A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-01 / 48. szám
ASZTALOK MINDEN NAPRA 1. Az étkezőasztal nagyságát úgy kell megválasztani, hogy nála mindenki kényelmesen elférjen 2. A tálalóasztalok könnyen mozgathatók az egyik helyről a másikra Az asztal fontos szerepet tölt be az ember életében. Bármilyen foglalkozású is legyen az egyén, naponta többször ül az asztalhoz, hogy étkezzen, megpihenjen vagy dolgozzon. Az asztal formája, nagysága nagyon sokszor változott a történelem folyamán. Legutóbb a svéd tervezők felmérést végeztek azzal kapcsolatban, hogy milyen méretű asztalokat készítsenek például vendéglátásra. A felmérés alapján közzétették az alábbi táblázatot: 3—4 személyre 85x105 cm, 4 személyre 85x120 cm, 5 személyre 85x135 cm, 6 személyre 85x 180 cm. A tervezők abból az elképze lésből indultak ki, hogy az asztal legyen bármilyen formájú, minden esetben a kényelmet szolgája. Az alábbiakban néhány asztalt mutatunk be. 3. A gyermek szívesen játszik, illetve tanul az ilyen asztalnál 4. Nagyon fontos szerepet tölt be a lakásban a dolgozóasztal 2 KONYHA A konyhatér használata nálunk hagyományaink, lakószokásaink alapján összetett. A hagyományos, nagyméretű konyhában az ételek elkészítésén kívül lebonyolódott az étkezés, a család együttes tartózkodása, esetleg a vendégfogadás és mosás is. A konyha összetett használatának hagyománya nemcsak a vidéken, de a városok fejlettebb lakáskultúrával rendelkező lakóházaiban, lakásaiban is megtalálható. Tévedés lenne azt állítani, hogy a főzés, az ételek otthoni elkészítése már csak átmeneti, és a konzervek, a félkész és a főzéskész ételek, az élelmiszeripar és a közétkeztetés fejlődésével feleslegessé fog válni a konyha, és, hogy szerepe a közeljövőben degradálódik. Vidéki és városi konyhaterekben egyaránt a következő lényegesebb tevékenységek folynak: az ételek előkészítése, az ételek főzése, az ételek eltevése, befőzés, MILYEN LEGYEN LAKÁSUNK? az étkezés előkészítése, mosogatás, az étkezés, a gyerekek tanulása, felügyelet melletti játéka, a család hétköznapi együttléte, háztartási javító munkák (foltozás, varrás), vasalás, barkácsolás, stb. A teendők többsége egymással párhuzamosan is elvégezhető (pl. főzés, varrás, vasalás közben a tanuló gyerekek ellenőrzése) és igényli a közvetlen kapcsolatot. A közvetlen teljes kapcsolat azonban zavarólag is hathat egyes tevékenységekre (pl. kellemetlen mosogatás közben, ebéd után az étkezőtérben tanulni stb.). A konyhai munkahelyek formái a fejlődés lépcsői. A hagyományos bútorokkal, komplett garnitúrákkal berendezett, kizárólag főzésre szolgáló konyhák, az ipari ételelőkészítés fejlődésével, az otthoni étkezések számának csökkenésével kihasználatlanul túlméretezettek lettek, viszont zsúfolttá váltak, ha más célból szükséges berendezési tárgyakat is megkíséreltek a lakók az adott területi adottságok mellett elhelyezni a térben. A beépített konyha egymás mellé összeépített, tipizált bútorzattal gazdaságos, csökkentett nagyságú területfelhasználást eredményez. A főzőfülke kisebb lakás üzemi helyisége, létesítésének előnye, hogy közvetlen, természetes szellőzést, világítást nem igényel, így elhelyezhető a lakás kevésbé értékes belső magjában is. összefogva az egyéb kiszolgálóhelyiségekkel, gazdaságosan megoldható, szellőző és vezetékcsoportok mellé építhető. Létesítését az előírások csak a nem teljes háztartás vitelére alkalmas, 1—2 fő elhelyezésére szolgáló kislakásoknál engedik meg. A főzőszekrény csak egyedülálló (garzon) lakók részére, nem teljes háztartás vitelére alkalmazható. Megoldása, hogy szekrénynagyságú zárható térben helyezik el a mosogatót, a kis munkaasztalt és főzőlapot. A tárolásra o szekrénybe épített felső polcokon és a munkaasztal alatti részeken van lehetőség. SZEKRÉNY Beépített szekrény. Két, illetve három oldalon épített falakkal határolt tárolószekrény. Előnye, hogy a lakás adottságait, a szerkezet által kialakult fülkéket, beugrásokat jól kihasználja, és gazdaságos, mert a szekrény költséges faanyagából sokat meg lehet takarítani, hiszen csak a vázszerkezet, a belső polc, a fiók és a homlokfal készül fából. Zárható belépőszekrény. Ruhanemű stb. tárolására alkalmas „kamra", esetleg közvetett vagy közvetlen szellőztetés biztosításával telepítve a lakás szervezetébe. Kamraszekrény. Konyhába, konyha közelébe beépített élelmiszertároló szekrény mesterséges vagy természetes szellőztetéssel. A kamraszekrény esetleg a helyiség teljes magasságát kihasználva építhető. >» > l»ksf ssiiiii-n if h n n n m < «< 18
