A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-12-08 / 49. szám

iT* 1 *1*1 ^ ~y yA'tfp m . t a-' ' \ m Mankó Ilonka képviselő Ez a törékeny, de bátor asszonyka a komárnói (komáromi) Járási Építőipari Vállalat szállítási osztályán dolgozik, mint ügyintéző. Fiatal férjes asszony, két kisfia van. Munkáját példásan vég­zi. Cédula János, a szállítási osztály vezetője sze­rint: ő a lelke az osztálynak. „Ha a munkám máshova szólít, teljes bizalommal hagyhatom rá a helyettesítést. Munkájával nagyon elégedett va­gyok“ — mondja. Vankó Ilonkát a múlt év novemberében a ko­máromi városi-képviselőtestületbe jelölték. — Ilonka, kérem — tettem fel neki akkor a kérdést. — Nem fél elvállalni ezt a nehéz fela­datot? — Nem! — hangzott az egyszerű válasz. — Meg akarom mutatni az idősebbeknek, főleg a férfiaknak, hogy én is ugyanúgy helyt tudok állni. Jelölésemben a nők egyenjogúságának konk­rét bizonyítékát látom. Nagyon örülök pártunk és a nemzeti front intézkedéseinek, hogy a dol­gok intézésében mi nők is szóhoz jutunk. — A vállalatnál nyilván tagja s talán funkcio­náriusa is valamelyik tömegszervezetnek. — Tagja vagyok a szakszervezeti üzemi bizott­ságnak, azonkívül titkára a CSSZBSZ üzemi szer­vezetének. Ugyancsak tagja vagyok a Vöröskereszt­nek is. Csupán a Nőszövetségnek nem vagyok tagja, mert ennek nálunk nincs szervezete. Nemzeti bizottsági képviselőnek a 66-os vá­lasztási körzetbe jelölték. A vörös flotta szigetén tartották meg azt a gyűlést, ahol bemutatták vá­lasztóinak. Kedvesen, szeretettel fogadták, hiszen sokan ismerik őt és az egész családját, amely régi komáromi család. Ilonkát meghatotta a szeretet és a bizalom. Meg is fogadta, hogy választói segítségével min­dent el fog követni, hogy egyike legyen a leg­jobb képviselőknek. Ki fog járni hozzájuk, meg­hallgatja a kívánságaikat, segíti őket ügyes-bajos dolgaikban. — Mit üzen a választóinak? — Azt, hogy méltó akarok lenni a bizalmukra, ígérem, nem fognak csalódni bennem. Míg így beszélgettünk, több gépkocsivezető jött be az irodába, akiknek ügyeit gyorsan, ügyesen, elvtársiasan intézte el. — Tagja a kommunista "pártnak? — Nem vagyok az, de ebben a tisztségben be akarom bizonyítani, hogy oda való vagyok és re­mélem, hogy tagfelvételi kérésemet az elvtársak nem fogják visszautasítani. De előbb ezt jó mun­kával akarom kiérdemelni. — Ügy tudom, a 14. körzet polgári bizottságá­ban tevékenykedik? — Igen. A polgári bizottság a nemzeti bizott­ság kisegítő szerve, a választóknak hogy úgy mondjam, közvetlen partnere. Gyűlésekre hívjuk össze a körzet lakóit s az itt elhangzott véle­ményeket, javaslatokat, panaszokat eljuttatjuk a felsőbb szervekhez intézkedés céljából. Titkárnő­je vagyok ennek a bizottságnak. — Másutt is tölt be tisztséget? — Magában a helyi nemzeti bizottságban a ter­vezési bizottság titkári teendőit látom el. Mi szervezzük a városszépítés! akciót, a lakosság ön­kéntes társadalmi munkáját, a felajánlási moz­galmat, ahol igen szép sikereket értünk el. Kü­lön ki kell emelnem a hulladékgyűjtést, amely olyan eredményes volt, hogy dicséretben is ré­szesültünk érte. — Kedvvel csinálja mindezt? — Természetesen. Ha már elvállaltam a kép­viselői tisztséget, igyekszem ezt úgy ellátni, hogy megbízatási időszakom letelte után tiszta lelki­ismerettel tekinthessek választóim szemébe és ne kelljen egy pillanatra sem szégyenkeznem. HOLCZER LÁSZLÓ /

Next

/
Thumbnails
Contents