A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-22 / 51. szám
T adomány T echnika A Vénusž-8 szovjet űrszonda sikeres munkája A naprendszer hozzánk legközelebbi bolygója, a Vénusz kutatásában nagy jelentőségű siker született. A Vénusz—8 jelzésű szovjet űrszondának több olyan alapvető tudományos adatot sikerült a Földre juttatnia, amelyek hozzásegíthetik a tudományt a Vénusz kulcskérdéseinek a megfejtéséhez. Valamennyi korábbi szovjet Vénusz-ürszonda bolygótestvérünk éjszakai oldalán szállt le, most első ízben sikerült emberkéz alkotta szerkezetet a Vénusz nappali oldalán leszállítani. Ezzel megnyílt a lehetőség a Vénusz roppant magas hőmérsékletének, egyedülálló hőviszonyainak tisztázására — napjainkban a Vénusz kutatásának talán ez az egyik legérdekesebb problémája. Számos feltevés próbálta már megmagyarázni a Vénusz felszínén mért 500 fokos hőmérséklet létrejöttét. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb kérdés annak tisztázása, hogy a napsugárzás eljut-e a bolygó felszínére, vagy pedig elnyelődik a sűrű légkörben, a felhőkben. Ha eljut a bolygófelszínre, egyfajta „üvegház“ alakulhat ki a Vénuszon, az elnyelődött napsugárzás a sűrű légkör csapdájába kerül. Ha viszont a napsugárzás elnyelődik a 60—70 kilométer magasságban lebegő vastag felhőzetben, az itt felhevült áramló gáztömegek okozhatják a felszínen a felhevülést. A Vénusz-8 űrszonda műszerei most kimutatták, hogy a napsugárzást nagymértékben legyengíti a sűrű atmoszféra — csak szórt, diffúz fény jut el a bolygófelszínre. Az új mérési adatok szerint a Vénusz légkörében valóban kialakulhat az úgynevezett üvegház hatás. A Vénusz-8 űrszonda rádiójeleinek leszállás közbeni változásaiból sikerült meghatározni a vízszintes szélsebességet is a Vénusz légkörében. Fény derült egy érdekes törvényszerűségre: a szél iránya mindig megegyezik a bolygó tengelyforgásának irányával. Közvetlenül a felszín mellett kicsiny, másodpercenként mindössze két méter a szélsebesség, 12—15 kilométer magasságban azonban egyre erősödik, és 50 kilométer magasságban már másodpercenként 50—100 méteres sebességű szuper-orkán tombol a Vénusz légkörében, A korábbi Vénusz-szondák már kiderítették, hogy a Vénusz légköre legalább 97 százalékban széndioxid gázból áll. Fontos volt felderíteni a szennyező anyagokat. mert ezeknek jelentős szerepük lehet a hőmérsékleti viszonyokban. Ebből a .célból a Vénusz—8 űrszondát különleges gázanalizátorral szerelték fel. A méréseredményekből arra lehet következtetni, hogy a Vénusz légköre kis mennyiségű ammoniumkarbonátot tartalmaz. Nagyon érdekes méréseket végzett a Vénusz-8 űrszonda a bolygó felszínén is, méghozzá a Vénusz-talaj fizikai és vegyi tulajdonságainak megállapítására. Kiderült belőlük, hogy a leszállás színhelyén nagyon laza a talaj. A különböző elemek természetes radioaktiv sugárzását mérve kitűnt, hogy a Vénusz-talaj két tízezred százalék uránt, 65 százalék tóriumot és négy százalék káliumot tartalmaz. Radioaktív anyagtartalma tekintetében a Vénusztalaj a földi gránithoz hasonlít. A Vénusz-8 űrszonda mossziója alapvető jelentőségű adatokhoz juttatta a tudományos kutatást. Ugyanakkor új kérdőjeleket is állított a kutatók elé — ezekre csak a további kutatások adhatják meg a választ. I I • ötletek — találmányok Önműködő képelemzés. A tudományos kutatás során gyakran kell különböző képeket értékelni, felszínüket százszázalékosan meghatározni, sejteket és vérsejteket mikroszkópos nagyításban megszámlálni, alakokat és nagyságokat meghatározott szempontok szerint osztályozni. Megkönnyíti és meggyorsítja az eddigi időt rabló munkát az új Siemens önműködő képanalfzátor, amely tv-berendezóssel összekapcsolva mennyiségileg értékeli a képeket. Egy közönséges tv-felvevőkamera soronkénti letapogatású villamos jeleit különböző szempontok szerint önműködően értékeli a „Videómat“ berendezés. A felszinszázalék, alak, részecskenagyság, eloszlás adatai a megfelelő beállítás után közvetlenül leolvashatók a berendezésről. Varralvágó ultrahangok. A szovjet kutatók széles körű vizsgálatai egyre újabb alkalmazási lehetőségeket tárnak fel az ultrahangok számára az orvostudományban. Csontok és szövetek forrasztásán kívül az idegvégződések ingerlésével ma már érzéstelenítésre is használják a hallhatatlan hangokat. Petrovszkij akadémikus sebészcsoportja újabban olyan tracheo-bronchoszkópot szerkesztett, amelynek a légcsőbe lebocsátott ultrahangsugárzójával távolithatják el mellkast műtétek után a felesleges varratokat. A torinói Fiat gyárban sajtótájékoztatón mutatták be az üzem legújabb termékét: a 126-os Fiatot. „Egy városi autó a 70-es évekre" ámen publikálták az új típust, melyet