A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-02 / 5. szám
égebben, még az 1930 35-ös években az ekeszarvát fogva, szülei nyolc hekm tár földjén szántott-vetett és közben azon törte a fejét, hogyan lehetne még többet termelni, szülei és a saját életét megjavítani. Amikor 1935-ben megnősült, még jobban megszaporodtak a gondjai. Most már, ahogy faluhelyen mondani szokás, a maga ura volt ugyan, de viszont a gond baj, ami egy ilyen kis gazdasággal együttjár, az is mind a^'ö nyakába szakadt. Mert hiába igyekezett a munkával, túrta a földet napkeltétől napnyugtáig, ha az időjárás kedvezőtlenül alakult, odavolt az egész reménysége, kárbaveszett fáradságos munkája. Időközben elvégezte a kétéves ezüstkalászos gnidatanfolyamot, ami bizony abban az időben nagy anyagi áldozatokkal járt. De őt a tudásnak, az ismeretek bővítésének, a kevéske föld még jobb kihasználásának vágya arra ösztönözte, hogy állandóan művelődjék. így azután az iskola elvégzése után elérte, hogy „ezüstkalászos gazda“ lett. Hogy ez milyen nagy eredmény volt abban az időben, ezt csak azok az idősebb generációhoz tartozók tudják megérteni, akik Kara Ma>„i bácsival együtt maguk is átélték ezt. Azután jött a háború, amelynek borzalmát még ma sem tudja elfelejteni. 1945 tavaszán hozták meg a szovjet katonák a Gaiam mente népének is a szabadságot. Az ö kis otthonával együtt a falu lakóházainak nagy tésze romokban hevert. Kezdhették elölről az életet. Azonban a tudat, hogy felvirradt az egyszerű dolgos emberek napja, erejüket megkétszerezte. Hozzáfogtak az újjáépítéshez. A földek megművelésénél csak kézi erőre szorítkozhattak, mivel az igás állatokat o visszavonuló német csapatok mind elhurcolták. Ebben az évben eppen hogy csak a betévö falatot tudták megtermelni, mivel a szükséges vetőmagot is nagy nehezen csak a megmaradt ruháikat elcserélve tudták megszerezni, azokról a vidékekről, ahol nem voltak olyan nagy harcok. Hogy tönkrement házát rendbe tudja hozni, Párkányban a vasútnál keresett és talált munkahelyet Marci bácsi. Azonban a föld szeretete rövidesen visszahúzta öt. Dolgozott látástól vakulásig, hogy földjeit minél jobban kihasználja, minél többet termeljen. Igyekezetének megvolt az eredménye, mint magángazda beadási kötelezettségét mindig túlteljesítette. Ebben az időben már új szelek kezdtek fújdogálni. Egyre másra alakultak az egységes föld műves szövetkezetek. A közös gazdasagok alakulásának hire eljutott szülöfulujaba Kamenny Mostra (Köhidgyarmatra) is. Eleinte rettegéssel gondoltak arra az emberek, hogy kevéske földjüket egybeszántsók Azután, ha egy kicsit késve is, de megbarátkoztak a gondolattal, s belátták, több lesz a termőföld, ha a sok barázda eltűnik. így volt ez a Kara-portán is. Marci bácsi úgy gondolta, hogy az iskolában tanultaknak hasznát veszi a nagyüzemi gazdálkodásban. A falu népe, ismerve szorgalmát, a földhöz való ragaszkodását és hozzáértését, 1959-ben, egy évvel a szövetkezet megalakulása után, az efsz elnökévé választotta. Hogy tisztségében mennyire megállta a helyét, legjobban bizonyítja, hogy azóta immár 13 esztendeje irányítja a 970 hektáron gazdálkodó szövetkezetei. A CSKP XIII. kongresszusa határozatban mondta ki, hogy a mezőgazdasági termelés hatékonyságát a szakosítás, összpontosítás és kooperáció révén kell emelni. A határozat végrehajtása során került sor azután 1968 januárjában a köhidgyarmati, kéméndi és a kicsindi szövetkezetek összevonására. Országos Béketanács tagja. Mint odaadó békeharcost 1960-ban elismerő oklevéllel tüntették Azóta, mint a köhidgyarmati részleg elnöke működik Kara Márton. Hogy a falu népe menynyire szereti és megbecsüli őt, ezt bizonyítja az a tény is. hogy 1954-től a mai napig a helyi nemzeti bizottság és a jnb képviselője. Választói jogosan bíznak benne, hiszen képviselői tisztségét szintén becsületesen ellátja. Aktív munkát fejtett ki mint knb-képviselö is 1954-töl 1957-ig. E tisztségben szintén jól megállta a helyét és minden igyekezetével azon volt, hogy választói bizalmát kiérdemelje. 1955-ben Csehszlovákia felszabadításának 10. évfordulóján a knb-töl megkapta az „Országépítésben elért kiváló munkáért" kitüntetést. 1954 óta az A CSEMADOK helyi szervezetének alapító tagja, s ennek megalakulásától kezdve azon fáradozik, hogy a kulturális népnevelési munka minél szebb eredményeket mutasson fel a községben. A CSEMADOK járási bizottságának szintén tagja. Bármilyen feladattal bízzák meg, egyéb elfoglaltsága mellett mindig talál arra is időt, hogy a CSEMADOK ügyét előbbre vigye. ŐSZI LASZLÓNÉ
