A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-29 / 52. szám
Iiuzsii tsijak A Hét szerkesztőségének és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya idegenforgalmi bizottságának cikksorozata hazánk szépségeiről és történelmi nevezetességeiről. AZ , ALACSONY-TÁTRA ÉKKÖVE Arra a kérdésre, hogy melyik Szlovákia legszebb hegysége —, nehéz lenne kapásból válaszolni. Kevés ország hegyrajza oly változatos, mint éppen Szlovákiáé. A Magas-Tátra méltóságteljes, sőt félelmetes, a Kis — és Fehér Kárpátok vonulata idillikus, az Alacsony-Tátra... igen, az Alacsony-Tátra a legszebb. Ez ugyan szubjektív vélemény és vitatható, de az Alacsony-Tátrában van valami különleges, valami nem mindennapi, ami a többi hegység fölé emeli. Az Alacsony-Tátrának két arca van. A Janus-arcú hegység. Északról zord fekete sziklák rajzolják ki markáns profilját, délről lágy ívű lejtőkbe simulnak arca redői. Amikor Jasnán, a Chopok északi oldalán vad szelek kavarják a havat, a déli oldalon a Srdiečkonál napsütésben szikrázik a hótakaró. Elismerjük, hogy ez magában még nem kuriózum. Ez természeti törvényszerűség, hiszen minden hegységnek van egy zord északi és egy enyhe déli oldala. Csakhogy e két oldal két különböző, egymástól élesen elhatárolt földrajzi egységet alkot. Nem így a Chopokon, az Alacsony-Tátrának ezen az ékkövén. Itt az ember alkotó szelleme és alkotó keze hidat emelt észak és dél határvonala fölé. A hegységet leigázta a technika fegyverével. Drótkötélpályás felvonóval kötötte össze északot déllel. S ennek nincs párja a világon. Hideg, borús, zord az idő Jasnán? — váltunk egy jegyet az ülőliftre, s néhány perc múlva fenn vagyunk a csúcson. Az átszállás a déli felvonóra egyszerűbb, mint a feljutás egy nagyváros villamosára. Hangtalanul siklik le a csúcs jégvilágából a „drótkötélen függő fotel“, a felhők ritkulnak, s mintegy varázsütésre kitárul fölöttünk az égbolt azúrkék kupolája, s arcunkat melegen csókolják a napsugarak. Ismételjük, szubjektív vélemény, de mi ezért állunk ki az Alacsony- Tátra s legnépszerűbb csúcsa, a Chopok mellett. Mert vitán felül a Chopok a hegység legnépszerűbb csúcsa. Nyáron a természetjárók ezreinek találkozóhelye, télen — akkor van itt az igazi szezon — és kora tavasszal a síelők paradicsoma. A fejlődés — ez érdekes — az északi oldalon rohamosabb. Jasnán már akkor épült az első hegyi település, amikor a déli lejtőket még a pásztorok s a legelésző marhacsordák uralták. Ez részben a világhírű Demänovai (Deménfalvi) cseppkőbarlang érdeme, ott lenn a barlang mellett épültek az első turistaszállók, menedékházak. Az építkezés azután feljebb húzódott, és a Chopok északi lábánál, a tulajdonképpeni Jasnán vetették meg az Alacsony- Tátra e legnépszerűbb téli és nyári sportközpontjának alapjait. A Vrbicitó partján felépült turistaház még ma is a Jasná központi elszállásoló helye, bár a fejlődés további fokán felépült Tri domky szakszervezeti üdülő csak részben tudta tehermentesíteni a Mikuláš menedékházat. Az Alacsony-Tátra fejlesztési tervében ma is az első helyen áll Jasná. A tervezők az elszállásolási központot Lúčky körzetében javasolják. Bielý púf mellett a tervezett mesterséges tó partján lesz Jasná egyik legszebb része. A déli oldal, bár meteorológiai és földrajzi szempontból is fölveheti a versenyt Jasnával, sőt túl is szárnyalhatja azt, csak jóval később kezdett kiépülni. Az egykori Trangoska menedékházat a Szlovák Nemzeti Felkelés idején