A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-16 / 11. szám

Varga Lajos: „A meséskönyveket sze­retem" seket, Ady, Radnóti, Petőfi és József Attila költeményeit kedveli a leg­jobban. Különösen gyönyörűnek tart­ja József Attila Ódáját. Ennek el­lenére az irodalmi vetélkedőkön többnyire prózával szerepelt. Pár év­vel ezelőtt a komáromi Jókai-napo­­kon Jókai Mór: Kőszívű ember fiai­ból adott elő egy részletet, szép si­kerrel; a harmadik helyen végzett. Jelenleg az iskolai versenyen Duba Gyula: Szerkesztőségi történetével indul. — Mi a véleményed a szlovákiai magyar költők verseiről? — Nagyon sok szép vers található Dénes György, Ozsvald Árpád, Tő­­zsér Árpád, Zs. Nagy Lajos és má­sok köteteiben, de hogy őszinte le­gyek, most még inkább a klassziku­sok bűvkörében élek. — Mit olvasol jelenleg? — Rácz Olivér: Egyszerű ügy és Megtudtam, hogy élsz című regé­nyeit. Józsa Miklós bácsi ma már hetven­éves, de egyike a leggyakoribb láto­gatóknak. — Mióta jár a könyvtárba? — Amióta megnyilt, állandó olva­sója vagyok. — Milyen íróktól olvas a legszíve­sebben? — Minden jó könyvet elolvasok, de talán Móricz Zsigmond és Jókai Mór nőttek úgy igazán a szívemhez. Tíz éve, hogy nyugdíjaztak, azóta külö­nösen sokat olvasok. Persze azelőtt is olvastam, mert engem a kocsma, kártya sohasem érdekelt. A felesé­gem meghalt, egyedül maradtam, de itt vannak az én jó barátaim — és rámutat a kölcsönzött könyvekre. — Ugye, jó dolog egy ilyen könyv­tár? — Bizony az. Még a legnagyobb nyugdíjból sem telne megvásárolni azt a sok szép könyvet, amelyet így elolvashattam. Igazán mondom, jó dolog. A nyolcéves Varga Lajos Zelk Zol­tán Erdőben című meséskönyvét hoz­ta vissza. — Ugye, sok a tanulnivalód? — kérdezem tőle nagyon komolyan. — Rengeteg — válaszolja ugyan­úgy és összeráncolja a homlokát. — De én szeretem a meséskönyveket is. Cséfalvay Gusztáv hetedik osztá­lyos tanuló Vedres László: Gumika­jakkal két tengerre című könyvét ol­vasta utoljára. — Milyen könyveket szeretsz a legjobban ? — A tudományos, fantasztikus és a kalandregényeket szeretem, olyas­mit akarok vinni. — De előbb még kikölcsönzi Lenin: Állam és forrada­lom című brosúráját, amelyre jelen­leg az édesapjának van szüksége. Egy fiatalasszony, két kisgyermek édesanyja Berkesi Andrástól keres további regényeket. Kedvenc költői József Attila, Ady és főleg Petőfi. — Mikor van ideje olvasni? — Csak késő este, mert a szám­vevői munka után vár otthon a házi munka, a gyerekekkel való foglalko­zás. A kisebb bölcsődés, a nagyobb óvodás, van velük gond elég, de na­gyon szeretek olvasni. A könyvtárban aránylag gyorsan cserélődnek az olvasók. Bizony sokan elmennek anélkül, hogy megismer­kedhetnénk. Azonban ha mindenki­vel beszélnék is, egy délután nem adhat teljes képet a könyvtár olva­sóiról és munkásságáról. így a leg­több felvilágosítást természetesen a könyvtár vezetőjétől, Kulcsár Máriá­tól és Póda Valéria, valamint Nyári Ferencné könyvtárosoktól kapom meg. Négyszemközt a könyvtár dolgozóival Hány kötetet kölcsönöztek ki ta­valy, és mennyit az idén? Hány kö­tetet tart nyilván a könyvtár? — 23 750 kötetet kölcsönöztünk ki tavaly — mondja Kulcsár Mária — az idén pedig eddig mintegy 5000-et. 14 059 kötet a jelenlegi könyvállomá­nyunk. Ebben az évben 25 000 koro­na értékben vásárolhatunk újabb könyveket. Könyvtárunkba 30 