A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-09 / 10. szám
AUTÓMOTOR ■ A TOGLIATTI AUTÓGYÁR 1973 végére eléri tervezett termelési kapacitásának 91 százalékát — jelentik Moszkvából. Ez azt jelenti, hogy a három hatalmas futószalagról naponta több mint kétezer személyautó gördül le. A szovjet kereskedelemben rövidesen megkezdik a gyár harmadik modelljének, a VAZ-21-03 típusnak forgalmazását. Az új Zsiguli sok tekintetben szebb és tökéletesebb lesz elődjénél. ■ ÜTÉPlTÖ CSODAGÉP. A brit katonaság olyan gépet szerkesztett, amely minden segítség nélkül csúcsidő alatt épít utat. A teherautón egy hengerről görgetik le a kész útanyagot, amely azonnal használható. ■ A GÉPKOCSILOPÁSOK SZÁMA a múlt évben minden eddigi rekordot megdöntött Olaszországban. összesen 175 ezer autót tulajdonítottak el, és ezzel messze túltettek Anglia, Franciaország és , az NSZK gépkocsitolvajain. Az olasz rendőrség, amely meglehetősen reménytelenül küzd az autótolvajok ellen, kiszámította, hogy 1972-ben hárompercenként loptak el egy gépkocsit Itáliában. ■ TILOS AZ AUTÓZÁS a svájci Árosában este 23 és reggel 6 óra között. A városi tanács most azzal a tervvel foglalkozik, hogy a nyaralóhely jellegét még jobban megerősítik és ezért teljesen kitiltják a gépkocsikat a városból. Azok az alkalmazottak, akiket munkájuk a városhoz köt, kötelesek kerékpárt használni. TOYOTA kontra VOLKSWAGEN Ki dönti el, hogy melyik autó a jobb? őfelsége a vevő — írta nemrégiben a Neue Züricher Zeitung. És az elmúlt évben őfelsége, a svájci vevő igencsak előnyben részesítette a japán autóipar termékeit, összesen 33 755 japán autót vásároltak a svájciak, ezek között 20 997 a Toyota-gyár műhelyeiben készült. Megjegyzendő, hogy ugyanebben az időszakban a Volkswagennek mindössze 15 871 kocsit sikerült Svájcban eladnia. „Nálunk bizony erős a konkurrenciaharc, és ezt azok a cégek sínylik meg, amelyek valamilyen okból nem tudják megfelelően kielégíteni a vevőkörüket“ — írta a kérdéssel kapcsolatban a Weltwoche című svájci hetilap. A szakértők véleménye szerint a wolfsburgi gyár, legalábbis a svájci piacot illetően, két hibát követett el: a) — modellpolitikája nem felel meg a piac igényeinek, — b) — árpolitikája is elégedetlenséget keltett a svájci vevők körében. Az elmúlt három évben 16,5 százalékkal növelték a Volkswagen árát, ugyanebben az időszakban a Toyotta-kocsik mindössze 7,8 százalékkal drágultak. Évről évre megkétszereződik a Svájcban eladott Toyota- és Nissan-autók száma, a Volkswagené viszont csökken. És ami szintén figyelemre méltó: a legfrissebb svájci autóeladási statisztika szerint a Toyota már a Fiatot és a Fordot is megelőzte, tehát a japán kocsik egyre nagyobb piacot hódítanak meg Európában is. AZ AUTÓPIAC ÚJDONSÁGAI Tavaszias kép az új, 1973-as Chevrolet Corvette típusról, amely 21 éve mint az amerikai autóipar egyetlen sorozatgyártású sportkocsija szerepel a GM-programban. A mostani frissítés főként a karosszérián mutatkozik. Többek között az első ütközőire érdemes felfigyelni, amely a 270 lóerős, 210 km/ó sebességű kocsi színével azonos, rugalmas műanyag-elem. Az idei év első nemzetközi autókiállításain a SAAB gyár is bemutatta új gyártmányait. A SAAB 99 EMS is sok újdonságot vonultat fel, közülük az egyik legérdekesebb a lökhárító