kéthengeres, négyütemű, léghűtéses 594 köbcentiméteres, 23 DIN lóerős farmotorral láttak el. Az autópiac újdonságai Amint képünkön is látható, a kocsi építési jellege követi a jól ismert legutóbbi 500-as széria lényegét. Végsebessége; 105 km/óra. A sebességváltó négyfokozatú, de az első fokozatot nem szinkronizálták. A tengelytáv 184, a nyomtáv elöl 114, hátul 120 cm, a kocsi teljes hossza 305. szélessége 138, magassága 133 cm. A hátsó ülés alá bújtatott benzintank 21 literes. A kocsi üres súlya 580 kg. (Gyári foto) 21 lit® • A LEGBIZTONSÁGOSABB AUTO. Az amerikai Cornell laboratóriumban több mint százezer dolláros költséggel különlegesen biztonságos autóvá alakítottak át három sorozatgyártású Ford-gépkocslt. A vizsgálatok szerint a benne ülőket még abban az esetben sem érné súlyosabb sérülés, ha a gépkocsi 100 km óránkénti sebességgel ütközne egy szilárdan lehorgonyzót! oszlopnak. (Korábban 18 km órában adták meg ezt a felső határt.) A legbiztonságosabb autó egyetlen szerkezeti eleme sem új alapjaiban, hanem tulajdonképpen csupán kombinálták a külön-külön már bevált biztonsági megoldásokat. Először Is energia-elnyelő ütközőket alkalmaztak, amelyek 15 kmióra sebességű ütközéskor is megvédik a kocsit a sérüléstől. Az autó első harmadát egyetlen ütközési zónává alakították ki — ez a rész frontális ütközéskor harmonikaszerűen összegyűrődik, méghozzá előre meghatározott módon, felemésztve az ütközési energia ' túlnyomó többségét. A motor ütközéskor az utastér alá csúszik be: a motor és az utastér közötti választófalat kettős acéllemez alkotja, amelyek között deformálható alumínium méhsejtszerkezetet helyeznek el. Az utastér csaknem tökéletes megvédése súlyos sérüléseket előz meg. A kísérleti kocsik segítségével azt tanulmányozzák, hogyan lehetne ezeket a biztonsági megoldásokat a sorozatgyártású gépkocsikon is megvalósítani. • BENZINKÜT-AUTOMATA- Az üzemanyag-felvétel megkönnyítésére a svéd Metlor gyár „Tankomat“ elnevezéssel olyan önműködő töltőállomást dolgozott ki, amelyből a gépjárművek éjjel-nappal készpénzfizetés nélkül vehetnek fel üzemanyagot. A „Tankomat“ használatára jogosult gépkocsivezető lyukkártyát kap, amelybe kódszámának megfelelő jelzést lyukasztanak. Ezt a kártyát be kell illesztenie a készülék nyílásába, azután be kell nyomnia a kívánt üzemanyag jelzőgombját, végül pedig meg kell nyomnia a kódszámnak megfelelő nyomógombokat. Ha ez megegyezik a kártyába lyukasztott számmal, bekapcsolódik a szivattyú és mindaddig tölti a tartályt, amíg a vezető be nem nyomja a szivattyút megállító gombot. Töltés közben a készülék jelzi a felvett üzemanyag mennyiséget. Az-üzemanyag-felvétel után az automata lyukszalagra rögzíti a kód számot, a kiadott üzemanyag fajtáját és mennyiségét. A lyukszalag alapján számítógép készíti el havi összesítésben a számlát. • A rejtélyes tengeráramlat felderítése. A Vityaz elnevezésű szovjet tengerkutató hajónak sikerült részletesen feltérképeznie a néhány éve véletlenül felfedezett és mindmáig meglehetősen rejtélyes Cromvell áramlatot. A műszeres mérések kimutatták, hogy a Cromwell-áramlat keleti irányban halad az egyenlítő mentén, körülbelül száz méteres tengermélységben. Nem sokkal kiindulási pontja után már 690 kilométer széles, 200 — 300 méter vastagságú folyamatot alkot a Csendes-óceán mélyén. Körülbelül 5200 kilométer után némiképpen elkeskenyül az áramlat, de a benne szállított víz mennyisége még így is alig kevesebb, mint a legnagyobb csendes-óceáni áramlaté, a Kuroshio áramé. A délnyugati szelek övezetében az áramlat évszakosán változik, elsősorban az Ázsiához közeli tengerszakaszon. A délkelet-ázsiai monszunok hatására sebessége télen csökken, nyáron viszont növekszik, iránya azonban sohasem változik. A víz alatt összekapcsolódik a tőle 480 kilométernyire északra haladó tengeráramlattal, de elkülönült marad, mintha egyfajta jászolgát választané el egymástól a két tenger alatti vízfolyamot. • A rovarok bolygója lesz-e a Föld? Futball-labda nagyságú pókokat, a nyulakat megtámadó hangyákat, 15 centiméter hosszúságú szöcskéket fedezett fel a brazíliai őserdőkben dr. L. Daracudos rovarkutató. A professzor úgy véli, hogy ezek a rovarok az utóbbi évtizedben egyre nagyobbak és intelligensebbek lettek, és nincsen kétsége aziránt, hogy fejlődésük folytatódik, sőt, talán meg is gyorsul. Okait ma még nem ismerjük. A kutatónak az a véleménye, hogy 250 ezer év múlva a rovarok korszaka köszönt a Földre. Addig ugyanis a rovarok oly mértékben továbbfejlődnek, hogy teljesen aláássák az ember gazdasági létezését és uralmuk alá hajtják a földgolyót. Tudományos szakkörökben egyelőre nem fűztek kommentárt a professzor nézeteihez. 19
