A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-02 / 5. szám
gyelje senki. A faluból 330 személy jár el dolgozni „a szélrózsa minden irányában“, ahogy Kisslmon János, a hnb elnöke mondotta. Az egységes földművesszövetkezetnek 120 tagja van, a Kovohron elnevezésű autójavító üzemben huszonötén dolgoznak a faluból, az állami gazdaságban is húszhuszonöten. A lakosok átlagos havi keresete (a nyugdíjasokat nem számítva) 2500—3500 korona. Hangyaszorgalmú nép lakja ezt a falut. Ilyen nép lakta mindig, de csak az utóbbi 25 évben látszik meg igazán, mire képes. Még arra is marad ereje, hogy a gyönyörű házak mellé egy-kétszobás úgynevezett „nyárikonyhát“ építsen (majdnem akkorát, mint a régi háza volt), s aztán, talán szórakozottságból, télen is abban lakik az egész család. Nem állítom, hogy mindenkinél így van, de sajnos nagyon sok helyen. Sok ház, amilyen szép, olyan célszerűtlen. Helyesebben, a ház már megvan, valójában még nem mindenki lakja. Sokan még jobban öszszehúzódnak, szoroskodnak, mint azelőtt. Könyvszekrény minden házban található (az új bútor tartozéka), könyv azonban csak elvétve. Igaz, olvasásra nem nagyon érnek rá, hiszen szabad idejüket, ha van, lefoglalja a tévénézés. A kultúrát (s ezt meg kell mondani, ha tetszik, ha nem) különben sem igen igénylik a zsélyiek. Van a faluban egy uradalmi istállóból átalakított mozi, ahol a táncmulatságokat (újabban a lakodalmakat is) rendezik; egy otromba épület, amiről nem tudni, hogy tűzoltószertár-e, vagy ifjúsági klub. És van egy vendéglő, amit csak „büdös kocsma“ néven emlegetnek. Központi falu Leszögezhetjük, hogy a falu gyarapodása, főleg ami a közintézményeket illeti, nincs arányban lakóinak egyéni gyarapodásával. A sok új családi ház mellett hiányzik a korszerű kultúrház, községháza és még sok minden, amivel már Zsélynél sokkal kisebb falvak is rendelkeznek. A falu régebbi vezetőinek a lelkén szárad, hogy sokáig szinte semmi sem történt itt. A környező falvak lakói már mindenütt aszfaltozott utcákon jártak, amikor Zsélyben még térdig süllyedtek a sárba, másutt már régen modern kultúrházak épültek, orvosi rendelők, üzletek, amikor Zsélyben még csak mindezt tervezték, ha tervezték. Kisslmon Janinak kellett visszajönnie, hogy végre valami megmozduljon. Ebben az ötvenes, hadirokkant férfiban több kezdeményező kedv és energia van, mint az előző községi vezetőkben együttvéve. Amióta ő a nemzeti bizottság elnöke (ha jól emlékszem 1985-től), elkészült a falu utcáinak portalanítása, és a közvilágítás — tízmillió korona beruházással, az egész társadalmi munkában. A labdarúgó pályán új lelátó és öltöző épül,.250 000 koronáért. Az iskola mellé új napközi otthont és tornatermet építenek 3 200 000 korona értékben. Sajnos, nem lehet egyszerre pótolni az elmulasztottakat. Pénz lenne, mivel Zsélyt központi községgé nyílvánították, de kicsi az építőipari vállalatok kapacitása, vagyis nincs, aki felépítse, például, a megtervezett és engedélyezett középületet 12 millió korona befektetéssel, amelyben helyet kapnának a községi hivatalok, a kulturális intézmények, vendéglő, kávéház stb. Kissimon Jani bácsinak most ez okozza a legnagyobb gondot, de a távlati tervben szerepel még egy 18 tantermes iskola, modern Uzletház stb. felépítése is. Ezek megvalósításához azonban a lakosok önzetlenebb együttműködésére lesz szükség. Sósár becsukta kapuit Csak képletesen, mert Sósárnak sosem volt becsukható kapuja. A Zichy-grófok hajdani üdülő- és fürdőhelye olyan környezetben fekszik, hogy sok üdülőhely-igazgató megirigyelhetné. Sós, szénsavas vize ivásra kitűnő, gyógyító hatása kétségtelen. A gróf úrék mindezt, úgy látszik, felismerték, ml azonban hajlamosak vagyunk a felejtésre. Sósárnak mér annyi gazdája volt, hogy összeszámolni is nehéz. Tartozott már a vendéglátóipar keretébe a pőtori (nógrádszentpéteri) bányák védnöksége alá, a zsélyl hnb helyi gazdálkodási üzeméhez stb. Egy-egy idény kihagyásával működött is úgyahogy. Űgy-ahogy? Jómagam nagyszerű Anna-bálokra, táncmulatságokra, majálisokra emlékszem. Azt hiszem, itt voltam először szerelmes. Márcsak ezért se mehetek el szótlanul lassú és néma pusztulása mellett. Meg azért se, mert Kisslmon Jani bácsi hnb-elnök elmondta, tőlük elvették a fürdőt, és a Jednota fogyasztási szövetkezetre kényszerítették. De a Jednota az égvilágon semmit sem csinál vele, hagyja, hogy az amúgyis szegényes berendezés teljesen tönkremenjen. Az elnök azt mondja, jó lenne valami akciót Indítani Sósár megmentése érdekében, mert ő már mindenfelé próbálkozott, ám semmi sem sikerült. A nyáron jártam kint Sósárban. Turistaidény volt, meg fürdőidény is. A fenyő, tölgy és akácerdőkkel