A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-01 / 48. szám
A mosás még ma, a mosógépek idején is munkát, mégpedig komoly munkát jelent a háziasszonynak. Sokszor nem is ismeri a géppel való gazdaságos mosási eljárásokat, érdemes tehát róla beszélni. A gyors mosás titka: ne egyik percről a másikra határozzuk el, hogy most gyorsan kimossuk a felgyülemlett szennyest, mert az ilyen hirtelenjében elkezdett mosás lassú és fárasztó, eredménye pedig gyenge. Gyorsan akkor 'tudunk mosni, ha a szennyest legalább hat órán át ázni hagyjuk. A ruhát áztatás után ugyanabban a mosószeroldatos vízben felrázzuk, majd öblítjük, és friss oldatban Ismét átgyúrjuk és ismét öblítjük. A mosógépek nemcsak pótolják a dörgölést, hanem a víz és a ruha heves mozgatása révén át- meg átnyomják az oldószert a rostokon. Következtetésképp a szenny a dörgöléssel járó bolyhozódás, koptatás nélkül kerül ki a legsűrűbb szövésű ányagból is. A mosás okos szervezéséhez tarl V_____________________________________________ tozik, hogy inkább naponta keveset, mint egyszerre fárasztóan sokat mossunk. Ne vessük el a vállalatnál, szolgáltató szövetkezetnél való mosatás lehetőségeit sem. Teljesítőképessége, hálózata és a mosás-vasalás minősége évről-évre fejlődik. A nagyüzemi mosáshoz használt gépek a textíliákat még a kis mosógépeknél Is kevésbé koptatják, roncsolják. A szakadt holminál fordul elő, hogy a gépbe akadva nagyobb hasadás támad rajta, mint volt eredetileg. Ezért a házon kívül mosatott holmi is előkészítésre szorul. Mindenekelőtt győződjünk meg a hibátlanságáról. (Ezzel az utólagos vitáknak is elejét vehetjük.) A szakadt holmit, mielőtt mosásba adnánk, javítsuk ki. Az egyazon fajta ruhaneműt külön kis csomókba rakjuk össze, a mosócédulákat pedig ne a pénztárcánkban tartsuk, hanem tegyük be a háztartási határidőnaplónkba, hogy ne felejtsünk el idejében érte menni. A tapasztalatlan kismamáknak sok gondot okozhat a kisbabák széklete: rendben van-e, annyi-e, olyan-e, amilyennek lennie kell? Szabály nincs arra vonatkozóan, hogy milyennek kell lennie az egészséges csecsemő székletének, hiszen összetétele, színe, szaga öttől is függ, hogy mivel tápláljuk. Az újszülött két-három napig zöldesfeketés, ragacsos, úgynevezett magzatszurkot ürít, majd rövid átmenet után anyatejes széklete van. Később, ahogy enni kezd, meglátszik a székletén az alma, a burgonya, a répa, a spenót, mert mindegyik étel megfesti a székletet. Szabályt a széklet milyenségére vonatkozólag őzért sem lehet felállítani, mert másképpen ítéljük meg a szopó csecsemő székletét és másként a mesterségesen táplált babáét. Ha a csak anyatejjel táplált csecsemő egészséges, vidám és egyenletesen hízik, akkor lehet hígabb is és kicsit nyálkás, vagy zöldes is a széklete. Az sem baj, ha ötször-hatszor ürít naponta, és az sem, ha két-három napon át nincs széklete. Természeteién mindez csak akkor nem baj, ha a csecsemőnej« állandóan ilyen a széklete, és az orvos is megállapította, hogy az eltérést nem betegség okozza, Mindig komolyan kell venni azonban a széklet hirtelen megváltozását. Ha például rendszeresen sárga a csecsemő széklete, majd hirtelen zöldes, nyálkás lesz, vagy többet székel anélkül, hogy megváltozott volna a tápláléka, ez baj kezdetét jelentheti és ezért sürgősen meg kell mutatni az orvosnak. A mesterségesen és vegyesen táplált csecsemőnek általában naponta egyszerkétszer van széklete, s ez sötétebb, mint a csak anyatejjel táplált babáé, amellett kissé rothadt szagú és összeálló. Ezeknél a babáknál mindig bajt jelent, ha nem szabályos a székletük. Ha a tehéntejjel táplált babának híg, nyálkás vagy zöldes a széklete, az mindig hasmenésre gyanús. Ha túl kemény vagy bogyós, ha nehezen ürül, akkor székrekedés veszélyezteti. Az is bajt jelent, ha büdösebb vagy savanyúbb szagúvá válik a széklet vagy kicsípi a kicsi ülepét. Mindezt táplálkozási hiba vagy más betegség okozza. Ilyenkor feltétlenül orvoshoz kell menni, mert az idejében elvégzett vizsgálattal súlyos hasmenést előzhetünk meg. A széklettel kapcsolatos elváltozásokat mindig komolyan kell venni, mert a csecsemőkorban egy súlyosabb hasmenés a baba életét is veszélyeztetheti. A JÓ KONYHA TITKAIBÓL Bújtatott tojás. A hozzávalók négy személy (Számára : 4 tojás, fél kiló kevert darált hús, 1 fej hagyma, 1 tojás, 1 zsemle, kevés só, bors, néhány csepp levesízesítő, 2 evőkanál zsemlemorzsa, a kisütéshez olaj vagy zsír, 1 salátauborka, 1 fejes saláta. A négy tojást hat percig főzzük, hideg vízbe dobjuk, majd eltávolítjuk a héját. A hagymát apróra vágjuk, a nyers tojással, a sóval, borssal, levesízesítővel (lehet az egy csapott mokkáskanálnyi Vegeta is) együtt a darált húshoz keverjük, majd az előzőleg vízben puhított zsemlét jól szétnyomkodjuk és azt is a masszához keverjük. Az így eldolgozott darált húst négy egyenlő részre osztjuk, s a négy főtt-tojást beburkoljuk velük. Tenyerünkben jól rányomkodjuk a húst a tojásra és megforgatjuk a zsemlemorzsában. Ezután forró, bő zsiradékban 6—8 percig sütjük. A bújtatott tojás frissen, forrón és hidegen egyaránt finom. Tálra téve uborkaszeletekkel és salátalevelekkel körítjük, kenyérrel és paradicsomketchuppal fogyasztjuk. Az egy főre eső kalóriaértéke mintegy 634 egység.