ké­peslap és 5 napilap jár. A hnb min­denben segítségünkre van. (Ez ter­mészetesen meg is látszik a szépen berendezett és nagyszerűen ellátott könyvtáron.) — Milyen rendezvényeket tervez a könyvtár ebben az évben? — Felolvasásokat a kötelező olvas­mányokból, mesedélutánokat dia­filmvetítéssel egybekötve, irodalmi vetélkedőket, író-olvasó találkozókat, azonkívül könyvismertető anyagokat állítunk össze és adunk ki. Az első író-olvasó találkozóra márciusban a könyvhónap keretében kerül sor, erre Rácz Olivért hívtuk meg. Ezt Cséfalvay Magdolna és Jaiková Dobroslava az olvasóteremben közösen rendezzük a nagymegyeri magyar gimnáziummal. — Milyenek az olvasók? — Kétfélék. Van, aki szereti, ha mi választunk számára könyveket, ha tanácsolunk, javasolunk, de nagyon sokan egyedül szeretnek válogatni, böngészgetni. — Mi a véleményük a fiatal olva­sókról? — A lehető legjobb — mondja Pó­da Valéria, aki a gyermekeket, az ifjúságot „szolgálja ki“. — Itt a leg­fontosabb az irányító munka, ha a gyermek nem a korának megfelelő könyvhöz ragaszkodna. De szót ér­tünk és könnyű szót érteni velük, mert jó és szép könyvekkel rendel­kezünk, van miből ajánlani. A gye­rekek különösen kedvelik a Madách gondozásában megjelenő „pöttyös“ és „csíkos“ sorozatot. Sokan viszik Dá­vid Teréz: Feneketlen láda kincsei című könyvét is. — A szlovákiai magyar írók művei közül melyek a legkelendőbbek? — Nagyon nehéz lenne bárkit is kiemelni vagy elmarasztalni. Általá­ban többet forognak és nagyobb mennyiségben a prózai művek, ami talán természetes is. Sokan kedvelik Rácz Olivér, Egri Viktor, Duba Gyula, Dávid Teréz, Ordódy Kata­lin műveit, de nagyon kapósak a Lo­­vicsek-kötetek, különösen az időseb* bek olvassák szívesen. Például ma is keresték a Haragosokat. — Különösebb problémáik nincse­nek? — Azért akadnak — válaszolja Nyáriné —, például nem tudunk min­den kötelező olvasmányt beszerezni. Jó lenne, ha erre nagyobb gondot fordítanának a kiadók. Hiányzik pél­dául Boáena Némcová Nagyanyója, valamint Frafto Král műve. a Csen­­kóné árvái. Leginkább a szépirodal­mi műveket viszik. Nem azért emlí­tem, mintha ez hiba lenne, hanem csak azért, mert nagyon sok hasz­nos politikai művel és szakkönyvvel is rendelkezünk. Szeretnénk, ha mi­nél több sokoldalú olvasónk lenne és még több felnőtt olvasó látogatná a könyvtárat. Különösen a közép ko­rosztályra gondolok. Mindezt össze­gezve, lesz még tennivalónk bőven. A nagymegyeri városi könyvtár a közelmúltban elnyerte a hnb által indított „Példás könyvtárat fejlesz­tünk“ verseny díjának első fokoza­tát. Ennek ellenére a könyvtár dol­gozói tisztában vannak azzal, hogy akad még tennivaló, mert egy jó könyvtár nem más, mint a szellemi bőség asztala, amelyről jó, ha minél többen vesznek. Március van, a könyv hónapja. Petőfi Sándor sorai ezért fokozottan időszerűek, nemcsak ha­zai vagy európai, de világviszonylat­ban is. „Ha majd a szellem nap­világa / Ragyog be minden ház abla­kán. / Akkor mondhatjuk, hogy meg­álljunk, / Mert itt van mór a Ká­naán!“ T. KASZA IDA gondolatok a könyvtárban A könyvtár dolgozói (balról jobbra): Kulcsúmé, Nyáriné és Póda Valéria Cséfalvay Gusztáv: „A tudományos, fantasztikus és a kalandregények a kedvenc olvasmányaim" „Két kisgyermekem van, ezért csak este jut időm az olvasásra" Prandl S. felvételei *

Next

/
Thumbnails
Contents