övezett völgyben meghúzódó kis fürdőben darabokra tört kerti székek, leszaggatott tetejű színpad, tönkretett kazánház, omladozó falak fogadtak. Megkóstoltam a sós, savanyú vizet. Épp olyan kellemes és üdítő volt, mint rég, első iskolai kirándulásom idején, Azt nem írom meg, mi volt akkor a véleményem a Jednotáról. ZS. NAGY LAJOS Prandl Sándor felvételei Lavrík Jancsi ma már nem ostyát süt, hanem a pőtori bányagépeket javítja I A mezőgazdaság fejlődése a nagyobb egységekbe szerveződés folyamatában tükröződik a legmarkánsabban. A nagyobb egységek felé való orientálódás egyrészt társadalmi, másrészt gazdasági természetű; megvan a belső logikája s főleg távlata, amely magasabb szintű gazdálkodásban, szakosításban, integrációban és kooperációs kapcsolatban nyilvánul meg, A nagyobb vagy egyszerűen nagy gazdasági egységek kialakítása gazdasági szempontból a szövetkezetek fejlődésében új, minőségi változás kezdete. Nem problémamentes kezdet, hiszen ezek a nagyobb egységek több falut foglalnak magukban, több olyan mlkrokörzetet, amelynek gazdálkodásában, belső rendjében az elmúlt húsz év alatt kialakultak bizonyos gazdasági és emberi normák. A nagyobb egységekbe való tömörülés ezeket a kialakult normákat új szervezési-tervezési rendjével megbontja; fellazítja vagy megszigorítja, attól függően, hogy az adott gazdaságokon belül ezek a tényezők milyen fokon voltak. Tapasztalatainkra támaszkodva állítjuk, hogy a termelőszövetkezetek nagyobb egységekbe való tömörítésének egyik legalapvetőbb mozzanata itt keresendő. Arról van szó ugyanis, hogy több szövetkezet összekapcsolásával újabb birtokviszony-változás megy végbe parasztságunk életében. Az első — a húsz év előtti változás — maga a közös tulajdon megteremtése völt. Az enyém helyén a miénk ténye és elfogadása vagy elfogadtatása. Jelenleg az elfogadott „miénk“ egy még szélesebb fogalommá tágul, amelyben mór nem egy falu, hanem több falu közössége alakul ót egy közösséggé, gazdasági és társadalmi vonatkozásban egyaránt. Ezért tartjuk elsődlegesnek a nagyobb egységekbe való tömörülés emberi vonatkozását. Gazdasági vonatkozása ugyanis egyszerűbb: húsz év tapasztalatával látnak hozzá. Míg az előbbi, az emberi vonatkozása merőben új. Egy szövetkezeten belül ugyanis ezek a tényezők nem jelentettek problémát; mindenki mindenkit Ismert, a vezetők tudták, kitől mit várhatnak, s a szövetkezet tagsága is tudta, mit várhat a vezetőktől. S most? A lényeg az egyesített szövetkezetekben sem változik, de más lesz a távolság. S ez a megváltozott távolság az, amit át kell hidalni, hogy a gazdálkodós gépezete, szervezési-tervezési rendje meginduljon, s a követelményeknek megfelelő szinten haladjon tovább. Mindezek a gondolatok december közepén Tornaújfalun (Turnianska Nová Vés) ötlöttek fel, amikor három egyesített szövetkezet „szuperegyesítésének" voltam tanúja. Ez a három egyesített szövetkezet — nyolc falu — ez év elejétől csaknem négyezer hektáron kezdi meg a gazdálkodást. A küldöttek ünnepi közgyűlésén az új szövetkezet a „Győzelmes Február 25. évfordulója“ nevet vette fel. Az indulás pillanatában az új, egyesített termelőszövetkezet gazdasági helyzete biztató. Az egy hektárra eső mezőgazdasági termékek értéke eléri a 16 500 koronát; az árutermelés értéke egy hektárra számítva több mint 19 ezer korona, a tiszta nyereség pedig meghaladja a 2400 koronát. A gabonafélék átlagos hektárhozama 30,33 mázsa, az átlagos tejhozam tehenenként évi 2813 liter. Itt meg kell jegyeznünk, hogy az egyesített szövetkezetben van olyan állomány Is, amelynek évi átlagos tejhozama eléri a 4400 litert. Az egy dolgozóra eső átlagjövedelem évi 27—28 ezer korona. Az új, egyesített szövetkezetnek 530 állandó dolgozója van, s az átlagos életkor nem egészen negyvenkét év. A tervek szerint hét gazdasági egységet alakítanak ki. A szövetkezet évi termelésének értéke előreláthatólag eléri majd az 50--55 millió koronát. Ezekre az alapokra kezdik építeni az új, egyesült szövetkezetei. Az egyesülés országos viszonylatban is az elsők között szerepel, úttörő jellege vitathatatlan. Köteles János agrármérnök, a szövetkezet elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy kedvező időben indulnak, de az egyesített szövetkezetben nem lesz egyszerű senkinek a munkája. A feladat: a termelés gazdaságosabbá tétele. S ezt csak szakosítással, komplex gépesítéssel, új munkamódszerek bevezetésével és alkalmazásával érhetik el. Az első feladat az egyesített szövetkezetben, hogy a korábban külön és különböző eredményességgel gazdálkodó szövetkezeteket gazdaságilag egy szintre hozzák. Erre az új, egyesített szövetkezetnek minden feltétele megvan. — gs —
