A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-12-22 / 51. szám

. A világon naponta óránként, percenként oktalanul ömlik a legértékesebb folyadék: a vér. Oktalanul és céltalanul — vagy épp nagyon is sieny­­nyes célokért. Gondoljunk Vietnamra vagy más háború sújtot­ta országokra! Vagy gondoljunk a közúti balese­tekre, amelyek ma már külön hábo­rúként szedik áldozataikat, áldozataik ezreit, százezreit szerte a világon. Nálunk is. sajnos, ömlik a vér, minden ember leg­drágább kincse, életének hordozója. Értelmetlenül és oktalanul. Igaz. az anyák Is vérben szülik meg magzataikat. Ok is sok vért ve­szítenek, olykor bizony túl sokat. De ez már értelmes, oélszerű „vér­­áldozat". Amennyiben maga az élet értelmes és célszerű. Mi annak tart­juk. Ezért tartjuk nagyon fontosnak azt az intézményt és tevékenységét, a­­melyről alább szó lesz. Nem fájdalmas A hnúífai Járási Egészségügyi Központ transzfúziós állomásán va­gyunk. Margita Brziakováv főnővér­­rel, az állomás vezetőjével az intéz­mény rendeltetéséről beszélgetünk. — Ez az állomás — mondja a fő­nővér — három egészségügyi körzet­ben, a hnúátaiban, a tornaijaiban és a rimaszombatiban gondoskodik a vér szakszerű begyűjtéséről, tárolá­sáról. és a kórházak egyes osztályai­nak, mentőszolgálatainak vérrel való ellátásáról. A vérátömlesztés nap mint nap életeket ment meg a kór­házakban. ezért örülünk annak, hogy az emberek közül egyre többen értik meg, mekkora szolgálatot tesznek az egészségügynek, tehát embertársaik­nak azzal, hogy önkéntes véradásra jelentkeznek. S még nagyobb az örö­münk, ha a véradás nemcsak önkén­tes, hanem ingyen^ is. Ügy vélem, ők, az ingyenes véradók értették meg valódi jelentőségét, pótolhatatlansá­­gát ennek az akciónak, azt, hogy életmentésről van szó; s ezért áldo­zatot is hoznak, (itt rögtön megje­gyezzük, hogy Margita Brziaková fő­nővér 1951-től rendszeres ingyenes véradó s ez év októberében megkap­ta a Jánský plakett bronzfokozatát). — Néha még mindig kevés a vér, azaz a kórházak, mentőállomások még jóval többet igényelnek — foly­tatja a főnővér —, úgy látszik, idei tervünket teljesítjük. Mér eddig 1035 polgártársunk adott ingyen vért, (Az ez évi terv 1050). Ez mindenekelőtt a körorvosok és üzemi orvosok, a Vö­röskereszt és a többi tömegszervezet megértő együttműködésének köszön­hető. Nagyon hasznos lenne, ha az egyes Vérünket embertársainkért A verátömleszto állomás szocialista munkabrigádja Laikáč elvtárs és munkatársnője üzemekben a vezetőket meg tudnánk győzni: ők mutassanak példát! Hi­szen gyakran azzal vallunk kudarcot, hogy az üzemek vezetősége tartózko­dik a véradástól, s ezt látva sökszor a már jelentkezett munkások is visz­­szalépnek. — Sokan talán félnek, vagy talán éppen károsnak, ártalmasnak tartják szervezetükre a véradást? — Lehet, hogy így van, de az biz­tos, hogy tévednek. A véradás egyál­talán nem fájdalmas és nem árt a szervezetnek. A 300—500 ml vért az egészséges ember csontveleje néhány hét alatt pótolja. A vérvételt előze­tes orvosi vizsgálat után végezzük, s csak megengedett időközökben. Aki Folynak a CSEMADOK évzáró November 17-én plenáris ülést tartott a CSE­­MADOK rožňaval (rozsnyói) járási bizottsága. A plénum tagjain kívül részt vett a járás vala­mennyi helyi szervezetének elnöke és titkára. A megnyitót követően kedves műsorral lépett fel a Fábry Zoltán Ifjúsági Klub irodalmi cso­portja, majd Szőllős elvtárs, a járási bizottság titkára beszámolójának bevezető részében meg­emlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 55. és a Szovjetunió megalapításának közel­gő 50. évfordulójáról. A terjedelmes beszámoló összefoglalta mind­azt, amit járásunkban az elmúlt tíz hónap alatt tett a CSEMADOK. összesen 288 tudományos előadást szerveztek és tartottak meg járásunk magyarlakta községeiben és a járási összejövete­leken. Az egészségügyi és jogi előadások mellett nagy érdeklődés nyilvánult meg a csillagásza­ti előadások iránt; a tudományos ismeretterjesztő előadások révén a tudományos világnézettel és a technika legújabb vívmányaival ismerkedhet­tek meg az érdeklődők. A tanfolyamok közül az első helyre kívánkozik a hegesztő tanfolyam, me­lyen 33 hallgató szerzett oklevelet. Csaknem 300 szereplője volt a járásban a „Tavaszi szél vizet áraszt“ népdalfesztiválnak. Mind Szllicén, mind pedig Csoltón „telt ház" előtt léptek fel az éne­kesek. Az érdeklődők kiállításon ismerkedhettek meg Juhász Gyula író életével, munkásságával. További rendezvények: 5 szerzői és 3 irodalmi est, 32 önálló esztrádműsor, 34 keretműsor és 26 egyéb kulturális műsor különböző alkalmakkor, amilyenek voltak: a járás felszabadulásának 27. évfordulója, farsang, nők napja, V. J. Lenin születésének 102. évfordulója, május elseje, a Szlovák Nemzeti Felkelés 28. évfordulója és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. év­fordulója. Az énekkari mozgalomban rohamos fejlődés tapasztalható. Sajóvölgye néven meg­alakult Kuntapolca, Páskaháza, Pelsőc és Gö­­mörhorka községek közös énekkara. Szádalmá­son pedig a 70-tagú Petőfi Sándor úttörő ének­kar. Tornagörgőn a női és a férfi kórusok tevé­kenysége érdemel említést. A járási rendezvénye­ken kívül nagy sikerrel szerepeltek a népdal­­verseny országos döntőjében is. Citerazenekaruk járásunkban egyedülálló. Rövid múltra tekinte­nek vissza, de nagy utat tettek meg az ősi zenei hagyományok ápolásának terén. Járásunkban a CSEMADOK tagsága az önkén­tes társadalmi munkából is kivette a részét. Több ezer munkaórát dolgoztak kultúrházak építésé­nél, a város- és a faluszépítési akcióban a nyári mezőgazdasági csúcsmunkák idején segítségére voltak a földművesszövetkezeteknek. Az említett eredmények mellett fogyatékossá­gok mutatkoznak a műkedvelő színjátszás terén.

Next

/
Thumbnails
Contents