A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-08 / 49. szám
w BMHHHBBHHHHMHHHHBBHHHBHHIHHHHHHHHHBHHi Üzbég ötvösművészett remekek az alföldi jellegű, nagyobb folyók mentén elterülő öntözött oázisok. A hegységek és az előhegységek övezetében gyakorik a földrengések. Éghajlata erősen kontinentális jellegű (a Szovjetunió legforróbb vidéke). Fontosabb folyói: az Arai-tóba folyó Szir-Darja és Amu-Darja, a homoksivatagban eltűnő Zeravsan és Kaska Darja. A folyókat elsősorban öntözésre, kisebb mértékben villamos energia előállítására használják. A természetes növényzet sivatagi jellegű, a nagyobb folyók mentén galériaerdők, a hegyeken sztyep, erdő és rétek. Üzbegisztán gazdag ásványi kincsekkel rendelkezik. Buhara-Hiva körzetében található egyike a világ legnagyobb földgázlelőhelyeinek. A Fergana-medencében, az Arai vidékén és az Usztyur-fennsíkon is találtak földgáztelepeket. Kőolaj-lelőhelyeket a Fergana-medencében, a déli országrészekben és a Karakalpak ASZSZK-ban tartanak nyilván. Nagy aranyérc-telepekre bukkantak Muruntau környékén. Országos jelentőségűek a fekete- és barnaszéntelepek, továbbá a színesfémércek (a wolframelőfordulások az egész Szovjetunió számára jelentősek), kén, kősó, építőanyagok, kaolin). Üzbegiszán mai területét az i. e. 6. században a perzsa Dareiosz, az i. e. 4. században Nagy Sándor hódította meg. Nagy Sándor birodalmának széthullása után a szeleukidák birodalmának, majd az i. e. 3. század közepétől a görög-baktriai királyságnak része volt. Az i. e. 2. században területén több önálló államalakulat jött létre, amelyek időszámításunk kezdetén a Kusán birodalom részeivé váltak. A birodalom széthullása után különálló részekként fejlődtek tovább politikai központjai: Szogd, Bokhara, Khorezm stb. A 6. században területe a türk kaganátus birtokába került. A 7.—9. században arab uralom. A 10. században Üzbegisztán a tadzsik szamanidák államának központja, Bokhara fővárossal. A 11.— 13. században a türk szeldzsukok, illetve a karakitájok uralma alá került 1219-ben Uzbegisztánt egész Közép-Ázsiával együtt a mongolok hódították meg: területe előbb Dzsagatáj Arany Hordájának, majd Timur államának része lett. 1360-ban Khorezm függetlenítette magát a mongol (tatár) Arany Hordától. 1400— 1550 között a Közép-Ázsiába bevándorló türk törzsek megalapították az üzbég kánságot, amely egyesítette Közép-Ázsia nagy részét. 1598-ban az üzbég kánság a bokharai és khivai kánságokra (később emirátusok) esett szét, 1800 körül pedig megalakult a kokandi kánság. A 19. század közepén indult meg az orosz behatolás Üzbegisztán területére. 1865-ben az orosz birodalom bekebelezte Taskentet, és a meghódított üzbég területeken 1887-ben létrehozták Turkesztán főkormányzóságot. 1868-ban Bokhara, 1873-ban Khiva ismerte el Oroszország protektorátusát, végül 1876-ban Kokandot hódították meg az oroszok. A cári elnyomás és gyarmatosító politika ellen 1916-ban kitört közép-ázsiai felkelés Üzbegisztánnak is csaknem egész területére kiterjedt. 1917. november 14-én győzött a szovjethatalom Taskentben, majd megalakult a turkesztáni terület népbiztosainak tanácsa. A nacionalista erők a mohamedán papsággal karöltve, szoros együttműködésben az orosz ellenforradalmi erőkkel már az első napokban harcot indítottak a szovjethatalom ellen. 