A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-02 / 9. szám
jához, Marcello Caetanóhoz, aki kezdetben valóban liberálisabb politikát hirdetett. Csakhogy az ország kormányrúdja nemrég ismét élesen jobbra fordult. Az ellenzéki erők megfélemlítésére, melyeknek tevékenysége számos szabotázscselekményben nyilvánult meg magában Portugáliában és a tengerentúli területeken, Caetano kihirdette a rendkívüli állapotot és korlátlan hatalommal ruháztatta fel magát. A második világháború után a haladó erők, az 1921-ben alakult és 1926-tól mély illegalitásban működő kommunista párt felvilágosító munkájának hatására ismételten megmozdultak a fasiszta diktatúra ellen, de a tüntetéseket és sztrájkokat a karhatalom elfojtotta. Az 1962-ben, Portugália Nemzeti Felszabadító Hazafias Frontja néven alakult egységfronthoz a kommunistákon kívül egyaránt tartoznak szocialista csoportok, polgári radikálisok, liberálisok, katolikus szervezetek tagjai, monarchisták és más ellenzékiek, s akcióikban egyre nagyobb számban vesznek részt diákok. Portugália gazdaságilag Európa egyik legelmaradottabb országa. Iparának legjelentősebb ága a bányászat. A vas-, acél- és ónkohászat, továbbá az olajfinomítás már a hatvanas években létesült iparágak. Az ország területének körülbelül a fele szántó, szőlő és gyümölcsös. A fölös számban túl sok embert foglalkoztató mezőgazdaság azonban nem képes elegendő élelmiszert termelni a lakosság számára — gabonát, cukrot és más élelmiszereket importálni kénytelen. A legfontosabb növényi termék a szőlő, a híres portugál bor külföldi elhelyezése azonban egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Hihetetlenül alacsony a tömegek életszínvonala. Igen magas a gyermek- és felnőtthalandóság. E tekintetben Portugália egy szinten áll az afrikai és latin-amerikai fejlődő országokkal. Problémát okoznak olyan betegségek is, amelyeknek előfordulását más európai országokban sikerült a minimumra csökkenteni; tuberkulózisban például több mint kétezer ember hal meg évenként. Alig képzelhető el javulás a jelenlegi szociálpolitikai viszonyokban. Egyébként nemrég lépett fel igen szigorúan a kormány azok ellen az orvosok ellen, akik rámutattak az orvosi ellátás elégtelenségére, alacsony színvonalára és több pénzt követeltek a költségvetésből az egészségügy fejlesztésére. A „megoldás“ jellemző a rendszerre: a kórházakat a hadsereg felügyelete alá rendelték és sok orvost „behívtak“ katonának. Bármilyen eltérő vélemény lázadásnak minősül a jövőben ... A halandóság és az elmaradt orvosi ellátás terén mutatkozó európai elsőség azonban nem elszigetelt jelenség, ugyanígy az első helyen áll Portugália Európában az analfabetizmus terén is. A lakosságnak körülbelül egynegyede írástudatlan. Az alapfokú oktatás 7 évtől 13 évig kötelező és ingyenes, de a gyerekeknek — különösen falun — csak a fele jár rendszeresen iskolába. A hivatalos kormánykörök mindent elkövetnek, hogy minél kevesebbet tudjon meg a külföld az országban uralkodó valóságos helyzetről és a portugál nép törekvéseiről. A korporativ köztársaságnak érdeke a külföldi tőke és a turisták beözönlése. A szomszédos Spanyolország turisztikai fellendülésének láttán a lisszaboni kormány is gondolkodóba esett, s a hatvanas évek második felében nyugatnémet, angol és belga tőkeberuházással hozzálát a turisztikai infrastruktúra kiépítéséhez, amihez minden természeti feltétel adott. A főváros varázsa — Lisszabont sokan „tavasszal a világ legszebb városának“ tartják — csak egyike a sok oknak, miért özönlik egyre több turista az országba. A fő attrakció kétségtelenül, hogy évente garantáltan 340 napon át süt a Nap. Portugália tengeri fürdőiben — akár a Costa do Sol-on, a nyugati parton vagy az Algaver-parton délen — 17 fok az átlagos hőmérséklet, amely novemberig tart. De a nyár közepe sem elviselhetetlen, mert az Atlanti-óceán gondoskodik a megfelelő hőmérsékletről. Mindig Portugália legmodernebb tengeri fürdője. — Az Algaver-parton fekvő Praia da Rochában az utóbbi években mint eső után a gomba, úgy nőnek ki a modern szállók. A hét halmon épült város. — Lisszabon, mint Róma, hét dombon épült. Pompás paloták és templomok díszítik a domboldalakat. Nazaréi ökröshajók. — Mivel a nazaréi halászok az erős hullámverés miatt nem tudnak a partnál kikötni, csónakjaikat, amikor hazatérnek a halászatról, ökrökkel vontatják haza. fúj a frissítő szellő, amely megakadályozza, hogy a napozó pecsenyére süljön. De a főváros is sok élményt nyújt a turisták számára. Felejthetetlen egy autóút Európa leghosszabb függőhídján, a Tejón átívelő Salazarhídon, amelynek pillérei olyan magasak, mint az Eiffel-torony. Vagy ott van a Torre de Belém—Belémi kapu —, a portugál építészet egyik remeke. 1515 és 1521 között épült azon a helyen, ahol a Tejo beomlik az Atlanti-óceánba, a középkori Lisszabon legnyugatibb pontján, hogy jól láthassák a messzi földrészek meghódítására induló bátor tengerjárók s elsőnek pillantsák meg azok, akik visszatértek felfedező útjaikról. ■> A Salazar-rendszer mindent elkövetett, hogy a lakosság figyelmét a keserű jelenről a dicső múltra terelje, a portugál irodalom mindig viszsza-visszatért a nagy felfedezések időszakához, s a hivatalos propaganda állandóan éleszti ezt a hamis romantikát. Ezért állíttatta fel a salazari monumentalizmus a Tejo torkolatában, ahonnan egykor felfedező utakra indultak a portugál hajósok, a Tengerjárók emlékművét (Padrfio dós descombrimentos) Tengerész Henrik (Henrique Navagador herceg — I. János portugál király legifjabb fia) halálának 500. évfordulója alkalmából, 1960-ban. Az emlékmű, amelyben Salazar saját magát szerette volna látni, bombasztikusságával a hitleri Németország építészetét és szobrászatét idézi, s nevetséges karikatúraként hat. Nem az ismeretlen vizekre induló hajók árbocait, hanem inkább a inkvizíció szellemét, az autodafék máglyáját idézi, ahol számosán befejezték életüket azok közül, akik merészkedtek haladó módon gondolkodni. TARJÄNI ANDOR it