a német fasiszták felgyújtották, utóda évekig egy kis svéd faház volt. Pedig a Chopok déli lábához felvezető Bystrávölgy bonyolította le a Ďumbierre (Gyömbérre) és a csúcs alatt megbúvó menedékházhoz a forgalmat. Csupán az ötvenes évek elején indult fejlődésnek a hegység déli oldala. Ekkor már épült a Srdiečko sportszálló, a felvonó déli ágának völgyállomásáról. Még a Srdiečko hegyi szálló megnyitása előtt befejezték a felvonó középső állomásán a nagyon szép Kosodrevina menedékházat, majd 1957-ben a Srdiečko is megnyitotta kapuit. A turistaforgalom most már megoszlott Jasná és a Srdiečko között. Azután a Bystrávölgyben Tálén felépült az új, korszerű nagyszálló, melynek lankás környéke főleg a gyengébb vagy üdülő síelők számára nyújt nagyszerű terepet. A Chopok déli oldalán további létesítményeket építenek. A Chopok a nyári természetjárás szemszögéből nézve szorosan összefügg a Gyömbér-csúccsal. A csúcsról csúcsra vezető gerinctúra az Alacsony-Tátra turistáinak kedvelt útvonala, de egyre többen látogatnak fel — mint azt már említettük — a Bystrá-völgyön át a Gyömbérre. A sísport szempontjából egyelőre Jasná van előnyösebb helyzetben. Ji néhány különböző nehézségi fokú lesiklópálya áll a sportolók rendelkezésére, a közepes síelőktől kezdv e, egészen a nemzetközi küzdelmek versenyzőiig. A déli oldalon elsőrendű feladat kiépíteni még a lesiklópályákat, mert csak így érvényesül igazán a sífelvonó. Bár a Gyömbér lejtői is kiváló síterepet kínálnak, egyelőre nemigen látogatják a síelők, mert aránylag fárasztó a kapaszkodás. A tervek szerint azonban rövidesen itt is korszerű felvonót létesítenek. Óriási jövő vár az Alacsony-Táti a 1. Az Alacsony-Tátra ékköve: a varázslatosan szép Chopok 2. A világhírű Demänovská-i (Deménfalvi) cseppkőbarlang 3. A Ďumbier (Gyömbér) északi fala 4. A Chopok lejtőin kitűnő lesiklópályákat létesítettek 5. Az Odboj turistaház a demévfn! ví ölgyben ékkövére, a Chopokra. Mind az északi, mind a déli oldalon óriási távlatokat ígér a fejlesztési terv, s ha ezt megvalósítják, a hegység felveheti majd a versenyt az alpesi országok téli sportközpontjaival is. Az Alacsony-Tátra gerinctúrája különösen télen egyike a legszebbeknek, de egyben a legnehezebb vállalkozása is. Csak a tavaszi idényben (márciusban és áprilisban) ajánlható, amikor mór hosszabbak a nappalok és a nyitott főgerinc nincs annyira kitéve a jeges szeleknek és hófúvásoknak, mint télen. A jeges, meredek szakaszok, az óriási szikla- és hó-áthajtások, az egyes turistaházak között nagy távolságok és az elégtelen gerincjelzés a jól felkészült turistákat is nehéz és merész feladat elé állítja. A legszebb és legnépszerűbb gerincszakasz Donovalyban kezdődik, melyet télen is a Poľanától Králičkáig oszlopjelzéssel látnak el. A tulajdonképpeni túra Donovalynál, az Alacsony Tátra egyik legszebb téli központjánál kezdődik. A gerincűt déli irányban behavazott réteken vezet Poliankára, egy lesiklásra nagyszerűen alkalmas lejtőn lefut a Kečka alá, majd erős kapaszkodással tör föl a Kečka 1226 méter magas csúcsához, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a vidékre. Ezt a túrát azonban csak a nagy tapasztalatokkal rendelkező síelőknek ajánljuk, mert jelzés alig látható, tehát iránytű nélkül nem is szabad túrára indulni. Az üdülő síelőknek csak a kisebb túrákat ajánljuk, de azokra is csak vezetővel keljenek útra. Ne feledjük: a meggondolatlan merész túra fehér halállal végződhet...