A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-09 / 10. szám

'-BEDE &N$IA

QYÖNQYVIRÁgCSORpR

Gyöngyvirág fehérük Az asztalomon.

Anya lettem én is,

Kijár e csokor.

Nem virító szekfű,

S rózsa, lángoló:

Apró, puhaselymű Kis sziromgolyó.

Hol vagytok, ti pompás csokrok Lányságom delén?

Messzi múltból illatoztok, Virultok felém!

Díszetek hullását Én nem perelem.

Édesítsd múlását, Hitvesszerelem.

Nincs szívemben friss seb, Nincs nagy szenvedély. Örömöm is kisebb,

Bánatom se mély.

Fájdalom ha sértett,

Öntudat emel.

Boldogság kísértett,

Gőgöm űzte el.

Mit bánom már, volt-e, lesz-e Királyasszonyágy,

Ahol mindent elfelejtve, Megpihen a vágy?

Gyermek sir az ágyon,

Már nem álmodom.

Hideg lángolásom Néki áldozom.

Eddig aki elment,

Itt van a határ,

Ami asszonyembert Szűkebb körbe zár.

Járjunk hát e körben Gyermekörömök S asszonygondok törpe Tornyai között.

Nekünk még a virágunk is Csepp játékgolyó, Erdőn-kerten csengve-bongva Végigguruló ...

Játsszunk, fiam összes Gyöngyöm arra van;

Te lehetsz a győztes, Megadom magam.