Vannak emberek, akik elégedetteknek, boldognak érzik magukat, ha rendszeresen ki tudják elégíteni elsődleges, bio­lógiai szükségleteiket. Mások az igaz emberi élet tartalmát, célját a magasabb rendű szükségletek kielégítésében találják meg. Az emberek szük­ségleteire érdeklődésükből, viselkedésükből, te­vékenységükből következtethetünk. Bármi legyen is egy ember központi érdeklő­dése, s bármilyen szükséglet húzódjék is meg hátterében: ha ezek az érdeklődések és szükség­letek a házastársakban a lehető legélesebben szembeszegülnek egymásnak, az ilyenfajta nagy ellentétek csaknem kizárják azt, hogy férj és feleség összeillő párt alkossanak. A munka, a kenyérkereső hivatás a legtöbb esetben más-más munkahelyhez köti a férjet és a feleséget. Ha — különböző érdeklődésük miatt — szabad idejüket is külön, másutt, másféleképpen töltik, hamaro­san áthidalhatatlanná szélesedhet a közöttük le­vő szakadás. S ez nem vezethet jóra, sőt, a há­zasélet boldogságának egyik legnagyobb ellensé­gévé válhat. Rossznak kell tekintenünk a párválasztást, ha nagy a különbség a házastársak szükségleteinek általános színvonala között. Ha egyik csak bio­lógiai szükségleteinek kielégítésére törekszik, míg a másikat a kultúra, az emberi műveltség leg­magasabb rétegei, a művészet, az irodalom, a tudomány, valamilyen eszme szolgálata érdekli. Ugyanígy, semmiféle kedvező jóslást nem fűzhe­tünk ahhoz a házassághoz sem, amelyben a férj és feleség műveltségének színvonala túlságosan messze esik egymástól. Az ilyen embereket ideig­­óráig erős láncokkal kötheti egymáshoz a sze­xualitás, a szerelem vagy az anyagi érdek, de az eltüntethetetlen különbségek állandóan fenye­gető veszélyként lebegnek a házasság fölött. Az átmenetileg erősen összetartó kötelék lazulása esetén az ilyen emberek aligha tudnak egymás­sal valamit kezdeni. V. Pfibyl felvétele Tavaszra ajánljuk: Kosztümruha, kiskosztüm, kabát széles övvel 3-as tűvel kötjük, a színén sima, a visszáján fordított, azaz harisnyakötéssel. A bordás része­ket 2 sima 2 fordított kötéssel kötjük. Kötéspró­ba: 20 szem és 28 sor 10-szer 10 cm nagyságú. Háta: 100 szemmel kezdjük. Bordásán kötünk 12 centit, tovább harisnyakötéssel. 30 cm magas­ságtól mindkét oldalon, minden 4. sorban 5-ször 1 szemet elfogyasztunk. 54 cm egész hossznál kezdjük a raglánvonal kialakítását. A munka színén minden 3. sorban, a sor elején 3 sima után 1 szemet leemelünk, 1 szemet simán lekö­tünk és a leemelt szemet a lekötöttön átemeljük. A sor végén, a sor végétől visszafelé a 4. és 5. szemet simán összekötjük. A megmaradt harminc szemet egyszerre fejezzük be. Eleje: 101 szemmel kezdjük. Azonos a hátával, mélyebb nyakkivágással. 40 cm egészhossznál a szemeket kétfelé vesszük, a középső szemet be­fejezzük, és a 2 részt külön kötjük tovább. A raglánfogyasztás is azonos a hátával. A 20. rag­­lánfogyasztással egy sorban kezdjük a nyakki­vágás elfogyasztását: 1-szer 4, 1-szer 3, 2-szer 2, és 5-ször 1 szemet fejezünk be. Ujja: 46 szemmel kezdjük. Bordásán kötünk 12 centit, tovább harisnyakötéssel. A bővítéshez mindkét oldalon, a bordás kötés után minden 3. sorban 15-ször 1 szemmel szaporítunk (76 szem). 38 cm egészhossznál kezdjük a raglánvonal elfo­gyasztását, a hátával azonos módon. A megma­radt 16 szemet egyszerre fejezzük be. összeállítás: a részeket gyengén gőzöljük, hogy összevarrjuk. A raglánvonalnál ügyeljünk, hogy csak a sorkezdő és az utolsó szemet varrjuk össze, hogy a fogyasztás vonala és a 3 sima szem egyenletesen érvényesüljön. A nyak körül fel­szedjük a szemeket és bordásán kötünk 12 cen­tit. Az eleje nyílásba cipzárat varrunk. t A tojás táplálkozásunk egyik legértékesebb anyaga. A tejhez hasonlóan olyan táplálék, amely úgyszólván az összes létfontosságú anyagot — beleértve a vitaminokat is és az ásványi anya­gokat is — tartalmazza. Emellett könnyen ter­melhető, jól szállítható és tárolható. A tojást az teszi értékes táplálékká, hogy anya­gaival az emberi szervezet egészséges működését segíti elő. A tojásban levő foszfolipoidok hasonló szerkezetűek, mint a központi idegrendszer fel­építésében részt vevő foszforvegyiiletek, ezen­kívül a májhoz és a tejhez hasonlóan jelentős a tojás A- és D-vitamin tartalma Is. 4 A nyáron tojt tojás általában háromszor any­­nyit tartalmaz ezekből a vitaminokból, mint a téli. Tárolás közben ez nem bomlik el, és így a nyárról télre eltett tojással a nagyobb, nyári vitaminmennyiséget fogyasztjuk. A tojás elnevezésen a köznyelvben a tyúkto­jást értjük. Amennyiben más madár tojásáról van szó, úgy azt az állat nevével is meg kell jelölni. Fontos tudnunk, hogy a kacsatojást gyak­ran megfertőzik az emberre is veszélyes bakté­riumok, ezért legalább nyolc percen át kell for­ralni fogyasztás előtt. * A tojás szerepe a táplálkozásban A kamrában vagy a hűtőszekrényben bizonyára akad néhány tojás. Ezeket rendszeresen használ­ja fel sütés-főzés közben. Lehetséges, hogy úgy találja, felesleges a tojásról többet tudnia, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy élelmiszerként felhasználja. A modern és művelt háziasszony­nak azonban illik alaposabban ismernie azokat az anyagokat, melyekkel naponta dolgozik, s még az sem elég, ha ismeri a tojásnak a kozmetiká­ban való szerepét.

Next

/
Thumbnails
Contents