A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-09 / 6. szám

Ki tudja, hogyan születnek a városok? Miért nőnek nagy­­gyá, vagy miért maradnak örökre kicsinyek. Az egyik miért szürke és unalmas, s a másikban miért pezseg a lüktető élet? Az igazi városoknak, akárcsak az embereknek, egyéniségük van. Ilyen Mladá Boleslav is. Olyan, mint az öreg fa, amely mélyen beleeresztette gyökereit a földbe, és szilárdan áll a lábán. Egy híján ezeréves. Tele színnel: régi szí­nekkel és új színekkel. Mladá Bo­leslav magán viseli a cseh történe­lem minden jegyét. Ma is áll ben­ne a tizedik században épült kas­tély, és láthatók a falak, amelyek a harmincéves háborúban védel­mezték. Többször lerombolták, de a szorgos takácsok, tímárok, szap­pan- és sörfőzők, gyertyaöntők és molnárok mindig újra felépítették. A 16. századtól egyre nőtt, gyara­podott. 1910-ben már 16 ezer lako­sa volt, ezek túlnyomó többsége iparral, kereskedelemmel foglalko­zott. Akkor már messze földön ismerték a Jizera folyó bal partján épült város termékeit. Igazi fénykorát azonban nap­jainkban éli. Mladá Boleslavnak 1950-ben már 25 ezer volt a lako­sa, ma pedig eléri a 36 ezret. A vá­ros jelene és jövője az egész vilá­gon ismert autóiparához kapcsoló­dik. A népszerű és közkedvelt Skoda-kocsik gyára ma 15 000 em­bert foglalkoztat és évente több mint 150 000 kocsit állít elő. De egy kicsit térjünk vissza a múltba. 1958-ban a párt XI. kongresszusa úgy döntött, hogy Mladá Boleslavban felépítik Cseh­szlovákia legnagyobb autógyárát. Az új üzem alapkövét 1960-ban rakták le, és négy évvel később a gyár futószalagjáról legördült az első gépkocsi. Hogy kissé közeleb­bi elképzelésünk legyen a gyár nagyságáról, megemlítjük, hogy 120 hektárnyi területet foglal el, és csupán egyetlen évben (1963- ban) naponta egymillió koronát emésztett fel az építése. Az új üzemnek új szakemberek­re, technikusokra és mérnökökre volt szüksége. Ezeknek az embe­reknek lakás kellett, ezer és ezer növeltük, nem vettünk el a mező­­gazdaságtól egyetlen hetárnyi föl­det sem. A köztársaságban elsők­ként alkalmaztuk a gyakorlatban a típusterveket. Természetesen az építészeti, esztétikai elveket min­dig szem előtt tartottuk, és komoly gondot fordítottunk a város új ar­culatának kialakítására. A kezdeti bizalmatlanság után, a köztársaság távoli városaiból is özönleni kezd­tek- hozzánk az érdeklődő szak­emberek, tervező mérnökök. Jöt­tek, hogy átvegyék egyre gazda­godó tapasztalatainkat. — Még jól emlékszem az úttörő évekre — mosolyodik el Kosík mérnök. — Nem volt könnyű dol­gunk. Hiszen egy-egy város régi arculatának a megváltoztatása mindig fájdalmasan érinti az em­bereket. Különösen az őslakók vál­tak meg nehezen a régi épületek­től, szűk utcáktól. Rengeteg elő­adást, nyilvános gyűlést és vita­estet kellett tartanunk, hogy a terveinket elfogadtassuk. Végül is 1960 második felében a járási és városi szervek elfogadták javasla­tainkat. A 13 évvel ezelőtt kidolgozott városfejlesztési tervek ma is ott függnek a tervező iroda falain. Az idő múlásával egyre jobban meg­szürkülnek és egyre több rajtuk a piros ceruzával becsíkozott rész, amely azt jelzi, hogy mi valósult meg belőlük a gyakorlatban. Az ősi város rekonstrukciójával szer­ves összefüggésben négy új lakó­telepet létesítettek. Ezek valóságos kisvárosok. De kell is az új lakás, hiszen a távlati tervek szerint Mla­dá Boleslavnak a nyolcvanas évek­ben 50 ezer lakosa lesz. A lakosság túlnyomó többsége akkor is az egyre növekvő autó­gyárbán fog dolgozni. Az autóipar adott új jelleget Mladá Boleslav­­nak. Az autók városa! — így isme­rik szerte az országban. És ez a jelző teljesen ráillik. Egyetlen vá­rosban sem futkos annyi Skoda­­kocsi az utcán, mint itt. Az autó­ipar és az autók tették lüktetővé az ősi város életét. Mladá Boleslav megfiatalodva, derűs arccal lép majd ezredik évébe. AZ AUTÓK VÁROSA új lakás, új iskolák, üzletek és szó­rakozóhelyek. — A város kinőtte régi ruháját — mondja Kosík mérnök, a Kerü­leti Tervező Intézet vezetője. — Hozzá kellett látni a komoly terve­ző munkához. Nyolc évvel ezelőtt, 1964-ben intézetünk mérnökeinek munkáját már az egész köztársa­ságban ismerték. Ennek a kis kol­lektívának viszonylag rövid idő alatt sikerült megváltoztatni a vá­ros egész arculatát. A szunnyadó vidéki kisvárosból, Mladá Boles­lavból pezsgő életet élő város lett. — A Jiéín irányába vezető fő­utca házainak lebontásával sike­rült helyet biztosítani 1800 új la­kásnak, új üzletsornak, kávéház­nak, vendéglőknek és szolgáltató üzemeknek — magyarázza Kosík mérnök. — Természetesen a város fejlesztésére vonatkozó összes ren­delkezéseket betartottuk. A kezde­ti időkben előtérbe helyeztük a régi városrészek rekonstrukcióját és úgy hajtottuk végre a város fej­lesztését, hogy azt területileg nem 5

Next

/
Thumbnails
Contents