1917 novemberében kikiáltották a kokandi autonómiát, amelyet 1918 márciusáig sikerült felszámolni. Április 30-án a turkesztáni szovjetek V. kongresszusa kimondta a Turkesztáni Autonóm Szocialista Köztársaság megalakulását az Oroszországi Szovjetföderáció keretében. A polgárháború éveiben területe súl'.os harcok Taskent — éjjel Sasliksütés a buharai utcán Felvételek: APN ^ % m y 4 színtere volt. 1920.-ban a Vörös Hadsereg turkesztáni frontjának egységei megsemmisítették a hivai kán, majd a buharai emír hatalmát, s még ugyanebben az évben megalakították a Horezmi, ill. a Buharai Népköztársaságot. A közép-ázsiai nemzetiségi kérdés rendezése során 1924. október 27-én megalakult az Üzbég Szocialista Szovjetköztársaság; hozzá tartozott a Tadzsik ASZSZK, amely 1929-ben szövetségi köztársasággá alakult át. 1927—28-ban befejeződöttt Üzbegisztánban az újjáépítés időszaka: a nagyipar elérte az 1913. évi szintet. A föld- és vízreform is befejeződött. Nagy erőfeszítéseket tett a szovjethatalom, hogy megszabadítsa a nőket középkori bilincseiktől. Az 1927. esztendő úgy vonult be Üzbegisztán történetébe, mint a „khudzsum“ (offenzíva) éve. Tömegkampányt folytattak a nők között az analfabetizmus felszámolására. Növékvő számban vették ki a nők a részüket a szocialista építésből. 1940-ben az üzbég dolgozóknak több mint a 40 százalékát nők tették ki. Gazdasági tekintetben Üzbegisztán az első helyen áll a közép-ázsiai szovjetköztársaságok között. Virágzó nehéziparral, fejlett könnyű- és élelmiszeriparral rendelkezik; s a Szovjetunió fő'gyapot-, nyersselyem-, karaküljuh-szőrme, gyapotszedő és — feldolgozógép-termelője. Az egész Szovjetunió számára igen jelentős továbbá az üzbég földgázkitermelés, a juhtenyésztés, a gyümölcs- és szőlőtermesztés. A Taskenttöl délnyugatra fekvő Éhség-sztyeppén még az 1940-es években is csak egy válfaja létezett a mezőgazdaságnak: a félnomád állattenyésztés. Noha már a század elején is tettek kísérletet arra, hogy a Szir-Darja vizével termővé tegyék a földeket, jelentős csatornarendszert csak az 50—60-as években hoztak létre hatalmas beruházásokkal. Egy évtized alatt csaknem fél millió hektárnyi pusztaságot változtattak itt virágzó mezőgazdasági területté. Az itteni szovhozokon emeletes házakból álló telepeken átlagosan 5—6 ezer ember él. A szovhozok megművelhető területe 10—12 000 hektár körül mozog; fő terményük a gyapot, vagy ahogy itt nevezik — a „fehér arany“, amelyből hazánk is jelentős mennyiségben importál. Kérdéseink; 1. Üzbég uralkodó (1394-1449). Mint matematikus, csillagász, teológus és költő történelmi nevezetességű. Különösen csillagászati táblázatai tették híressé. — Neve? — Timur Lenk (1) — Mohammed Rachim (2) — Muhammed Taragaj Ulugbek (x). 2. A török népek „Ludas Matyija“, török és keleti mondák hőse, a népi humor megtestesítője. Szolovjov „A csendháborító“ c. regényének hőse. — Neve? — Naszreddin Hodzsa (1) — Ala-ed-Din (2) — Harún al Rasíd (x). 3. Az Üzbég SZSZK egyik területi központja, Közép-Ázsia egyik legérdekesebb városa, egykor Timur Lenk birodalmának székhelye. Számos mecsete, mauzóleuma világhírű. — A város neve? — Kokand (1) — Bokhara (2) — Sza-markand (x). A 13. rejtvény helyes megfejtői közül egyenként 100 korona értékű könyvutalványt nyertek: Győri Sarolta, Moldava nad Bodvou (Szepsi), Keresztes Zsuzsanna, Dvory nad Zitavou (Zitvafödémes), Takács Ibolya, Pastuchy (Patas). A beküldő Megfejtés 1 2 járás ....................................................................................... 3
