A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-16 / 7. szám
sat és pártunkat éltető üdvözlő jelszavakat meszeltük, a szociáldemokrata párt tornaijai elnökének fia a nyomunkba lopakodva mind letörölte őket. Ezt megelőzően heteken át látogattuk a vidéket. Meggyőző, felvilágosító munkánk eredménye nem maradt el. A nép egysége megbonthatatlan volt. Aztán következett az építő munka, a falu szocializálása. Nem volt könnyű, de megérte. 50 éve vagyok párttag, megbecsülnek — és megmutatja számtalan rangos kitüntetését. — Sajnos, már alig látok. Többször ültem börtönben, a koncentrációs táborból a szovjet felszabadító csapatok szabadítottak ki. Egyedül élünk a feleségemmel, egyetlen fiunk elesett a háborúban. — Hogy mennyit fejlődött Tornaija a huszonöt év alatt? Többet, mint azelőtt száz esztendőn keresztül. Nyolcéves korom óta ismerem. Te is ismered, ha nem is olyan régen. A különbség szemmel látható! Menj, győződj meg. — S reszkető kezével megkeresi az enyémet. arca Eltévedek szülővárosomban Igen. Ismerem Safárikovót, Tornaiját, azaz mégsem, mert szülővárosom egyik új lakónegyedében szégyenszemre eltévedek. A volt szántók, kukoricaföldek, a régi vásártér helyén, a kiserdő szélén mindenütt új családi és emeletes házak sorakoznak. Szinte körülölelik a régi Tornaiját és szinte elnyújtóznak majdnem teljesen Királyi és Szárnya községekig. Tornaija nemcsak e két faluval épült egybe, de az egységes földművesszövetkezetek is egyesültek. Pedig de messzinek tűntek valamikor ezek a falvak. A környék legnagyobb földbirtokosának, Tornallyai Zoltánnak kastélyában gyermekotthon létesült. A kis mezőváros egyetlen háború előtti hírességéből, a nagy laktanyából vezényszavak helyett vidám női hangok szűrődnek ki. A volt laktanyában a ruhagyár kapott helyet. Nemsokára ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Hétszáz dolgozónak, javarészt nőnek biztosított munkalehetőséget. Csobó Ilona, az üzem tervezőnője nagy elismeréssel nyugtázza ezt a tényt és elmondja, hogy a gyárnak jelenleg tíz műhelye van, de még ebben az évben három új műhellyel bővül. És további száz dolgozót alkalmaz. A nők átlagfizetése 1520 korona körül mozog. 40 százalékban exportra dolgoznak: a Szovjetunióba, Svédországba, SvájcA korszerű terményfelvásárló üzem ba, Nyugatnémetországba, Dániába „utaznak“ a Tornaiján készült férfiöltönyök. A távlati terv 1980-ig: A ruhagyárnak -megközelítőleg kétezer dolgozója lesz. Szaktanintézetét jelenleg mintegy kétszáz ipari tanuló látogatja. Az állomással szemben trónol a terményfelvásárló üzem óriási silótornya. Tetején éjjel nappal világít a vörös csillag. A korszerű nagy középiskola szinte eltakarja a katolikus templom mögötti kilátást. Az egykori trágyától bűzlő főtéren ma rendezett park hívogatja nyáron az elfáradókat. A park mögött épül az új kultúrház. A város büszkeségét, nagy strandját, amely Királyiban létesült, a távoli környékről is felkeresik. A szárnyai kórház ugyancsak nemrégen épült és jelentőségét talán hangsúlyoznunk sem kell a környék lakói számára. Az egykori Hámoskastélyban a mezőgazdasági technikum kapott helyet. Tornaija diákváros lett. Megfiatalodott. Kulturális élete, amely, ha olykor lanyhult is, de sohasem aludt el teljesen, most pezsgőbbé vált és új vonásokkal gazdagodott. Például a múlt év decemberében Batta György költő és Galo Vilmos tanár tartottak élménybeszámolót a müncheni olimpiai játékokról. A legszebb eredmény A szülőföld a ritkán hazalátogató szemében rendszerint kisebbedik, az enyém nagyobb lett. Csak a Sajó, amit úgy szerettünk gyermekkorunkban és oly nagy folyónak láttuk, zsugorodott kígyózó erecskévé. Igaz, ott van helyette a nagy strand. És mégis kicsit szomorúan csodálkozom. „Mese volt, álom, káprázat? Lehet! / Megszépítette bús életemet!