szerkezete. A cellás kiképzéssel a lökhárító nagy ütközési energiákat vehet fel. Az EMS típusnak egyébként kétliteres, elektronikusan vezérelt benzinbefecskendezéssel működő motorja van, amelynek 110 DIN-LE a teljesítménye. (Gyári fotók) Egyes holdkőzetek és a meteoritok ugyan öregebbek, de a Földön még sohasem találtak náluk Idősebb kőzeteket — jelentette ki Dr. Stephen Moorbath azokról a kőzetmintákról, amelyeket immár két éve vizsgálnak az oxfordi egyetem geológiai laboratóriumában. A súlyos gránitdarabok, amelyek között sötét fekete is, fehér is egyaránt akad, Nyugat-Grönland távoli zugából érkeztek és a tudományos vizsgálat szerint sem változtak, amióta 3800 millió évvel ezelőtt kialakultak a Föld kérgében. A dán geológiai szolgálat kutatói 1967-ben bukkantak rá az ősi kőzetekre, és jóllehet már akkor sejtették, hogy nagyon öregek, csak hosszas vizsgálatokkal sikerült meghatározni a korukat. Jelenleg 50 százalék az esélye, hogy valaha is találhatnak bolygónkon a grönlandiaknál idősebb kőzeteket. A holdkőzetek korát 3200 — 4100 millió évre becsülik, és alapos a feltevés, hogy a Hold egyidős a Földdel, mégsem valószínű, hogy a Föld 4600 millió évvel ezelőtti keletkezésének korszakából találhatnak kőzeteket, hiszen ehhez bolygónkon túlságosan sok geológiai változás történt. Az oxfordi vizsgálatok befejezéséig az amerikai Minnesota államban talált gránitmintákat tartották bolygónk legidősebb kőzeteinek. Ezeknek korát 3550 millió évre teszik. Ám valamennyi meteorit idősebb ennél: koruk mintegy 4600 millió év. A meteoritok annak az anyagnak a maradványai, amely egykor a Nap körül keringett és amelyből a bolygók kialakultak — közöttük a Föld is —, erről a bolygó-képződési folyamatról azonban nagyon hézagos a képünk. A geológusok feltevése szerint a bolygók kialakulása az ősi anyagból meglehetősen gyorsan, tízezer-százezer év alatt végbement: az összeütköző anyagtömbök egyesültek, testeket formáltak — akár bolygó nagyságúakat is. Amikor azután ez a folyamat befejeződött, a gravitációs kollapszus és a rövid életű radioizotópok elbomlásából származó hő megolvasztotta a Földet, a Holdat és a belső bolygókat. Az eredeti földkéreg akkor alakult ki, amikor az olvadt Föld lehűlt — ekkor jöttek létre a most felfedezett grönlandi gránitminták is. A bolygóképződés másik elmélete viszont azt állítja, hogy a frissen kialakult Föld (a homogén test) megolvadásához kizárólag a hosszú életű radioizotópok elbomlása szolgáltatta a hőt. Ez azt jelentené, hogy az ős-Főld sokkal lassabban hevült fel olvadáspontjáig, és ezt követően nem hűlhetett le eléggé, hogy a gránitkéreg 3000 millió évnél korábban kialakulhatott volna. A grönlandi őskőzetek kora tehát amellett bizonyít, hogy a megolvadáshoz szükséges hő forrása sokkal inkább a gravitációs kollapszus és a rövid életű radioizotópok bomlása, mint a hosszú felezési idejű hasadóanyagok elbomlásáé. A kőzetekben levő radioaktív elemek elbomlásának meghatározásával olyan időtáblázathoz jutottak a kutatók, amely nagy jelentőségű a Föld és folyamatainak, a Naprendszer keletkezésének megértéséhez. A következő világ, amelynek korát ezzel \ módszerrel meghatározzák majd, minden valószínűség szerint a Mars lesz — erre azonban még várni kell néhány évtizedig. A FÖLD LEGŐSIBB KŐZETE