“ A Sajótól nincs messze Beje. Szinte természetes, hogy Bejéről a költő Tompa Mihály jut eszembe, és Petőfi Sándor, akinek erre kellett gyalogolnia, amikor Rozsnyóról jövet Bejébe igyekezett költő barátjához... És már kavarog minden. Rájövök, hogy a szülőföldem nemcsak Tornaija, de egész Gömör! Az a „gömöri rengeteg“, amely a huszonöt év alatt számtalan fiában ébresztette fel a költészet, a művészet szeretetét, a tanulás vágyát. Az itt élő magyarság szellemi életének gazdagítására hegyei közül költők, írók, mérnökök, jogások, képzőművészek hosszú sora került ki. Ez azonban ma már nem számít csodának. Talán visszanézve igen ... Az egyik tornaijai iskola (nem Is fontos melyik iskola) folyosóján tűnődve várom a szünetet jelző csengőt. A tantermekben folyik a tanítás. Az egyik osztályból az egykori kis dinnyetolvaj hangját vélem felismerni. A jóslat mégsem vált be. Nem végezte akasztófán, börtöntöltelék sem lett belőle, a többiekből sem. Miért? ö maga felel rá, amikor a diákoknak így ad elő: „1948 februárjában a burzsoázia végleges veresége teljesen megnyitotta az utat az ország szocialista építéséhez. A föld azoké lett, akik megművelik. A nép egyszerű gyermekei előtt új, sohasem ismert lehetőségek és távlatok nyíltak a tanulásra, művelődésre ...“ A szünetet meg sem várom. Minek. A tanár minden szava, de különösen utolsó mondata az elmúlt huszonöt esztendő összefogott értékelése. Lényegében minden benne van: a soksok küzdelem és az elért eredmények. TKI Készül o magágy. — Felvételünkön balról jobbra: Hegedűs Mária, Nágel • Mária, Kovács Margit, Csák Boldizsár és Szász Oszkár. • Kertészek — télen Alig venni észre ilyenkor télviz Idején a Bruty (Bart) községbe vezető út jobb oldalán elterülő kertészetet. Az őszi mélyszántással a kertészet külterjes területei beleolvadtak a többi szántóföld szürkeségébe. De éppen ilyenkor, a tél derekán van születőben az új élet a kertészetekben. A melegágyi palántanevelés Időszaka ez, amely alapfeltétele a kertészeti termesztés sikerének. így van ez a svodínl (szőgyénl) kertészet II. telepén is. A telephez közeledve csupa kertészeti kellék és anyag tárul elénk. Ládák, öntözőcsövek halmaza, gépi erővel rakott hatalmas komposzttrágya piramisok. A kertészet déli részén terjedelmes halastó húzódik nádas, zsombékos területeivel. A fakult kenderből készült kerítés mögé nézve melegágyi telepet pillantunk meg. Nagy a sürgés-forgás, hiszen még száz melegágy vár elkészítésre az elkövetkező hetekben. Csák Boldizsár főkertész kísér végig a telepen, hogy betekintést nyerjünk a kertészkedés fortélyaiba, amit 6 mér húsz éve folytat nem kis sikerrel. A jó munkáért és az elért sikerekért több kitüntetést kapott. A szőgyéni Barátság Efsz második számú kertészete 25 hektáron foglalkozik külterjes zöldségkertészettel, ami a legfontosabb és legjövedelmezőbb speciális ágazatok egyike. Az 1972. évi termelési tervet 150 ezer koronával túlteljesítették, ami világos bizonyítéka annak, hogy rentábilis üzemágról van szó. A kertészetben csaknem kizárólag asszonyok dolgoznak, de akad köztük 3—4 férfimunkás is. Harminc a nyilvántartott tagok száma. Ezek közül csak a törzsgárda tagjai járnak rendszeresen, télennyáron dolgozni. Ügyeskezű, dolgos és viharedzett asszonyok mindannyian, akik még tél idején sem riadnak vissza a kinti munkától. A nagyüzemi kertészeti termelésben nagyon fontos, hogy életerős, jól fejlett palántával indulhasson a tavaszi Idény, ezért időben ki kell építeni a melegágyi telepet. A melegágyak körül sokszor 14 féle munkát is végeznek az asszonyok naponta. Ehhez a munkához nem is annyira az erő a fontos, hanem inkább az ügyesség. Száz Oszkár a törzstagok egyike, egyben a kertészet áruátadója, bizakodóan néz a jövőbe. Állítja, hogy a Zöldségértékesítő Vállalattal kötött szerződésben meghatározott áru-mennyiséget az idén is leszállítják. — Hogyan próbálják jövedelmezőbbé tenni a kertészeti termelést? Csák Boldizsár főkertész válaszol: — Elsősorban a ml viszonyainknak megfelelő, jól bevált, nagy hozamú zöldségfélék termesztésével. Továbbá jobb talajerőgazdálkodással és kertészeti agrotechnikával. Az egész területünkre kiterjedő öntözéses gazdálkodással. A permet- és gyomirtószerek széles skálájú felhasználásával. Jövő terveik közé tartozik egy központi épület létesítése, melyben iroda-, öltöző- és raktárhelyiségek lesznek. Három év alatt üvegházas belterjes kertészetté alakulnak át, mert az Érsekújvárban épülő konzervgyárat három nagy kertészet fogja majd ellátni, közöttük a szőgyéni is. MONCZ LÁSZLÓ Az asszonyok finom komposztot hintenek az elvetett magvakra
